Magyar Közgazdaság, 1939 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1939-01-05 / 1. szám

Budapest 1939 január 5. Mayer János ny. földmivelésü­gyi miniszter nyilatkozik a földreform kérdéseiről A gazda ifjak csereakciója — A holland és a dán példa (Az Ő tudósítójától.) Az új földreform­­javasat még nem került részleteiben a nyil­vánosság elé, de mint ismeretes, a javaslat alapvető iránya, az agrártársadalom szociális vonatkozású kérdéseinek végleges és gyökeres megoldása. A javaslat ezt főleg a parlagon­­heverő és kisajátítandó birtokoknak kishaszon­­bérletekké való fejlesztésével akarja elérni. A földreform megvalósulásának küszöbén, de az előtt is, számos közéleti tényező szakszerű nyilatkozatán keresztül igyekeztünk az ország legszélesebb rétegének, az agrártársadalomnak pr­olémáit helyes megvilágításba helyezni. Ez alkalommal is, a kisbérletek és a földhözjut­­tatás gazdasági vonatkozású problémáiról intéz­tünk kérdést Mayer János ny. földmívelésügyi minisz­terhez, a Falu Magyar Gazda és Földmíves Szövetség elnökéhez arra vonatkozóan, hogy a reform kapcsán a magyar gazda elérheti-e a föld nivellálásának azt a fokát, amelyen például ma ezen a téren a d­b és a holland kisgazda is tart. A következő választ kaptuk: — Ami a holland és dán mezőgazdasági viszonyokat illeti, ezeket kü­lön-külön ta­nulmányúton volt alkalmam megismerni. A dániai kisgazda állattenyésztéssel és tejter­meléssel foglalkozik főképpen. A természeti adottság és a klimatikus viszonyok követ­keztében, az egész éven át a dús legelőkön élő fejőstehén takarmányozás és előtakar­mány nélkül olyan tejelési eredményt pro­dukál, ami a mi klimatikus viszonyaink mellett szinte elképzelhetetlen. Tehát olcsó termelés és a mienknél sokkal kedvezőbb piaci és értékesítési viszonyok mellett tudja a dán és a holland gazda termel­vényeit ér­tékesíteni. Bármit és bármennyit termel, azt a szomszédos nagyállamok piacán érté­kesíti. Tehát értékesítési problémái nincse­nek. Míg nálunk, a mi alföldi éghajlati vi­szonyaink mellett nemcsak drágábban ter­melünk, de a piaci kérdések is folyton pro­blematikusabbak. Ezért nem lehet összeha­sonlítani ezeknek az északi államoknak a gazdasági viszonyait a mienkkel. — Mégis mit várhatunk a földhözjuttatás és a kisbérletek fejlesztésétől Magyarországon? — Ami a földhözjuttatást és a kisbérle­tek szaporításának kérdését illeti, alapvető kérdés, hogy ezen a téren komoly intézke­dések történjenek. Gazdasági és kulturális fejlődésünk legfőbb alapfeltétele az, hogy agrárországunk széles néprétegeit gazdasá­gilag megerősítsük­ fogyasztó- és felvevő­­képessé tegyük, ami által a kulturális és az egyéb vonatkozású gazdasági fejlődésnek az alapjait rakjuk le. Ezt pedig egy mezőgaz­dasági államban csak a kisbérletek szapo­rításával és földhözjuttatással érhetjük el. Tőkeszegény ország vegyünk, tehát elsősorban a kisbérleteknél kell megol­dást keresnünk, úgy azonban, hogy a törekvő és takarékosabb elemek bizo­nyos bérleti idő eltelte után azt tulaj­donul is megszerezhessék.­­ Ami a telepítés és földhözjuttatás kér­dését illeti, itt az államnak az áldozatoktól sem sza­bad visszariadnia, a földszerző kisemberek részére kedvező kamatozású kölcsönöket kell biztosítani. Mert legyünk azzal tisztában, hogy tőke nélkül ingatlant szerezni nem lehet. Ha pe­dig a földszerző kölcsönre szorul, hiába ter­hel­jük meg olyan fizetési részletekkel, ame­lyeket a birtokába juttatott földből kihozni rém tud, mert akkor előreláthatólag hiába­való munkát végzünk úgy a kisembere, mint az állam által hozott áldozatok tekin­tetében is. A földhöz juttatott embernek gazdasági felszerelésre van szüksége. Ha nincs állata, ekéje, koronája, ha azok a minimális felszerelések sem állnak rendel­kezésére, amelyek a föld megnöveléséhez elkerülhetetlenül szükségesek és ha ezt ma­­gas kamatozású kölcsön mellett tud­ná csak beszerelni, akkor az a kisember talpraállni sosem tud. Ezért emilhetetlanu­l szükséges a ked­vező lelk­filozófi hitel és inkább a kis­bérletekből való kiindulás. Arra vonatkozólag, hogy m­i a Falu Szövetség felvidéki programja, a következő választ kap­tuk: — A Falu Szövetség helyi szervezeteinek illetve fiókjainak a visszacsatolt területeken való kiépítése érdekében az arra illetékes tényezőkkel már érintkezésbe lépett és mi­helyt annak lehetősége bekövetkezik, meg­kezdjük a szervezési munkálatokat. Akciót indított továbbá a Falu Szövetség abban az irányban, hogy a visszacsatolt területektől százas turnusokban a 20 éves korban lévő gazdaifjúságot meghívja az itteni gazdákhoz egy-két hónapi vendéglátásra, hogy a felvi­déki ifjú megismerje az itteni viszonyokat, a saját fajtáját és gazdasági rendszerünket. Felhívásunkra máris tömegesen jelentkez­tek olyan gazdák, akik szíves készséggel vállalják a vendéglátó szerepet. — Milyen eredménnyel végződött a Falu Szövetség multévi ifjúsági csereakciója? — Az ifjúsági csereakció német és olasz viszonylatban folytatódik. Az olaszországi csereakciót dr. Szekeres László, német vi­szonylatban dr. T­ölgyes István bonyolí­tja le. Dr. Szekeres László, aki az olasz nyelvet írásban és szóban tökéletesen leírja és olasz vezetőkörökkel egész Mussoliniig meglehe­tős jóviszonyban van, igen üdvös munkát vakStsaBBsanak* végzett. Az olasz ifjak ittartózkodásukról és a szerzett tapasztalataikról könyveket is írtak, amelyekben igen előnyösen ismertet­ték a magyar mezőgazdaságot és az ország kultúrértékeit. A mi fiatalságunk szintén igen értékes tapasztalatokkal tért haza, tu­dásuk, látókörük szélesedett, a tanulságo­kat előnyösen használják fel most idehaza Németországból is tudásban, tapasztalatban gazdagodva tért haza a gazdaifjúság. Ez évben, első ízben, Dániában is voltak gazda­­ifjaink, akik elragadtatással beszéltek az ott tapasztaltakról. Ezekkel az akciókkal arra törekszünk, hogy a gazdaifjúságot megismertessük a külföldi viszonyokkal, mert ez felbecsülhetetlen értéket jelent fia­talságunk részére. — A Falu Szövetség részt vesz az idei nem­zetközi kongresszuson? — A Szövetség, mint szabadtársulás út­ján létesült érdekképviselet, mindenesetre részt vesz a kongresszuson, mert hisz nekünk alapszabályszerű feladatunk azoknak a kér­déseknek megoldása, amelyek a falu népé­nek érdekeivel szorosan összefüggnek. Gro-West-T. gyapjúban és tomogyar Alapitatott 1938-ban III. Bécs!-ut 1OO. TELEFON 163 363 F Megkapták az érdekképviseletek az hj telepítési törvény tervezetét (Az ffil tudósítójától.) Elkészült az új telepítési törvény tervezete. Az érdek­­képviseletek — mint értesülünk —, e hét szerdáján kapták meg a javaslatot, hogy arra mihamarább megtegyék ész­revételeiket. A telepítési törvény tervezete termé­szetszerűen részletesen intézkedik az összes kérdésekről, arról is, milyen sor­rendben kell igénybe venni a földeket és évente milyen ütemben kell lebonyolí­tani a munkát. Az érdekképviseleteknek rövid időn belül meg kell tenniük észrevételeiket, amelyek figyelembevételével készül majd el a végleges javaslat. Értesülé­sünk szerint a kormánynak az a szán­déka, hogy a leggyorsabban lebonyolítsa ezt a törvényalkotást és megkezdje en­nek alapján az érdemleges, eddiginél gyorsabb üt­emű telepítési munkát. A Kereskedelmi Bank a Garamvölgyi Cukorgyár R. T. érdekeltségének átvételéről tárgyal (Az­B tudósítójától.) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és az érdekkörébe tartozó Szolnoki Cukorgyár vezetősége tárgyalásokat folytat a Georgia-tranz­­akcióhoz hasonló tranzakció megkötése ügyében. A Felvidék visszacsatolása folytán visszakerült az anyaországhoz a Garamvölgyi Cukorgyár St. T. is, amely teljesen a prágai Schoeller-konszern ér­dekkörébe tartozik. A Kereskedelmi Bank és a Szolnok­­megyei Cukorgyár részéről a megbízot­tak úgy Prágában, mint Oroszkán tár­gyalásokat folytattak az érdekeltség át­vételéről. A gyár műszaki felülvizsgálata is megtörtént. A Garamvölgyi Cukorgyárat 1893-ban alapították. Alaptőkéje 7.200.000 cseh ko­rona volt. A gyár cukorkvótája pedig 46.954 mázsa. A vételárat részben kom­penzáció útján, részben pedig készpénz­­fizetéssel egyenlítették ki. Amennyiben az átvétel megtörténik, a gyár vezetését a Szolnoki Cukorgyár látja el. Értesülésünk szerint a tranzakció jövő hét folyamán teljes mértékben lebonyo­lódik. Ezzel a tranzakcióval a Kereske­delmi Bank cukorgyári érdekeltsége je­lentékeny mértékben erősödik. Az autó­vám­ok 25-30 százalékos leszállítására számítanak Értékalapon szabják meg a vámokat (Az tudósítójától.) Jelentettük múlt héten, hogy rövidesen sor kerül az­­autóvá­­mok leszállítására. Ez az intézkedés egészen rövid időn belül megtörténik és nagyobb horderejű lesz, mint eddig vélték. Az autó­­vámok leszállítása ugyanis nemcsak egyszerű vámmérséklés lesz, hanem egyszersmind vámrendszerváltozás is. Beavatott helyről arról értesülünk, hogy az új autóvámokat nem súly-, hanem értékalapon állapítják meg. Ez azt jelenti,­­hogy a nagysúlyú, de olcsó kocsik, amelyek eddig szükségszerűen ma­gasabb vámot fizettek, ezentúl olcsóbb vám­mal jönnek be, mint az esetleg kisebb súlyú, de drágább személyautók. A vámtételek ke­zelése is egyszerűbb lesz, az összes autófaj­tára egyazon értékvámot alkalmazzák. A vámleszállítás mértéke az eddigi ter­vek szerint kb. 25—30 százalékos, esetleg még annál is több lesz. Jelentős kedvezés ez tehát, ami előreláthatóan különösen a kis­kocsikat fogja olcsóbbá tenni. Külföldi és belföldi magántőkével exporthitel vállalatot terveznek (Az ő tudósítójától.) Többször foglal­koztunk az exporthitelf­iztosítás nagyfon­tosságú kérdésével, ami hosszabb ideje fog­lalkoztatja a hivatalos köröket és az expor­táló vállalatokat is. Megírtuk, hogy a Nem­zeti Bank a közelmúltban érintkezést kere­sett ebben az ügyben az iparügyi miniszté­­­rium útján az érdekelt szakmákkal, hogy j­ ó módot teremtsen az ipari kivitel fokozására és a gyengébb valutájú államokkal kapcso­latos exporthitelek biztosítására. Értesülésünk szerint ebben az ügyben külföldi érdekcsoport bekapcsolásával érdekes megoldás készel. Arról van szó, hogy a külföldi és hazai magántőke részvételével megfelelő szerv a­lakul­jon. Hír szerint egy londoni és egy budapesti biztosító intézet is tevékeny rész­t vál­lalna az exporthitelt biztosító szerv anyagi megalapozásában. Elsősorban a tengerentúli, főleg délam­e­­rikai piacok intenzívebb bekapcsolását lát­ják rentábilisnak, de szó van arról is, h­o­y Franciaország és több európai, továbbá kö­­zelkeleti ország is nagyobb arányokban be­kapcsolódjék a magyar ipari kivitel külföldi hálózatába. A tárgyalások még hosszabb időt vesznek igénybe és csak a magánérde­keltek megállapodása után kerül sor arra, hogy a hivatalos fórumok végső fokon dönt­senek az új szervezet megalkotása ügyében. Jósa Géza az Ipari és Bányászati Családi Bérpénztár vezetője A családi bérpénztár működésére vonat­kozó rendelet szerint megalakul az Országos Ipari és Bányászati Családi Bérpénztár, amely a szakmai családi bérpénztárak össze­foglaló szervezete. Értesülésünk szerint ennek a hatalmas szervezetnek vezetője Jósa Géza, az iparügyi minisztérium egyik kiváló tisztviselője lesz. Helyettesévé Jakabb József iparügyi minisz­tériumi főmérnököt nevezik majd ki, aki eddig a szociálpolitikai osztályon teljesített szolgálatot. Tárgyalás a Losonci Posztógyár üzemb­ehelyezéséről (Az H tudósítójától.) Az iparügyi mi­nisztérium és a Kereskedelmi Bank posztógyári konszernje között tárgyalá­sok indultak a Losonci Posztógyár üzembehelyezése ügyében. A Losonci Posztógyár több mint 10 éve van üzemen kívül, gépparkja 200 szövőgépből és előkészítő gépekből áll. Ha a tárgyalások kedvező mederbe jutnak, előreláthatóan február folyamán részleges üzembe kerül a gyártelep. Negyedévre hosszabbbították meg a bankközi hitelrögz­ő egyezményt (Az S3 tudósítójától.) December 31-én lejárt a vidéki pénzintézeteknek a fővárosi pénzintézetekkel régebben kötött hitelrög­­zítő egyezménye. Ez tudvalévően a még bankzárlat előtt keletkezett gazdaadósságok befagyásából megmaradt visszleszámítolási hitelekre vonatkozik. December utolsó hetében megbeszélések folytak ebben a­z ügyben. Ennek eredmé­nyeképpen — úmont értesülünk — március 31-ig meghosszib­ilították a bankközi hitel­rögzítő egyetménél. Rövid időre történt most a meghosszabbítás, de ha időközben, nem lesz újabb lehetőség a hitelek felszaba­dítására, akkor természetesen további meg­hosszabbításra kerül a sor. Januárban megindul az olasz­­országi és svájci búzakivitel (Az­B tudósítójától.) A gabonakereske­delem várja, hogy az olaszországi egymillió­­mázsás és a svájci százötvenezermázsás kontingens feloszlassák. Értesülésünk szerint erre most rövidesen sor kerül. A kivitel is megindul január fo­lyamán. Tas 3 RMOK javítások TÖLTOTOLL M­INERVA “ ■ “ ^ Kossuth La­os­u, (A glória szállóval szembe­n)

Next