Magyar Közgazdaság, 1936 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1936-08-20 / 34. szám

I III. évfolyam, 54. szám CCOMONIE NATIONALE HONOROIJE- OHGARliCHE VOLKSWIRTSCHAFT ECONONIA NATIONALE 9NGHERE» • HUNGARIAN ECOHONy Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Yg Bálvány­ utca 13 Telefon: 1-249-59, 1-282-22 Budapest, 1936 augusztus 20 Megjelenik minden csütörtökön Előfizetési ára Magyarországon: félévre 6­0, egy évre 10 P Postatakarékpénztár! csekkszámla : 25578 Háború vagy béke a bankfronton Weiss Fülöp elhatározása volt a kilépés, nem hajlandó kompromisszumra — Üzletpolitika és érdekképviselet — és a bankok közös érdeke (Az GUI tudósítójától.) Az egész gazda­sági életben nagy meglepetést keltett a hír, hogy a TEBE-hez levél érkezett,­­amelyben a Kereskedelmi Bank, a Köz­ségi Takarékpénztár és az Angol-Magyar Bank együttesen bejelentették kilépésük­­et. A levél minden indokolás nélkül je­­­lentette be ezt az elhatározást, melynek természetesen üzleti vonatkozású háttere­­van. A csepeli szabad kikötő bérlete kö­itől csapott össze két bankcsoport. Érde­kesnek tartjuk megemlíteni, hogy a TÉBE-ből való kilépés elhatáro­zása Weiss Fülöp elnöktől eredt fél a két bank, mely az üzletben szerepelt, csatlakozott Weiss Fülöp felfogásához. Tulajdonképpen a bankok üzleti vo­natkozású ügyei nem tartoznak az érdek­­képviselet hatáskörébe, az érdekképvise­let nem foglalkozik üzletekkel, hanem tisztán az általános gazdasági, pénzügyi és szociális szempontok figyelembevéte­lével az összes bankokat egyaránt ér­­­deklő ügyeket intézi. Tehát a bankok közötti differenciák­nak az elintézése végeredményben nem tartozik a TÉBE hatáskörébe. A kilépé­seknek az elintézése most már a TÉBE végrehajtó bizottságára tartozik. Az elin­tézés természetesen nem lehet más, mint a kilépések tudomásulvétele. Ellenben a szembenálló két bankcsoport: a Keres­kedelmi Bank—Angol-Magyar Bank— Községi Takarék és a Hitelbank—Leszá­mítoló Bank vitáját még a végrehajtó­bizottság ülése előtt barátságosan elin­tézhetik és ebben az esetben a kilépési levél tárgytalanná válhat. Igen súlyos és messzemenő következ­ményei lehetnek, ha a TÉBE végrehajtó­bizottsági ülése előtt nem jön létre a két csoport között a béke, mert ebben az esetben egészen valószínű, hogy a kilépést bejelentő bankcsoport kilép a kon­­díció-kartelből, sőt esetleg a Giro igazgatóságából is. Ebben az esetben az eddig történtek csak előjátékai egy készülő háború-­­ nak. "[Viszont a magyar gazdasági élet még nem oly erős és konszolidált, hogy hábo­rúba bocsátkozhassák, olyan háborúba, amelyben mindkét fél csak sebeket sze­rezhet. A Kereskedelmi Bankhoz közelálló körökből származó információnk szerint Weiss Fülöp elnök kijelentette, hogy semmiféle kompromisszumra nem hajlandó a puncto franco ügyében. Tehát a másik csoport állásfoglalásától függ végeredményben, hogy helyreáll-e a béke a bankfronton. Mindenesetre meggondolandó, hogy a bankellenes demagógia, a tőkeellenes irányzat végleges leszerelésére csak egy­séges és erőteljes bankfront alkalmas, amely nemcsak tárgyilagos, elméleti adatokkal hivatott e jelszavak kiirtá­sára, hanem hivatott arra is, hogy elsősorban helyes üzleti politikával álljon rendelkezésére a gazdasági ágaknak és végeredményben az egész magyar közgazdaságnak. A főváros és vidék bankjainak váll­­vetve kell küzdeni a közös érdekekért, az ország érdekeiért. Bizonyos, hogy egyes részletkérdésekben az elmúlt idők­ben is voltak — a dolog természeténél fogva — bizonyos kisebb ellentétek ban­kok és bankok között, de mindig közös nevezőre tudtak jutni az átfogó kérdé­sekben. Ebből a meggondolásból kiindulva, nem hisszük azt, hogy ennek az affér­nak, amely a három pénzintézet kilépé­sével bekövetkezett, további messzemenő következményei volnának. Ellenkezőleg, bizonyosra vehető, hogy sikerül az af­fért múló incidenssé lokalizálni, amikor is a vitát az összes bankok tisztán ér­dekképviseleti szempontból fogják el­bírálni. A kérdés az, szükség van-e továbbra is a bankok egységes frontjára. A válasz nem is kétséges, így tehát azok a tárgyalások, amelyek az ügy békés rendezése érdekében máris megindul­tak, minden valószínűség szerint ered­ményesen fejeződnek be. Ezek a tárgya­lások természetesen nem a plénum előtt, a MTSofot-advilisszák mö­gött folyta­k­ , ezt az ügy természete is így kívánja meg. Irányadó pénzügyi körökben tehát hig­­­gadtan ítélik meg az új szituációt, bíz­­nak a Békés kibontakozásban és abban, hogy a három banknak ez a kiválása a TÉBE kötelékéből csak rövid ideig tartó lesz, úgyhogy már a közelben meg­induló nagy őszi kampány alatt, amikor életbevágóan fontos pénzügyi pro­blémák megoldásáról lesz szó, a bankfront ismét a maga egységével fogja megvédeni a magyar pénz­es hitelszervezet érdekein keresztül a nagy magyar gazdasági érdeke­ket is, amelyek az előbbiekkel teljesen azono­sak. Legkésőbb szeptemberre elrendelik a bankrészvények a félévi hivatalos jegyzését mérlegek alapján kedvezően ítélik meg a pénzintézetek helyzetét (Az QS1 tudósítójától.) A bankpapírokban a múlt hónap közepe óta megindult hossz­­mozgalom tovább tart. A bankrészvények az új tőzsdehét eleje óta újabb áremelkedést értek el. A legutóbb kialakult árfolyamok ugyanis a következők: Kereskedelmi Bank 70, Leszámítoló Bank 42, Hitelbank­­43, Pesti Hazai Első Takarék 72, Magyar-Olasz Bank 34,5, Angol-Magyar Bank 28, Hazai Bank 21, MOKTÁR 26, Belvárosi Takarék 15, Magyar Ált. Takarék 17. Átlagban tehát a bankrészvények jelenlegi magánforgalmi taxációs árfolyama a bank­­zárlat elrendelése napján kialakult árfo­lyamnak 50—60 százalékát érte el. Ha te­kintetbe vesszük, hogy rövid idő leforgása alatt a magánárfolyamok 30 százalékkal ja­vultak, ha az áremelkedés ilyen gyors tem­póban folyik tovább, a vezető bankpapírok rövidesen elérhetik, vagy teljesen meg is közelíthetik a bankzárlat előtti hivatalos tőzsdei árfolyamokat is. A részvénypiacon — amint már jelentet­tük — úgy látják a helyzetet, hogy­ itt tu­lajdonképpen ugyanaz a folyamat megy végbe, mint a záloglevelek piacán. A zálog­levelek legutóbbi hivatalos jegyzésének el­rendelése előtt olyan magánforgalmi ár­folyamok alakultak ki ezekben a fű­címle­tekben, amelyek azt­ az árnívót jelentették, amelyen a hivatalos bevezetést minden kü­lönösebb megszorítás, vagy gazdasági és pénzügyi érdekek veszélyeztetése nélkül el lehetett rendelni. A tőzsdén — amint erre már szintén rá­mutattunk — az a kialakult leghatározot­tabb vélemény, hogy a bankrészvények ma­gánárfolyamai rövidesen feltornázódnak a bankzárlat előtti kurzusok nívójára, vagy e mögött csak 10—20 százalékkal maradnak el. A bevezetéseket általában a bankzárlat előtti kurzusok 80 százaléka körül várják. Most már nekicsak a tőzsde közönsége kö­rében tartják teljesen akutnak a bankrész­vények hivatalos jegyzésének elrendelését, hanem a tőzsde vezető köreiben is. Máris arról beszélnek, hogy ez legkésőbb szeptem­ber végéig bekövetkezik. Igen érthető, hogy ilyen előzmények után a spekuláció, de a magánközönség figyelme is erősen a bankrészvények felé terelődik, mert eltekintve attól, hogy még várják a ki­egyenlítő áremelkedést, vagyis azt az ár­nívót, amelyet a papírok bevezetési árfolya­mához el kell érni, általában a félévi bank­mérlegek adatai alapján a pénzintézetek helyzetét kedvezően ítélik meg. TT 1 \ té®6 ^ Klein István eredményes tárgyalásai Délamerikában (Az S3 tudósítójától.) Klein István dr., a Georgia vezérigazgatója délamerikai tanul­­mányi és üzleti útjáról augusztus 24-én ér­­kezik a „Hindenburg“ léghajón Frankfurtba. Klein István vezérigazgató — hír szerint —­ a magyar nehézipar export ügyében folyta­­tott eredményes tárgyalásokat, amelyeknek perfektuálására hazaérkezése után kerül sor. Svájci tőkecsoport hajlandó megoldani a hódmezővásár­helyi öntözési kérdést (Az ő tudósítójától.) Az Alföldön állan­dóan foglalkoznak az egyes közületek azzal a kérdéssel, hogy miképpen lehetne megol­dani az öntözés kérdését, ha csak kis kör­­zetben is. Számtalan terv és javaslat vető­dött fel, amelyek azonban eddig — anyagi fedezet híján — nem valósulhattak meg. Értesülésünk szerint most érdekes kon­krétum történt egy ilyen részleges öntözési terv megvalósítása ügyében. Hódmezővásár­hely nait­iskiterj­edésű határának öntözéséről van szó. Értesülésünk szerint egy svájci tő­kecsoport hajlandó volna megfelelő­­befek­tetést eszközölni erre a célra Magyarországon heverő befagyott követeléseiből. A hírek szerint körülbelül 900 ezer pengős befekte­tésről van szó, amelyet ez a svájci csoport rendelkezésre bocsátana. A tárgyalások az ügyben folyamatban vannak. A holland Tresztik elnöke Budapesten (Az tudósítójától.) Budapesten tartóz­kodik a holland Trösztik elnöke, dr. G. Bes­­selar. A holland megbízott az utóbbi évek­­folyamán több ízben tárgyalt már Magyar­­országon a holland kölcsön ügyében. Mostani itt tartózkodása elsősorban ma­gánjellegű, de, mint értesülünk, hivatalos megbeszéléseket is folytatott.­ ­ Csökkentik a Martins­­pengők árfolyamát (Az IS) tudósítójától.) A Martins-egyez­­mény keretében az angol hitelezők elég je­lentős összegű hiteleket, illetve visszafizeté­seket tudtak transzferálni. Az e keretben régebben transzferre váró összegek időköz­ben kimerültek, mert az addicionális export­konstrukciók, valamint az idegenforgalmi csekkekbe való keverés azokat felemésztette. Újabban már nehéz volt Martins-pengőket exportban értékesíteni, mert árfolyamuk túl­ magas volt. Az árfolyam lassú menetben 51 svájci frankig esett vissza és most ezen a színvonalon áll. Azonban ez az árfolyam is túl magas és éppen ezért a gazdasági élet nem is tudja a Martins-pengőket most kellően ér­­tékesíteni. Úgy halljuk, hogy pénzügyi kö­rökben tárgyalások folynak ebben az ügyben és valószínű, hogy a Martins-pengők árfolya­­mát csökkenteni fogják arra a nívóra, amelyen a gazdasági élet azokat kellően hasznosíthatja. Valószínű, hogy most az új hitelrögzítő egyezmény után ismét felgyűlnek majd az export keretében transzferre váró pengők és így kedvezőbb árfolyamon az addicionális export újabb, lendületet vehet. .

Next