Magyar Közgazdaság, 1936 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1936-11-05 / 45. szám

ECONOM­E NATIONALE HONGROIAE * UNGARISCHE VOLKSWIRTSCHAFT ECONOMIA NATIONALE UNGHEREJE • HUNGARIAN ECONOMYI­ni Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, Vn Bálvány­ utca 13 Telefon: 1-249-59, 1-282-22 Megjelenik minden csütörtökön Előfizetési én Mapmszágm; félévre 6 P, egy évre 10 P Postatakarékpénztár! csekkszámla: 25578 t fi telepítés gyakorlati eredményei ösökr h°id°n ött az állam elyvasariesi jogával­­ Panziniazese alűl is vásáron mar földeket az állam — Életképes kisbirtokos-réteg megteremtése — Kedvezőek a tapasztalaton a tagosítás terén is (Az Ml tudósítójától). Az utóbbi időkben kevés olyan nagyjelentőségű törvényi intéz­kedés volt, mint a telepítési törvény, amely megindította a magyar föld egészségesebb megoszlásának folyamatát. A törvény meg­teremtette a szükséges alapokat és márig megindult a gyakorlati munka, amely sok esztendő mulasztását igyekszik helyrehozni. Adott a helyzet, de adottak a lehetőségek is és ha a telepítési munka nem is indul­hatott meg olyan lendülettel, mint ahogy azt­­egyes vérmesebb gazdaságpolitikusok elképzelték, mégis megállapíthatjuk, hogy ez a tevékenység máris eredményeket mu­tat fel és megfelel a hozzáfűzött várakozá­soknak. Beavatott helyről szerzett informá­cióink alapján ismertethetjük a telepítési tevékenység immár megindult gyakorlati munkáját. Milyen elveket alkalmaz a telepítési törvény gyakorlata, ez az egyik legfonto­sabb kérdés. Az illetékesek elsősorban arra törekednek, hogy az életképtelen mezőgaz­dasági kisexisztenciákat tegyék életképessé. Az egy-két holdas gazdákat, akik földjük terméséből nem­ tudnak megélni és ezért napszámos-munkát is kénytelenek vállalni, kell életképessé tenni. Éppen ezért a tele­pítési munka elsősorban erre törekszik. A törpebirtokokat megfelelő területtel egészí­tik ki, hogy azok egy család exisztenciáját napszámmunka vállalása nélkül is bizto­síthassák. Ezzel ezt a réteget, kiemelik a mészárgássorból, tehát csökkentik a nap­számosmunka kínálatot is. Elsősorban tehát a kisegzisztenciák erősítése a cél, mert a 20—30 holdas birtokosok a maguk erejé­ből is ki tudják már egészíteni a földjü­ket és a telepítési tevékenység ráér később segíteni rajtuk, akkor, amikor a leg­nagyobb feszültségű helyeken már enyhí­tett a bajokon. Háromgyermekes családoknál a vételár 25 százalékát kell fizetniök a telepesek­nek, kisebb családunknál 30 százalékot. A hátralék törlesztésénél az elv az, hogy az évi törlesztés — tőkét és kamatot természe­tesen egybevéve — ne legyen lényegesen nagyobb, mint az illető vidéken szokásos­­földhaszonbér. Az ország majd minden vidékén meg­indult már a telepítési munka és igen szép eredményekre vezetett. A szükséges föld­területeket elsősorban a felajánlott földek­ből szerezte meg az állam. Erre módot adott az a körülmény, hogy számos , különösen adóságaitól szabadulni kívánó birtokos­ok­ként ajánlotta fel ingatlanát birtokpoli­tikai célokra Módjában állott tehát a tele­pítés intézőinek, hogy azokon a vidékeken szerezzék meg a telepítés céljaira szükséges földterületeket, amely vidékeken a feszültség­ek legnagyobb. Újabban megindult az­ adó és egyéb köztartozás-hátralékok fejében való földfelajánlás is, úgyhogy­ ebből a forrásból szintén jelentős terü­­letek állnak majd rendelkezésre. Igen fontos a telepítésnél az állam elő­vásárlási jogának gyakorlása. Tavaly már közel ötezer holdon élt az állam ezzel a jogával. Kisbirtokoknál az volt az elv, hogyha a vevő hivatásos gazda vagy földműves, akkor az adásvételt jóváhagyták, ha azonban más foglalkozású, akkor — ha arra szükség volt —, élt az állam az elővásárlási joggal. As na­­gyobb birtokoknál általában az a gyakorlat alakult ki, hogy a birtokok eladásánál fel­kérték az illetékesek­­a vevőt, hogy meg­felelő részt a szükséghez képest ajánljanak fel a vételárért az érdekelt község földszük­ségletének a kielégítésére, így is jelentő­sebb földterület került e cél rendelkezésére. A pénzintézetek birtokában lévő földek telepítés céljaira való felhasználásáról sok szó esett. Értesü­lésünk szerint máris számos esetben vásá­rolt az állam pénzintézetektől ilyen földet, de általában az a gyakorlat, hogy csak ak­kor avatkozzék az állam a szabad birtok­­forgalomba, ha arra feltétlen szükség van. Lehetőleg tehát szabadkézből értékesítsék a pénzintézetek a tulajdonukban lévő földet és az állam az elővásárlási jog gyakorlásá­val csak szükség esetén avatkozzék be irá­­nyítóan a földforgalomba. A telepítési törvény végrehajtási utasítása most készül és előreláthatóan 3—4 hónap múlva jelenik meg. Sok fontos kérdésről intézkedik majd a végrehajtási utasítás, többek között a telepítés céljaira e törvény alapján igénybevehető földek átvételi mó­dozatairól is. Mihelyt a végrehajtási utasí­tás napvilágot lát, újabb földforrások áll­nak majd a telepítés rendelkezésére. Tavasz­tól kezdve a még le nem adott vagyonvált­­ság földeket is erősebben kívánja a minisz­térium a telepítési munka szolgálatába állí­tani. Az elv különben az, hogy a telepítési te­vékenység előkészítése mindig tavasszal, a hó eltakarodása után kezdődjék és ősszel, az őszi munkálatok megkezdésekor bir­tokba kerüljenek a telepesek. A telepítés gyakorlati végrehajtásánál első és legfontosabb cél az, hogy helyben maradjanak a kisexisztenciák, vagyis meg­lévő földjüket egészítsék ki. A munka ed­dig is jórészt így folyt le. Utóbbi­­­időben azonban az áttelepítés is megkezdődött már a törvény intencióinak megfelelő módon. Telepes községek létesítésére még nem ke­rült sor, de 1937 tavaszán már ebben az irányban is megindul a munka.­­ Az eddig végzett telepítési munkából meg­állapítható már, hogy az a leg­józanabb el­vek szemmeltartásával történt és a tapasz­talatok kedvezőek. A telepesek megelége­dettek, kötelezettségüknek eleget tesznek és úgy látszik, valóban életképes kisexisztenciák lesznek. Különben is a szelektálás a telepítési te­vékenység vezető elve. Azokat az elemeket kívánja a telepítési tevékenység elsősorban erősíteni, akik szerzőképességüknek már y e­ddig I* tanújelét adták , akikről feltehető, hogy ha az állam hónuk alá nyúl, alkalma­sak lesznek önálló gazdálkodásra még a már felfokozott versenyben is.­­ f * Életképes kisbirtokos réteg kiképzése is vezető szempont. Arról szó sem lehet, hogy minden föld­­igényt kielégítsen az állam, mert hiszen ennyi terület nem is állna rendelkezésére és különben is, nem minden földmunkás való önálló gazdálkodásra. De a napszámossor­ban maradókon is segít a telepítés, mert hi­szen, mint éppen bevezetőnkben mondot­tuk, a megsegített törpebirtokosokat ki­emeli a napszámkínálatból s egyébként is főképpen ennek a rétegnek a jobb jövőjét kívánja biztosítani a törvény alapján erő­sebben megindítani kívánt házhely és csa­ládi otthon-építési akció, amelynek a révén ezek a ma még vagyontalan elemek is meg­tehetik az első lépést a gazdasági önállósu­lás felé. Éppen ezeknek az elemeknek az érdeké­ben indul meg különben tavasszal erősebb mértékben a házhelyhez juttatás is. Eddig is végzett a földmívelésügyi minisz­térium ilyen munkát, de a nagyobb lendü­let csak a tavaszra várható. Az elmúlt év óta erősebb ütemben javult meg újra a tagosítási tevékenység is. örömmel állapítható meg, hogy a régeb­ben a tagosítással szemben itt-ott mutat­kozó ellenszenv lakosságunk körében telje­sen eltűnőben van s az érdekelt lakosság túlnyomó része maga kéri a tagosítás meg­indítását, amelynek a költségeiből az állam jelentős hányadot vállalt magára. Országszerte megindult tehát a telepítési munka és az eredmények — ezt ismételten megállapíthatjuk —­ biztatóak a jövőre. Nehéz munkáról van szó, ez kétségtelen. Ezer szempontot kell összehangolni, ezer érdekre kell tekintettel lenni, hogy ered­ményt érjenek el e munka irányitól. Bizo­nyos és ezt a tények ismeretében állapíthat­juk meg, hogy az eddig végzett munka eze­ket az eredményeket elérhetőknek mutatja. Dr. Kecsó István Bornemisza miniszter el­vetette a csomagszállítási postamonopólium tervét (Az ő tudósítójától.) Több kereskedelmi érdekképviselet kereste fel az utóbbi na­­pokban Bornemisza Géza kereskedelemügyi minisztert. Szóba kerültek a látogatások al­­kalmából közlekedési kérdések is és felve­­tették a csomagszállítás tervezett postamo­­nopóliumának ügyét. Értesülésünk szerint Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter e hét keddjén­ az egyik kereskedelmi érdekképviselet de­­putációja előtt határozottan kijelentette, hogy elvetette a tervezetet, amely körül oly, sok háborúság támadt. Bornemisza Géza már eddig is sok tantó jelét adta kiváló kereskedelmi értékének és kereskedelmi minisztersége óta kiadott ren­­delkezései és megnyilatkozásai a kereskede­­lem körében a legnagyobb rokonszenvet keltették. Magyar bankvezérek Svájcban (Az S tudósítójától.) Erneg Károly, af Pesti Hazai alelnöke résztvett a Hasid genfi közgyűlésén. Ugyancsak künn­ járt Svájcban Bán­k Jó­zsef, a Leszámítoló Bank vezérigazgatója. A napokban érkezett Vissza svájci útjáról Heltai Béla, az Angol-Magyar Bank igaz­gatója,­­ Buday-Goldberger Leó hazaérkezett Amerikából (Az ÉJI tudósítójától.) Dr. Buday-Goldber­ger Leó elnök-vezérigazgató amerikai útjá­­ról szerdán visszaérkezett November közepén fontos külkereskedelmi tárgyalás Németországgal és Csehszlovákiával (Az S3 tudósítójától.) Jelentős külkeres­­kedelmi tárgyalásokra kerül sor a közel­­jövőben. A tervek szerint november 15-én indul meg Budapesten a magyar—német vegyesbizottsági tárgyalás, amely elé ma­­gyar gazdasági körökben is nagy várakozás­­sal tekintenek. Tulajdonképpen a németek még nem terjesztették elő részletes kíván­ságlistájukat, azonban máris történtek ér­­deklődések, amelyekből konkréten arra le­het következtetni, hogy Németország újból ipari kivitelének fokozására gondol. Ezúttal előreláthatóan német import­­kívánságokkal is találkozunk a német ve­­gyesbizottsági tárgyalásokon. Németország­­nak ugyanis mintegy másfélmillió tonna ta­­karmányhiánya van ebben az esztendőben, amelyet bevitellel kell fedeznie.­ Jugoszláviá­ból, Romániából akar takarmányneműeket vásárolni Németország és — értesülésünk szerint — a vegyesbizottsági tárgyaláson felvetik azt a kérést, hogy Magyarország tengerit, esetleg takarmányburgonyát szál­­lítson. Nem kevésbé fontosak a november 16-áia meginduló, magyar,­cseh megbeszélések is. A régi­ egyezmény érvénye lejárt és most mindkét félben meg­van a hajlandóság, hogy az eddiginél nagyobb volumenű keretű megállapodást kössön. Megbízható értesülé­sünk szerint mintegy 40 millió cseh koronás volumenemelésre van a magyar—cseh tár­­gyalásokon kilátás. j

Next