Magyar Közgazdaság, 1937 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-09 / 50. szám

Budapest, 1937 december 9. Gabonatőzsdei beszámoló A nemzetközi tőzsdék némileg szilárdabb irányzatot követtek elmúlt héten, anélkül azonban, hogy ennek különösebb indoka lett volna. A déli félteke terméséről érkezett jelentések nem befolyásolták különösebben a tőzsdék hangulatát és úgy látszik, nem lesz olyan nagy a termés, mint kezdetben várták. Valószínű azonban, hogy a pilla­natnyi technikai helyzet játszott közre ab­ban, hogy a tőzsdék hangulata megjavult. ★ : A magyar piacon e héten valamivel élénkebb volt a hangulat. A külföldi gabonakötések éreztették hatásukat és érdekes módon búzá­ban kínálat is jelentkezett a tőzsdén. Egyes nagyobb gazdaságok értékesítettek jelentősebb tételeket, de természetesen csak relatíve volt számottevő forgalom.★ A német búzakivitelt —­ mint már első­nek jelentettük, elmúlt héten, — egyedül a Tutura bonyolítja le. A felvásárlások már előre megtörténtek, úgyhogy tulajdonkép­pen nem is kell a Futurának e szállítás le­bonyolítására sokat vásárolnia. ★ A svájci búzatárgyalások még nem fejeződ­tek be, de — értesülésünk szerint — 500 ezer méter mázsa búza lekötése fixnek vehető. A ke­reskedelem megkezdte erre az előzetes vásár­lásokat, mert a hírek szerint a szállítások már december végén megindulnak. . . Élénkebb rozskivételre készül a piac. A németországi ezer vagont lekötötte a kor­mány és ebben előreláthatóan kb. 40 száza­lék arányig a gabonakereskedelem is része­sedik. Ír tv­: ■ ■ A németországi szállítások lebonyolításával egyidejűleg — értesülésünk szerint — felsza­badul az Ausztria felé irányuló rozskivitel is. A kereskedelem különösen ezeket a lehetősé­geket mérlegeli és már vásárol is erre a célra, .•abrilsa :.«I. A . Románia emelte a rozs árát. A kereske­delem éppen erre való tekintettel számít rá, hogy Ausztria inkább magyar, mint ro­mán rozsot vásárol majd. ★ A Fővárosi Malomegyesü­let kijelölte a liszt­árjegyző bizottságban résztvevő tagjait. Az egyhangú jelölés alapján Weiner Samu, Kubics Mihály, Schmidt Béla és Spitz Artur kerül be a Malomegyesület részéről az igazgatóságba. * December 4-én járt le az­ északi orszá­gokba irányuló tengerikivitellel kapcsolat­ban a gabonakereskedelem opciója. A ke­reskedelem — értesülésünk szerint — ösz­­szesen 550 vagont jegyzett be, ami főleg an­nak tulajdonítható, hogy a kiszállítással kedvezőtlen tapasztalatok voltak. Értesülé­sünk szerint tárgyalások folynak arról,­­ hogy a kereskedelem vállaljon még néhány­szor vagon esetleg későbbi kiszállításra kö­telezettséget★ A tengeripiac üzletkötése élénk. A kereske­delem erősen vásárol és e héten a termelők is nagyobb mennyiségben hoztak piacra, mint eddig.* A zabpiac teljesen elcsendesült. A köz­­szállításokat már lebonyolították és mivel exportlehetőségek sincsenek, ezért való­színű, hogy hosszabb időre­­nyugodt marad ez a piac. . . Arról terjedtek el hírek a gabonatőzsdén, hogy Csehszlovákia négyezer vágón étkezési tengerit vaséiról Magyarországtól. Ruszinszkó szükségletének az ellátására szolgálna ez a vásárlás. Semmi konkrét adat nem támasztotta alá ezeket a híreket, úgyhogy nem lehetett kellően ellenőrizni. ■í , * A Takarmány­kereskedők Egyesülete de­cember 31-én tartja tisztújító közgyűlését. Szakkörökben nagy érdeklődés mutatkozik a közgyűlés iránt.★ A Budapesti Áru- és Értéktőzsde készárual­kuszainak egyesülete a napokban tartotta köz­gyűlését, amelyen a közgyűlés Darányi Béla dr.-nak, a Futura vezérigazgatójának szerencse­­kívánatait tolmácsolta a magas olasz kitünte­tés alkalmából. Választmányi tagok lettek: Dauer Imre, Bitchier Izsó, Brády János, Dé­kán­y Miksa, Ferda Gyula, Földes Sándor, Freund Gusztáv, Gold Simon, Grausz Sándor, Fláber György, Jaulusz Béla, Káldor Dezső, Kovács Józse­f, Landau Izsó, Lapides Gyula László Ernő, Leichter Andor, Mende Emil, Po­gány György, Rosenberg Ernő, Rózner Ernő, Rónai Andor, Rózsa Farkas, Rottmann Ignác, Viola Jenő. GROSS és WEISS R. T. gyapjúkalap és tompgyár : Afapiítalpt■ .-1 . ■•cé­­­t III Bécsi-Ht tou rÉLEKON ÍÍV&4-83M8-*1 Nem engedik meg a szalámigyáraknak az olcsó jugoszláv sertéshús behozatalát Nem lehet versenyre kelni az olcsó osztrák szalámival (Az @ tudósítójától.) A Magyar Közgaz­daság részletesen beszámolt arról a fontos húsipari problémáról, amely a magyar szalámigyárakat az osztrák piac elvesztésé­vel­ érintette. Ausztria ugyanis Jugoszláviá­itól nagymennyiségű nehéz húst importált és ennek felhasználásával olyan olcsó sza­lámit produkált,, amellyel szemben a világ­hírű magyar gyártmányok verseny­képtele­nek.­­Ilyen körülmények között a magyar sza­­lám­igyárak azzal a kéréssel fordultak a földmívelésügyi minisztériumhoz, hogy en­gedjék meg a magyar gyárak szá­mára is az olcsó jugoszláv nehézhús be­hozatalát, mert csak így tudják biztosítani a külföldi piacokon versenyképességüket. Hangoztatták a gyárak, hogy a magyar mezőgazdasági, illetve termelői érdekekre ügyelni fognak és, az olcsó húst kizárólag exportcélokra használják fel.­­ Az illetékes hivatalos tényezők most hoz­ták meg döntésüket és értesülésünk szerint a jugoszláv nehézhús behozatalára vonat­kozó kérést elutasították. A szalámigyárak meglepetéssel értesültek erről a határozat­ról, amely lehetetlenné teszi, hogy a szalá­migyárak az exportnehézségeket leküzdjék. A Horthy Miklós­ Fórum terve és sok problémája a Közmunkatanács előtt (Az Si tudósítójától.) Csütörtökön dél­ben rendkívüli ülést tart a Közmunkák Ta­nácsa, amelyen Budapest városfejlesztésé­nek egyik legfontosabb kérdése, a Horthy Miklós-Fórum építése szerepel! *■••* • '­­’ Ez a nagyfontosságú városrendezési és építkezési probléma, már hosszú idő óta foglalkoztatja az illetékes tényezőket, de az építkezési ipart is, mert ha ez az érdekes és hatalmas elgondolás megvalósulás stá­diumába kerül, az ipar a Madách-sugárút­­tal egyenrangú építkezési munkaalkalom­hoz juthat. A kérdés tengelyében a Nemzeti Színház építésének kérdése áll, amely körül most már lassanként egységes álláspont alakul ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszté­rium ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy az új Nemzeti Színházat az Erzsébet­ téren épít­sék­ fel. A Közmunkák Tanácsának több tagja hangoztatja ugyan, hogy ezzel Buda­pest egyik legszebb terének mintegy három­­negyed része elvesz a közönség számára, mi­után a színház körül megfelelő hatalmas teret kell kiképezni az autópark részére. Miután azonban a kormány az Erzsébet­­téri építkezés tervét magáévá tette, való­színű, h­ogy az új Nemzeti Színház valóban ezen a helyen kerül tető alá. A csütörtöki ülés — értesülésünk szerint — a Horthy Miklós­ Fórum kiépítésének minden részletét letárgyalja A Károly-kör­­út, a Deák Ferenc-tér és gróf Tisza István­utca átrendezése szükséges ahhoz, hogy megteremtsék Budapest szívében ezt a ha­talmas építkezést. Egyelőre ugyan nehézsé­gek mutatkoznak, amennyiben a kormány a fővárostól díjtalanul óhajtja átvenni az Erzsébet-téri telekrészt és ugyancsak bo­nyodalmat okoz a gróf Festetics-család tu­lajdonában lévő hatalmas Marokkói-udvar kisajátításának kérdése is. Ez a régi ház, amely a gróf Tisza István-utca sarkán áll, a körülötte lévő többi telkekkel együtt mintegy hárommillió pengőbe kerülne, eny­­nyit kellene áldoznia a fővárosnak vagy a kormánynak, ha az új Nemzeti Színház, illetve a Fórum megalkotása céljából ezt a telekkomplexumot ki akarja sajátítani. Értesülésünk szerint egyébként szóba­­kerül a Közmunkák Tanácsának csütörtöki ülésén az a kérdés is, mi lesz a Nemzeti Színház, illetve a régi Népszínház épületé­vel, ha az Erzsébet­ téren felépítik az új Nemzeti Színházat. A főváros vezetősége attól tart, hogy ebben az esetben a gyengén jövedelmező Városi Színház mellett egy másik kihasználhatatlan színház kerülne birtokába, miután a régi Népszínház épü­lete a jelenlegi körülmények között aligha adható bérbe, vagy használható fel szín­házi vállalkozás céljaira. Ezek az érdekes problémák nehezítik meg a Horthy Miklós­ Fórum felépítésének kérdését. Ha e kérdések megoldódnak, igen fontos gazdasági érdekeket szolgáló építke­zési terv juthat a megvalósulás stádiumába. Fejleszti produkcióját, bővíti telepét a Vatea Röntgen-készülékek exportja (Az MTI tudósítójától.) A magyar ipar a stagnációs jelenségek ellenére is minden igyekezetével azon van, hogy fejleszthesse üzemi kapacitását és biztosíthassa a válla­latok forgalmát. A Vatea Rádiótechnikai és Villamossági R. T. értesülésünk szerint, je­lentős beruházások megindítását és­ üzemé­nek bővítését határozta el. Különösen a Röntgen-készülékek gyártásával kapcsolat­ban tervezik a produkció növelését és a Váci­ úti üzem nagyméretű kibővítését. A Vatea, amely a /’/ulips-művek egyik alvállalata, hír szerint Philipsék segítségé­vel bonyolítja le az új invesztíciókat. Miután a belpiaci kereslet ez időszerint nem kielégítő, a Vatea értesülésünk szerint üz­leti tevékenységét a jövőben főleg export­ban fogja kifejteni. Máris kedvező tárgya­lások folynak több külföldi átvevő céggel, amely rádiócsöveket, Röntgen-készülekeket és más villamossági cikkeket vesznek majd át a Votech-tól. . Az üzem­fejlesztés céljaira szükséges gé­pek egy részét a Vated Németországból szerzi be, a jelentősebb gépipari felszerelé­seket azonban magyar vállalatoktól ■ vásá­rolja. A Vatea bővítési munkálatai nemso­kára befejeződnek és azután a­ vállalat megkezdi intenzív, kiviteli tevékenységét. Hintaszeri szociális berendezkedés egy budapesti gyárban A Tubus és Kuimbugár érdekes újításai (Az Ő tudósítójától.) A gazdasági élet egyik nagy problémája a különféle szociális intézkedések gyakorlati megvalósítása. A nagyobb iparvállalatok egy része már­­ esz­tendőkkel ezelőtt életbe léptette azokat a re­formokat, amelyek az alkalmazottak jóléti alapjainak működését és kulturális előre­haladásukat teszik lehetővé. Ugyancsak évekkel ezelőtt hozta tető alá különféle érdekes és nagyjelentőségű szo­ciális újításait a Tubus- és Kupakgyár Rt., amely annak ellenére, hogy nem a legna­­gyobb gyárak közé tartozik, mégis a szociá­lis problémák megoldását tűzte, ki legfőbb céljául. Nemes Aurél, a vállalat igazgatója, étkezőtermekkel, fürdőszobákkal, rádióval felszerelt pihenőhelyiségeket rendezett be alkalmazottai számára. Még nagyobb jelen­tősége van annak a kulturális újításnak, hogy Nemes Aurél igazgató sorozatos elő­adásokat tart már hosszabb idő óta alkal­mazottainak és munkásainak és ezeket a magas színvonalú gyakorlati és népszerű tudományos előadásokat vetített képekkel illusztrálja. Az ércekről és Cholnoky Jenő egyetemi tanár több irányú munkásságáról tartottak legutóbb előadást a Tubus- és Kupakgyárban. A diapozitívokat a kultusz­minisztérium bocsátotta a vállalat rendel­kezésére, az érdekes képekhez pedig Nemes igazgató fűzött magyarázatokat. A Tubus- és Kupakgyár Rt. egyébként munkásjóléti alapot is létesített, amelynek előnyeit nagy megelégedéssel és örömmel élvezik az alkalmazottak.­ ­ Ne kísérletezzení DOXA megbízható, tökéletes jótállási svájci óra Nem emelkedett jelentékenyen a magyar nehézipar nyersvas­­szükséglete 1137 folyamán (Az ő tudósítójától.) Az iparügyi minisz­térium a napokban publikálta a magyaror­szági bánya- és kohótermelés ez évi adatait Ezek az adatok érdekes képet adnak az ipar foglalkoztatásáról is. Csupa olyan ter­mékről van szó, amelyek a nehéziparnak alapanyagai, tehát amelyeknek a termelési adatai jelzik a nehézipar foglalkoztatottsá­gának mértékét. A magyar vasércbányák termelése 1937 első tíz hónapjában 2,377.577 métermázsa volt, az elmúlt év­ ugyanezen időszakának 2,390.197 métermázsás termelésével szem­ben. Itt tehát mintegy 12 ezer métermázsás kiesés mutatkozik, ami jelentéktelen meny­­nyiség, de amelyet bőven kipótol a vasérc­behozatal erőteljes megduzzadása. 1930 első tíz hónapjában ugyanis 3,138.114 méter­mázsa vasércet importáltunk, holott ebben az esztendőben 4,258.390 métermázsa volt a vasércbehozatal. Több, mint 1,100.000 métermázsa az emelkedés, ami kitűnően jelzi, hogy milyen erősen­ megduzzadt ebben az esztendőben a nehéz­ipar foglalkoztatottsága. A nyersvasbehozatal örvendetesen csök­kent, amiből arra következtethetünk, hogy a nehézipar által szükségelt nyersanyagot nem nyersvas, hanem vasérc formájában importálták ebben az esztendőben. 1936 első tíz hónapjában ugyanis 817­6 méter­mázsa volt a nyersvasbehozatal, ebben tíz esztendőben 159.991 métermázsa. A magyarországi­ vaskohók ■ -nyersvastere­­melése pedig a tavalyi 2,579.173 mm-rel ez év, első tíz hónapjában 2.970.990 mm-ra emelkedett. Mindezeket az adatokat közös alapra átszámolva, nyersen az a kép mutat­kozik, hogy ennek az esztendőnek első tíz hónapjában a magyar nehézipar nyersvasszükséglete kevéssel haladta csak m­g az elmúlt év első tíz hónapjának színvonalát. A magyar bauxitbányák termelése erőtel­jesen felfokozódott. 1936 első tíz hónapjai­n­ak 2,653.580 mm-t kitevő termelésével szemben ez év első tíz hónapjában 3,518.182 métermázsa volt a kitermelés. Az emelkedés tehát 864 ezer métermázsa, ami elég jelen­tős és legnagyobb része kivitelben értéke­sült. A magyar mangánércbányák termelésé­nél némi csökkenés mutatkozik, ami ért­hető, mert az elmúlt esztendőben erősen felfokozták a bányászatot. A tavalyi 232.533 métermázsáról 201.012 métermázsára csök­kent vissza a mangánércbányák termelése.

Next