Magyar Közgazdaság, 1936 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-02 / 1. szám

PL évfolyam, 1. szám Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, V. Bálvány utca 13 Telefon: 24-9-59, 28-2-22 Meglelt Előfizetési ára Mag Postatakaró Budapest, 1936 január 1 Komoly tárgyalások a fixpapírok nosztrifikálásáról Rendezik a külföldi hitelezőkkel a fóvárosi dollárkötvények kamatkordásit - nagy horderejű pénzügyi tervek ás megbeszélsek Saint tudósítójától.) Az elmúlt évek folyamán, különösen pedig 1935-ben, ismételten felvetődött pénzügyi körökben az a indolat, hogy a magyar kibocsátású fixpapírok nosztrifikálni kellene. Különösen azért váltak szükségessé ilyen tervek, mert megérték megakadályozni az illegitim repatriálási folyamatot. Időközben elveszete aktualitását ez az ügy, mert a Nemzet Bank tavaly kiadott erélyes intézkedései véget tetettek ennek a visszaszivárgásnak és ír tőzsde közönsége sem mutatott már sok érdeklődést a külföldön levő magyar kötvények és záloglevelek repatriálása iránt. Beavatott pénzügyi körökben azutóbbi napokban ismét híre terjedt, hogy nosdtrifikálási eljárásra rövidesen mégiscsak sor kerül. Egyes hírek szerint ebben az ügyben tárgyalások is folynak és a nosztrifikálásnak az lenne a feladata , mint a svájci lebélyegzés célja volt, vagyis megállapítani a Magyarországon levő magyar eredetű fixpapírállományt. Ma még korai lenne a nosztrifikálás időpontjáról beszélni, hiszen még az sem eldöntött tény, hogy valóban megtörténik-e, de kétségtelen, hogy ebben az ügyben valóban komoly megbeszélések folynak. Számottevő pénzügyi körökben érdeklődtünk, tulajdonképpen mi lenne a hatása egy ilyen nosztrifikálásnak. A vélemény szinte egyöntetűen kedvező volt. A legtöbben szintén csak az állomány megállapításában látják a nosztrifikálás célját, de vannak olyanok, akik ezt azért is szükségesnek tartják, hogy a Magyarországon levő kötvényállomány ne szivárogjon ki újra a küleletre. Az utóbbi napokban külföldi tőzsdéken a magyar népszövetségi címletekben élénk hosszmozgalom volt észlelhető. A külföld megítélése is mind kedvezőbb a magyar pénzügyi viszonyok iránt és ezt a véleményt az új, szabadabb magyar devizarendszer is támogatja, így tehát kétségtelen, hogy a külföldön emelkedő irányzatot követnek majd a magyar fixpapírok, tehát az is lehetséges, hogy — ez jelenleg persze még csak elméleti megfontolás — ittlevő magyar papírok a magasabb árfolyam hatására kifelé tendálnak. A nosztrificiálás tehát mindenesetre akár preventív intézkedésként, akár más célból, ha ezeket areálpontokat tekintjük, hasznos lehet. Érdekes különben, hogy az új esztendő határozottan a pénzügyi tárgyalások és financiális jellegű tervek jegyében indul. Beavatott pénzügyi szakemberek arról is beszélnek, hogy tárgyalások indultak meg a fővárosi dollárkötvények kamatozásának rendezése ügyében a külföldi hitelezőkkel. A tárgyalások célja állítólag az, hogy a külföld 2,5 százalékos kamatot kapjon a szelvények után, ez a kamat azonban valutában transzferáltatnék. E tárgyalások anyaginak megértéséhez a következő érdekes adatokat kell figyelembe venni. A székesfőváros dollárkölcsöne 20 millió dollár volt Ez az összeg tehát hosszúlejáratú külföldi adósságaink egyik jelentősebb tétele és ha ennek kamatkérdése a külföldi hitelezőkkel való megegyezés alapján, mai transzferképességünknek megfelelően, rendeződik, ez a rendezés prejudikálhat a többi emisszióra is A legutóbbi szelvénynaertikesséé emelte ,6fa értékben váltották be Magyarországon ennek a kötvénynek szelvényeit. Ez a beváltott szelvényérték I0 millió dollár névértékű mmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmK kötvénynek felel meg. A becslés szerint kb. félmillió dollár értékű kötvény szelvénye nincs még beváltva, míg ugyancsak becslésszerűen a megsemmisített kötvények névértéke kb. 3—3,5 millió dollárt tesz, így tehát e számítás alapján körülbelül 3 millió dollárra tehető a dollárkölcsön külföldön levő kötvényállománya. . . ~z1 8 «full... rtelláros kötvényállománynak szolgáltatásához 2,5 százalékos kamatot feltételezve, 75 ezer dollárra volna szükség. Az esetben tehát, ha sikerül a külföldi hitelezőkkel a megállapodás és az új termelési évben — kedvezőbb terméshozamot feltételezve— exportunk megnövekedik és devizahelyzetünk megszilárdul, esetleg lehetővé válik majd e szolgáltatás transzferálása. Ilyen magyarázattal kísérik pénzügy szakemberek azokat a híreket, amelyek a fővárosi dollárkölcsönre vonatkozóan a külföldön folynak. Függetlenül e tárgyalások anyanál, mindenesetre figyelemreméltó, hogy a magyar pénzügyi élet ilyen tárgyalásokkal és tervekkel foglalkozik. . . . ■ V . .... . Óbuda újjáépítése kötvénykibocsátással Lamotte Károly alpolgármester a Magyar Közgazdaságban ismerteti nagyszabású pénzügyi elgondolását (Az ÉS tudósítójától.) Egyik legutóbbi polgármesteri értekezleten szóba került Óbuda szabályozásának terve, amellyel kapcsolatban Lamotte Károly alpolgármester igen érdekes, életrevaló tervét ismertette. Lamotte Károly alpolgármester terve Óbuda szabályozásával és újraépítésével van kapcsolatban. Pénzügyi elgondolása a következő: a főváros megvásárolná az óbudai telkeket, a tulajdonosoknak készpénz helyett olyan kötvényekkel fizetne, amelyeket erre a célra bocsátanának ki. E terv mellett felmerült a tagosítás is s ennek értelmében a tulajdonos a szabályozás után vagy kisebb terjedelmű régi telket, vagy egy más helyen kapna telket, amelynek a területe kisebb is volna, de nagyobb értéket reprezentálna. Lamotte Károly dr. alpolgármester terve nagyszabású és nagy horderejű. Szükségesnek tartottuk, hogy felkeressük Lamotte alpolgármestert s pénzügyi elgondolására, de különösen az újonnan kibocsátandó kötvények értékére és forgalmára nézve felvilágosítást kérjünk tőle. Lamotte Károly dr. alpolgármester ebben az ügyben így nyilatkozott: — Óbuda szabályozására és újrafelépítésére vonatkozó pénzügyi tervemet természetesen úgy képzelem el, hogy a megváltási összeg fejében járó és erre a célra kibocsátandó új kötvények elsősorban ne irritálják a kötvénypiacot. De más részről szem előtt kell tartanom, hogy szolgáltatások fejében a főváros ne kapja vissza egy év alatt az egész kötvénystokkot. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a főváros zárt területre — ebben az esetben Óbuda területére — mondja ki, hogy például csak olyan burkolási és csatornázási munkálatok vagy közművek terhei kifizetésének a céljaira veszi át készpénzben, amelyek erre a területre esnek. A kötvényeket a főváros névértékének megfelelő összegben számítja be. A kötvénytulajdonos előnye az árfolyam és a névérték közötti különbségben fog kidomborodni. Másik előny a telektulajdonosok számára abban fog megnyilvánulni, hogy a telkekért előreláthatóan magas árat fog fizetni a főváros, mert a kisajátítást a főváros a bíróságra bízza. Egyetlenegy esetben sem fog a telektulajdonosokkal ilyen célból magántárgyalásokat, illetve adás-vételi megbeszéléseket folytatni. A magas árat úgy értem, hogy a bíróság a tapasztalat szerint mindig figyelembe veszi a telkek tényleges forgalmi árát és figyelembe veszi, hogy a kisajátítás milyen célra szolgál. A telektulajdonosok tehát a kötvényekkel igen jól járnának, mert kötvényértékben magasabb összeghez jutnak, mint készpénz-kártalanítás esetében. A tervet a pénzügyminisztériumban ismertettem; mondhatom, kedvező fogadtatásra talált és további meg-,fontolás tárgyává tették. A tagosítási tervre nézve is kérdést intéztünk Lamotte alpolgármesterhez. . . A tagosítási terv tulajdonképpen nem tőlem ered, hanem Starrer Ferenc elgondolása és azért tettem magamévá, hogy Óbuda szabályozásánál kapcsolatban e tervről is vita indulhasson. Lamotte Károly alpolgármester nagy horderejű nyilatkozatához még hozzáfűztük, hogy a tagosítás tervével nem értünk egyet, mert közművek lefektetése és új utak nyitása folytán sok terület e rész és a talajdn, nosokkal részben a cserére, részben pedig az új telkek nagyságára nézve induló tárgyalások legyűrhetetten akadályokat támasztanak. ’ ■ ' 1 Lamotte Károly dr. alpolgármester pénzügyi koncepciói és kiváló pénzügyi és gazdasági szakértelme közismert, de e nagyszabású terv mellett mégsem mehetünk el anélkül, hogy ne fejeznénk ki elismerésünket ezért a komoly és kitűnő koncepcióért. Tábori Jenő.