Magyar Közgazdaság, 1937 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-09 / 50. szám
Budapest, 1937 december 9. Gabonatőzsdei beszámoló A nemzetközi tőzsdék némileg szilárdabb irányzatot követtek elmúlt héten, anélkül azonban, hogy ennek különösebb indoka lett volna. A déli félteke terméséről érkezett jelentések nem befolyásolták különösebben a tőzsdék hangulatát és úgy látszik, nem lesz olyan nagy a termés, mint kezdetben várták. Valószínű azonban, hogy a pillanatnyi technikai helyzet játszott közre abban, hogy a tőzsdék hangulata megjavult. ★ : A magyar piacon e héten valamivel élénkebb volt a hangulat. A külföldi gabonakötések éreztették hatásukat és érdekes módon búzában kínálat is jelentkezett a tőzsdén. Egyes nagyobb gazdaságok értékesítettek jelentősebb tételeket, de természetesen csak relatíve volt számottevő forgalom.★ A német búzakivitelt — mint már elsőnek jelentettük, elmúlt héten, — egyedül a Tutura bonyolítja le. A felvásárlások már előre megtörténtek, úgyhogy tulajdonképpen nem is kell a Futurának e szállítás lebonyolítására sokat vásárolnia. ★ A svájci búzatárgyalások még nem fejeződtek be, de — értesülésünk szerint — 500 ezer méter mázsa búza lekötése fixnek vehető. A kereskedelem megkezdte erre az előzetes vásárlásokat, mert a hírek szerint a szállítások már december végén megindulnak. . . Élénkebb rozskivételre készül a piac. A németországi ezer vagont lekötötte a kormány és ebben előreláthatóan kb. 40 százalék arányig a gabonakereskedelem is részesedik. Ír tv: ■ ■ A németországi szállítások lebonyolításával egyidejűleg — értesülésünk szerint — felszabadul az Ausztria felé irányuló rozskivitel is. A kereskedelem különösen ezeket a lehetőségeket mérlegeli és már vásárol is erre a célra, .•abrilsa :.«I. A . Románia emelte a rozs árát. A kereskedelem éppen erre való tekintettel számít rá, hogy Ausztria inkább magyar, mint román rozsot vásárol majd. ★ A Fővárosi Malomegyesület kijelölte a lisztárjegyző bizottságban résztvevő tagjait. Az egyhangú jelölés alapján Weiner Samu, Kubics Mihály, Schmidt Béla és Spitz Artur kerül be a Malomegyesület részéről az igazgatóságba. * December 4-én járt le az északi országokba irányuló tengerikivitellel kapcsolatban a gabonakereskedelem opciója. A kereskedelem — értesülésünk szerint — öszszesen 550 vagont jegyzett be, ami főleg annak tulajdonítható, hogy a kiszállítással kedvezőtlen tapasztalatok voltak. Értesülésünk szerint tárgyalások folynak arról, hogy a kereskedelem vállaljon még néhányszor vagon esetleg későbbi kiszállításra kötelezettséget★ A tengeripiac üzletkötése élénk. A kereskedelem erősen vásárol és e héten a termelők is nagyobb mennyiségben hoztak piacra, mint eddig.* A zabpiac teljesen elcsendesült. A közszállításokat már lebonyolították és mivel exportlehetőségek sincsenek, ezért valószínű, hogy hosszabb időrenyugodt marad ez a piac. . . Arról terjedtek el hírek a gabonatőzsdén, hogy Csehszlovákia négyezer vágón étkezési tengerit vaséiról Magyarországtól. Ruszinszkó szükségletének az ellátására szolgálna ez a vásárlás. Semmi konkrét adat nem támasztotta alá ezeket a híreket, úgyhogy nem lehetett kellően ellenőrizni. ■í , * A Takarmánykereskedők Egyesülete december 31-én tartja tisztújító közgyűlését. Szakkörökben nagy érdeklődés mutatkozik a közgyűlés iránt.★ A Budapesti Áru- és Értéktőzsde készárualkuszainak egyesülete a napokban tartotta közgyűlését, amelyen a közgyűlés Darányi Béla dr.-nak, a Futura vezérigazgatójának szerencsekívánatait tolmácsolta a magas olasz kitüntetés alkalmából. Választmányi tagok lettek: Dauer Imre, Bitchier Izsó, Brády János, Dékány Miksa, Ferda Gyula, Földes Sándor, Freund Gusztáv, Gold Simon, Grausz Sándor, Fláber György, Jaulusz Béla, Káldor Dezső, Kovács József, Landau Izsó, Lapides Gyula László Ernő, Leichter Andor, Mende Emil, Pogány György, Rosenberg Ernő, Rózner Ernő, Rónai Andor, Rózsa Farkas, Rottmann Ignác, Viola Jenő. GROSS és WEISS R. T. gyapjúkalap és tompgyár : Afapiítalpt■ .-1 . ■•cét III Bécsi-Ht tou rÉLEKON ÍÍV&4-83M8-*1 Nem engedik meg a szalámigyáraknak az olcsó jugoszláv sertéshús behozatalát Nem lehet versenyre kelni az olcsó osztrák szalámival (Az @ tudósítójától.) A Magyar Közgazdaság részletesen beszámolt arról a fontos húsipari problémáról, amely a magyar szalámigyárakat az osztrák piac elvesztésével érintette. Ausztria ugyanis Jugoszláviáitól nagymennyiségű nehéz húst importált és ennek felhasználásával olyan olcsó szalámit produkált,, amellyel szemben a világhírű magyar gyártmányok versenyképtelenek.Ilyen körülmények között a magyar szalámigyárak azzal a kéréssel fordultak a földmívelésügyi minisztériumhoz, hogy engedjék meg a magyar gyárak számára is az olcsó jugoszláv nehézhús behozatalát, mert csak így tudják biztosítani a külföldi piacokon versenyképességüket. Hangoztatták a gyárak, hogy a magyar mezőgazdasági, illetve termelői érdekekre ügyelni fognak és, az olcsó húst kizárólag exportcélokra használják fel. Az illetékes hivatalos tényezők most hozták meg döntésüket és értesülésünk szerint a jugoszláv nehézhús behozatalára vonatkozó kérést elutasították. A szalámigyárak meglepetéssel értesültek erről a határozatról, amely lehetetlenné teszi, hogy a szalámigyárak az exportnehézségeket leküzdjék. A Horthy Miklós Fórum terve és sok problémája a Közmunkatanács előtt (Az Si tudósítójától.) Csütörtökön délben rendkívüli ülést tart a Közmunkák Tanácsa, amelyen Budapest városfejlesztésének egyik legfontosabb kérdése, a Horthy Miklós-Fórum építése szerepel! *■••* • '’ Ez a nagyfontosságú városrendezési és építkezési probléma, már hosszú idő óta foglalkoztatja az illetékes tényezőket, de az építkezési ipart is, mert ha ez az érdekes és hatalmas elgondolás megvalósulás stádiumába kerül, az ipar a Madách-sugárúttal egyenrangú építkezési munkaalkalomhoz juthat. A kérdés tengelyében a Nemzeti Színház építésének kérdése áll, amely körül most már lassanként egységes álláspont alakul ki. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy az új Nemzeti Színházat az Erzsébet téren építsék fel. A Közmunkák Tanácsának több tagja hangoztatja ugyan, hogy ezzel Budapest egyik legszebb terének mintegy háromnegyed része elvesz a közönség számára, miután a színház körül megfelelő hatalmas teret kell kiképezni az autópark részére. Miután azonban a kormány az Erzsébettéri építkezés tervét magáévá tette, valószínű, hogy az új Nemzeti Színház valóban ezen a helyen kerül tető alá. A csütörtöki ülés — értesülésünk szerint — a Horthy Miklós Fórum kiépítésének minden részletét letárgyalja A Károly-körút, a Deák Ferenc-tér és gróf Tisza Istvánutca átrendezése szükséges ahhoz, hogy megteremtsék Budapest szívében ezt a hatalmas építkezést. Egyelőre ugyan nehézségek mutatkoznak, amennyiben a kormány a fővárostól díjtalanul óhajtja átvenni az Erzsébet-téri telekrészt és ugyancsak bonyodalmat okoz a gróf Festetics-család tulajdonában lévő hatalmas Marokkói-udvar kisajátításának kérdése is. Ez a régi ház, amely a gróf Tisza István-utca sarkán áll, a körülötte lévő többi telkekkel együtt mintegy hárommillió pengőbe kerülne, enynyit kellene áldoznia a fővárosnak vagy a kormánynak, ha az új Nemzeti Színház, illetve a Fórum megalkotása céljából ezt a telekkomplexumot ki akarja sajátítani. Értesülésünk szerint egyébként szóbakerül a Közmunkák Tanácsának csütörtöki ülésén az a kérdés is, mi lesz a Nemzeti Színház, illetve a régi Népszínház épületével, ha az Erzsébet téren felépítik az új Nemzeti Színházat. A főváros vezetősége attól tart, hogy ebben az esetben a gyengén jövedelmező Városi Színház mellett egy másik kihasználhatatlan színház kerülne birtokába, miután a régi Népszínház épülete a jelenlegi körülmények között aligha adható bérbe, vagy használható fel színházi vállalkozás céljaira. Ezek az érdekes problémák nehezítik meg a Horthy Miklós Fórum felépítésének kérdését. Ha e kérdések megoldódnak, igen fontos gazdasági érdekeket szolgáló építkezési terv juthat a megvalósulás stádiumába. Fejleszti produkcióját, bővíti telepét a Vatea Röntgen-készülékek exportja (Az MTI tudósítójától.) A magyar ipar a stagnációs jelenségek ellenére is minden igyekezetével azon van, hogy fejleszthesse üzemi kapacitását és biztosíthassa a vállalatok forgalmát. A Vatea Rádiótechnikai és Villamossági R. T. értesülésünk szerint, jelentős beruházások megindítását és üzemének bővítését határozta el. Különösen a Röntgen-készülékek gyártásával kapcsolatban tervezik a produkció növelését és a Váci úti üzem nagyméretű kibővítését. A Vatea, amely a /’/ulips-művek egyik alvállalata, hír szerint Philipsék segítségével bonyolítja le az új invesztíciókat. Miután a belpiaci kereslet ez időszerint nem kielégítő, a Vatea értesülésünk szerint üzleti tevékenységét a jövőben főleg exportban fogja kifejteni. Máris kedvező tárgyalások folynak több külföldi átvevő céggel, amely rádiócsöveket, Röntgen-készülekeket és más villamossági cikkeket vesznek majd át a Votech-tól. . Az üzemfejlesztés céljaira szükséges gépek egy részét a Vated Németországból szerzi be, a jelentősebb gépipari felszereléseket azonban magyar vállalatoktól ■ vásárolja. A Vatea bővítési munkálatai nemsokára befejeződnek és azután a vállalat megkezdi intenzív, kiviteli tevékenységét. Hintaszeri szociális berendezkedés egy budapesti gyárban A Tubus és Kuimbugár érdekes újításai (Az Ő tudósítójától.) A gazdasági élet egyik nagy problémája a különféle szociális intézkedések gyakorlati megvalósítása. A nagyobb iparvállalatok egy része már esztendőkkel ezelőtt életbe léptette azokat a reformokat, amelyek az alkalmazottak jóléti alapjainak működését és kulturális előrehaladásukat teszik lehetővé. Ugyancsak évekkel ezelőtt hozta tető alá különféle érdekes és nagyjelentőségű szociális újításait a Tubus- és Kupakgyár Rt., amely annak ellenére, hogy nem a legnagyobb gyárak közé tartozik, mégis a szociális problémák megoldását tűzte, ki legfőbb céljául. Nemes Aurél, a vállalat igazgatója, étkezőtermekkel, fürdőszobákkal, rádióval felszerelt pihenőhelyiségeket rendezett be alkalmazottai számára. Még nagyobb jelentősége van annak a kulturális újításnak, hogy Nemes Aurél igazgató sorozatos előadásokat tart már hosszabb idő óta alkalmazottainak és munkásainak és ezeket a magas színvonalú gyakorlati és népszerű tudományos előadásokat vetített képekkel illusztrálja. Az ércekről és Cholnoky Jenő egyetemi tanár több irányú munkásságáról tartottak legutóbb előadást a Tubus- és Kupakgyárban. A diapozitívokat a kultuszminisztérium bocsátotta a vállalat rendelkezésére, az érdekes képekhez pedig Nemes igazgató fűzött magyarázatokat. A Tubus- és Kupakgyár Rt. egyébként munkásjóléti alapot is létesített, amelynek előnyeit nagy megelégedéssel és örömmel élvezik az alkalmazottak. Ne kísérletezzení DOXA megbízható, tökéletes jótállási svájci óra Nem emelkedett jelentékenyen a magyar nehézipar nyersvasszükséglete 1137 folyamán (Az ő tudósítójától.) Az iparügyi minisztérium a napokban publikálta a magyarországi bánya- és kohótermelés ez évi adatait Ezek az adatok érdekes képet adnak az ipar foglalkoztatásáról is. Csupa olyan termékről van szó, amelyek a nehéziparnak alapanyagai, tehát amelyeknek a termelési adatai jelzik a nehézipar foglalkoztatottságának mértékét. A magyar vasércbányák termelése 1937 első tíz hónapjában 2,377.577 métermázsa volt, az elmúlt év ugyanezen időszakának 2,390.197 métermázsás termelésével szemben. Itt tehát mintegy 12 ezer métermázsás kiesés mutatkozik, ami jelentéktelen menynyiség, de amelyet bőven kipótol a vasércbehozatal erőteljes megduzzadása. 1930 első tíz hónapjában ugyanis 3,138.114 métermázsa vasércet importáltunk, holott ebben az esztendőben 4,258.390 métermázsa volt a vasércbehozatal. Több, mint 1,100.000 métermázsa az emelkedés, ami kitűnően jelzi, hogy milyen erősen megduzzadt ebben az esztendőben a nehézipar foglalkoztatottsága. A nyersvasbehozatal örvendetesen csökkent, amiből arra következtethetünk, hogy a nehézipar által szükségelt nyersanyagot nem nyersvas, hanem vasérc formájában importálták ebben az esztendőben. 1936 első tíz hónapjában ugyanis 8176 métermázsa volt a nyersvasbehozatal, ebben tíz esztendőben 159.991 métermázsa. A magyarországi vaskohók ■ -nyersvasteremelése pedig a tavalyi 2,579.173 mm-rel ez év, első tíz hónapjában 2.970.990 mm-ra emelkedett. Mindezeket az adatokat közös alapra átszámolva, nyersen az a kép mutatkozik, hogy ennek az esztendőnek első tíz hónapjában a magyar nehézipar nyersvasszükséglete kevéssel haladta csak mg az elmúlt év első tíz hónapjának színvonalát. A magyar bauxitbányák termelése erőteljesen felfokozódott. 1936 első tíz hónapjainak 2,653.580 mm-t kitevő termelésével szemben ez év első tíz hónapjában 3,518.182 métermázsa volt a kitermelés. Az emelkedés tehát 864 ezer métermázsa, ami elég jelentős és legnagyobb része kivitelben értékesült. A magyar mangánércbányák termelésénél némi csökkenés mutatkozik, ami érthető, mert az elmúlt esztendőben erősen felfokozták a bányászatot. A tavalyi 232.533 métermázsáról 201.012 métermázsára csökkent vissza a mangánércbányák termelése.