Magyar Közgazdaság, 1939 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1939-07-06 / 27. szám
A megnagyobbodott Magyarország gyáripara a orosz Közgyorasan Chorin Ferenc es Knob sender nagyitalttl neszedett Haggenmacher Henrik es Zsilinszky senor az új alelnökcik (Az S3 tudósítójától.) A gyáriparnak minden évben nagy ünnepe a GyOSz közgyűlése. Nem is az azon elhangzó beszédek, nem a vele kapcsolatos adminisztratív cselekedetek avatják ezt a népot" ünneppé, hanem az erőnek, az akaratnak, a gazdasági "felkészültségnek az az érzete, amely ilyen alkalommal mindig erőteljesen megmutatkozik. Így volt ez idén is. Kedden tartotta ülését a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és ez alkalommal zsúfolásig, a szokottnál is jobban megtelt a nagy ülésterem. Sok új arc jelent meg, sokan, akiket régebben még a gazdasági élet más posztjairól ismertünk. Ezek az új arcok is ugyanazt az erőtudatot sugározták, mint a régiek, ugyanaz a lelkesedés hatolta át őket. A GyOSz ülésttermében összeforraltak a régiek és újak és a hangulatot máskép nem is lehet jellemezni, minthogy nem gyárigazgatók voltak jelen, hanem a gyáripar, a megnagyobbodott Magyarország gyáripara. DR. CHORIN FERENC elnök az üléstmegnyitva, utalt arra, hogy ez a mai közgyűlés ünnepi jelentőségű: az elmúlt esztendő visszahozta a Felvidék magyarlakta területeinek túlnyomó részét, visszahozta Kárpátalját. Szövetségünk körébe régi vállalatok tértek vissza, melyek békeidőben büszkeségei voltak a magyar iparnak és várai maradtak a megszállás nehéz esztendői alatt is. A magyar sors e kedvezőbb fordulatánál hálatett szívvel szállnak gondolataink afelé a férfiú felé, aki az országot ezen a nehéz, de egyenes időn 20 esztendőn át rendületlen erővel és bizalommá vezette. A váltakozó áramlatok között a Kormányzó Úr öröméltósága személyesítette meg a magyar állandóságot és hitet, ő volt a villáiban megedzett vezér, az ő útmutatásán indultunk el és jobban mint valaha látjuk és érezzük, hogy benne •— akinek művész alkotta szobra ma díszíti először közgyűlésünk termét — a történelmi tanulságok eredményei, emberi bölcsesség és vezéri előrelátás testesültek meg. Hálát élt szívvel fordulunk a haderő, a magyar honvédség felé is, mely a válságos órákban helytállt és akcióképességét a, egész világ előtt demonstrálta. Amidőn ezt megállapítjuk, talán szabad hivalkodás nélkül hivatkozni arra, hogy valahányszor a magyar haderő megerősítéséről volt szó, sohasemhaboztunk és a meggyőződés készségével vállaltuk azokat a terheket, melyeket legutóbb a nagy beruházási program rótt az, egész gazdasági életre és elsősorban a gyáriparra. Foglalkozott ezután a gazdaságpolitikai változásokkal, melyeket a területi gyarapodás maga után vont. Tízmillió lélek fölé emelkedett az ország lakossága és még nagyobb arányban nőtt a terület. Szaporodott vasúthálózatunk, de előtérbe nyomultak a közlekedési problémák. Gyáripari termelésünk keresztmetszetét a visszatért üzemek nem változtatják meg lényegesen. Az üzemek száma mintegy tíz százalékkal emelkedett, a munkáslétszám csak öt százalékkal. A Felvidék magyarlakta területeinek fogyasztóképessége, nagyjában olyan, mint a magyar vidéké, Kárpátalja vásárlóereje viszont gyengébb. Ez az utóbbi terület gazdasági megerősítésre szorul, de részben még feltáratlan gazdag és értékes tartalékokat foglal magában. " Ha visszatekintek a magyar ipar kétévtizedes munkájára, akkor talán senki nem veszi szerénytelenségnek, ha megállapítom, hogy amiket az ipar ez idő alatt, nehéz körülményekkel megbirkózva, azokat legyőzve, alkotott, részben rekonstruálta, részben újjáteremtette az ipart egy olyan területen, melynek határait Trianonban azzal a szándékkal szabták meg, hogy azokon belül a gazdasági élet erőteljes lendülete lehetetlen legyen, akik ezt az ipart mégis megalkották, az új fejlődés alapjait lerakták, azok büszkék lehetnek munkájukra. Meggyőződésem, hogy ami itt gyáripari téren történt, az a magyar gazdaságtörténelemnek mindig dicsősége lesz. A mai történelmi időkben, azt hiszem, akkor járunk el helyesen, ha ki-ki a maga helyén teljesül köteleségét. Azt hiszem helyesen cselekszünk, midőn egyesek szerint talán „erőszakoljuk” a magyar ipart, és helyesen cselekedtek a kormányzatok, melyek két évtizeden át oly nagy súlyt vetettek az ipar fejlődésére. Ha ebben a tekintetben az utolsó hónapok eseményei hagytak volna még fenn kétséget, megnyugtat bennünket a Kormányzó Úr efőméttósága az országgyűlés megnyitása alkalmával mondott hatalmas, az ország határain messze túlhangzó beszédének az a része, melyben a földmívelés színvonalának emelése mellett a kormányzat egyik első feladata gyanánt jelölte meg az ipar fejlesztését, mert enélkül — mondotta — „nem tudunk munkát és kenyeret adni mindjobban szaporodó földmlves népünknek, nem tudunk létesíteni önálló és erős magyar hadsereget és nem képzelhető el öncélú magyar élet és politika. Hosszantartó éljenzés és taps fogadta az elnök beszédét. DR. K.NOB SÁNDOR ügyvezető igazgató terjesztette azután elő az igazgatóságnak a Szövetség múlt évi működéséről készült jelentését. Négyévtizedes fennállása alatt a GYOSZ mindig az egész magyar gyáripart jelentette, a munkásságot és alkalmazottakat épúgy, mint a gyárigazgatókat és tőkéseket. Jelentette a gyáripari termelés nagy közösségét az egymásrautaltság és közös sors jegyében és abban a széllemben, amely nemcsak a befektetett tőkékre, azok hozadékára, a tartalékolásokra és tanttésünkre gondol, de mindazok életére, boldogulására, jó és jobb sorsára is, akik bányákban, műhelyekben, irodákban teljesítik kötelességüket az országgal szemben. , gazdasági elbürokratizálódás aggasztó tüneteiről beszélt azután, amelyek az irányítóit gazdaság kísérő jelesérveiéppen nemcsak nálunk, másutt is megvannak amelyek az egyes iparágak idejének kihasználásában és költségeinek alakulásában mint improduktív tényezők egyre nagyobb szerepet játszanak. A múlt év őszén, az akkori európai válság — mondotta — a magyar nagyipari termelés az ország katonai védelmének egyik legfontosabb instrumentuma és politikai és gazdasági önállóságának alapja. Örömmel látja, hogy ez a felismerés következetesen és határozottan jutott kifejezésre legutóbb olyan nyilatkozatokban, amelyek a magyar élet alakulásának az irányát szabják meg s amelyek a gyáripari termelés szerepét a legmagasabb guvernementális szempontok szerint értékelték. Szerinte azonban ennek a felismerésnek érvényesülnie kell annak a szellemnek a megváltozásában is, amelylyel egy idő óta egyesek a nagyipari termelés dolgait megítélik s bírálják. Ez a termelési ág nem töltheti be még a maga rendeltetését, ha dolgainak megítélésében, irányításában s azok hivatali és közéleti ellenőrzésében vele szemben ellenséges szellem érvényesül. Nyugtalanító jelenségnek tartja, hogy ezt a termelési ágat oly időkben, amikor egy történeti helyzet az ország minden erejének kivételes megfeszítését követeli, egyszerre támadják felülről és alulról, vezetőinek éskedvtelentésével és a tömegek olyan tervszerű nyugtalanításával, amely nem egy helyen baljós társadalmi tüneteket mutat. Kell, hogy illetékes tényezők erre felfigyeljenek, mert (/: ország gazdasági kohéziójánál; megtanítása egy esetleges próbatétel idején legyengíti a helytállás erejét. Elismeri, hogy a mai idők néha áttekinthetetlen viszonyai között a kormánynak nehéz megtalálnia azt az utat, ami a helyes gazdaságpolitikát jelenti. Akár a nemzeti jövedelem fokozásáról van szó s a szociális feszültség levezetéséről, akár arról, hogy vagyonos, gerinces, új magyar középosztályt teremtsünk, amely nem kénytelen megalkudni minduntalan önmagával, magyar államférfiú nem mellőzheti az országépítésnek és társadalomszervezésnek azokat az eszközeit, amelyeket az ipar jelent. És ha Közép-Európának ezen a dunai részén — egyesek szerint — új gazdasági konstrukció kereteiben kell keresni az itt élő népek boldogulását, nem képzelhető és nem lehetséges oly konstrukció, amely a magyarság számára különb életet, népi fejlődést, szociális és kulturális haladást és magyar mivoltának megőrzését és fennmaradását tudná biztosítani a magyar ipari gondolat ereje és érvényesülése nélkül. utat vont be az igazgatóság munkájába: Dr. Holota János országgyűlési képviselőt, a fiók elnökét, Tarján Ödönt, a fiók ügyvezető alelnökét és dr. Mogocsifi Dietz Sándort, a fiók alelnökét. A közgyűlés élénk helyesléssel vette tudomásul a felvidéki fiókra vonatkozó bejelentést. Bessenyei Ferenc indítványára azután az igazgatóság új tagjaivá megválasztottak: ifj Farkass Kálmán, Haggenmacher Ottó, Haidekker Sándor, Kertész Nándor, Knoppó Sándor dr. vitéz Lajtay Jenő, Lang Ottó, Módos József, Kovák Ervin, Paksi József dr.. Kassai_ Gyula dr. Rapaich Richard, Speidt Bódog, Széchenyi Károly gróf, Teleki János gróf, Tory Gergely, Török Gábor dr .Wettstein Miklós dr. végül megválasztották dr. Dischka Győző javaslatára új választmányi tagokul a következőket: Ssortsnyák István, Frankl József, Gosztonyi László,Haggenmacher Pál dr., Jankovich Dénes gróf, Krempelsz József, vitéz Lázár János, Lengyel János, Margon Sándor dr., Teleki Andor gorel, nammu @ R.-T. BUDAPEST, VII., KÁROLY KIRÁLY-UT 3/c Választások Nagy tetszés fogadta a beszédet. A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a Szövetség évi jelentését s ugyancsak egyhangúlag elfogadta az 1938. évi számadásokat és az 1939. évi költségvetést. Az időszaki választások kapcsán nagysajnálattal közölte dr. Chorin Ferenc elnök, hogy dr. Hirsch Albert alelnöki tisztségéről lemondását jelentette be. Úgy személyi, mint tárgyi szempontból rendkívül sajnálja távozását. Reméli, hogy --változatlanul megmarad a Szövetség hű barátjának. Ugyancsak nagy sajnálattal jelenti, hogy dr. Fenyő Miksa, a Szövetség alapítása óta munkatársa s több mint két évtizeden át ügyvezető igazgatója, e tisztségéről lemondott. Nehéz szívvel láttuk őt búcsúzni; a Szövetség igazgatósága és tisztikara egyaránt fájdalommal látta távozását. Az elnök indítványára a közgyűlés Fenyő Miksát a Szövetség tiszteletbeli tagjává választotta. Betöltötték azután az üresedésben levő két alelnöki állást; az elnök indítványára egyhangúlag Haggenmacher Henrik vezérigazgatót és Zsilinszky Gábor vezérigazgatót az igazgatóság régi tagjait választották meg új alelnökijüké. Az elnök közötte ezután, hogy a felvidéki gyáripar ügyeinek érdekképviseleti gondozása tekintetében az a megoldás jött létre, hogy a Szövetség kebelében külön felvidéki fiók lett— sidt, melyet megfelelő autonómiára alkalmassá tesz a felvidéki vállalatok különleges érdekeinek véd-’enére s amellett munkáját a Szövetséggel a legszorosabb együttműködésben fejti ki. Az igazgatóság a fiók képviseletében három ... ML 5B$sallaxi»s, Budapest, 1939 július 6. Megjelenten névsora: Dr. Artner Dezső, Aschner Miklós, vitéz Balanyi Ágoston, Baráti Jenő, Barla Béla, Beck Dezső, dr. Berczeli Harry, Bessenyey Ferenc, Birn László, Blau Frigyes, BornGyula báró, Brüll György, Buti József, Burchard Bélaváry Rezső, dr. Chorin Ferdít, Csernátok László, Dárday-Ambriani Sándor, Décsi Ernő, dr. Déry József, dr. Dick István, dr Dischka Győző, Donáth József, Dormándy Géza, Dunckel Károly, dr. Ecsedy Bálint Imre, Ember Gábor, dr. Eörsi István, Fabianics Elemér, dr. Faragó Aladár, Farkas Elemér, dr. Farkas Ferenc, ifj. Farkas Kálmán, Fekete Henrik, Feldmann Ferenc, dr. Felkay Ferenc tanácsnok, Fellner Pál, dr. Fenyő Miksa, Fleischmann Henrik, Fodor Miklós, Fortreth Géza, Földes Albert, Frankl József, Friedmann Lajos Kassa, Futó Zsigmond, dr. Gattein István, Gergely Miksa, dr. Gref Gusztáv, Grünberger Aladár, Győrfi Lajos, Goggenmacher Henrik, Hajós Manó, Halászy Pál, Halmy Gyula, dr Hamary Dániel, Hardy Sándor, Hausmann Pál, Havas Gyula, Havas Jenő, dr. Hegedűs Lóránt, ifj. Heinrich Antal, Heinrich Ignác, Heller Pál, Herczeg Béla, dr.erczeg Ferenc, dr. Hiller József, Höllischer Pál, Hollós Pál, dr. Holota János, S Hlberth István, Hubert Lipót, Illés Andor, Jancsics Gusztáv, dr. Jankovich Dénes, Jónás Gyula, Jóny László, Just Emil, Kállay Tibor, Kaszle Rudolf, Katona Béla, Kelemen Móric, dr. Kelety Kornél, Korné László, Kolacsek Nándor, Koltai Mátyás, Korda Endre, vitéz Lajthay Jenő, dr. Láng Béla, Láng Gusztáv, Lang K. Ottó, Lawner Károly, dr. Lelkes Béla, Lindner Leó, Lóránt Béla, Magyar Lajos, Marosváry József, dr. Mártonfy Sándor, Milkó Elemér, Morvay Izsó, Mössiner József, Nagy István, Nasch Zsigmond, Nemecskay Antal, Ney Ákos, Neuhauser Sándor, Neuhold Kornél , Novák Ervin, báró Ohrenstein György, báró Orczy Miklós, dr. Paksy József, Pásint Mihály, Pelcz Sándor, Preis Ernő, dr. Proszvimmer Géza, Rajk Imre, Rajner Zoltán, Rákosy Lajos, dr. Rassay Gyula, Bay Jenő, dr. Bauer Farkas, dr. Reiner József, Rejtő Ármin, Rényi Oszkár, Róbert Rudolf, Rosenstein Károly, dr. Sándor László, dr. Sárossy Endre, dr. Schiller Ottó, Schnetzer Ágoston, Schweiger György, dr. Siklóssy Imre, Siklóssy József, Speidt Bódog, Spitzer Béla, dr. Steinfeld Sándor, Svéd József, Székely Alfonz, dr. Székely Imre, Szente László, Szenteleky Géza, Szilágyi Emil, Szirmai József, Szirmai Olivér, Tarján Ödön, dr. Tarján Tibor, Tószeghy Emil, Ullmann István, dr. Unger Ferenc, dr. Upor Andor, dr. Urbányi Henrik, Vágó István, Vámos Lajos, Van den Eynde Hector, dr. Vetsey Gyula, Vida Jenő, Villa Sándor, Villányi András, Aaldmann Béla, Weiner Samu, Weiss Miksa, Willerstorfer József, dr Winchkler István, Wolff Hugó, báró Wolffner András, vitéz Zsilinszky Gábor, Zoltán Frigyes, Zoltán Izsó. Csúcskapacitással dolgozik a kötszövő ipar A kötszövösárú iparban igen nagy a forgalom. Soha nem tapasztalt érdeklődés mutatkozik ez árak iránt a közönség körében Ennek tulajdonítható, , hogy a gyárak teljes kapacitással dolgoznak. AZ üzemek legtöbbje Hármas munkaerőbeosztásban napi 21 órát dolgozik s így a kapacitásnak csúcsát érte el. Úgy vélik szakkörökben, hogy ez az érdeklődés tartós lesz, és a kötszövő ipar foglalkoztatottsága így hosszabb, időre biztosítottnak látszik. Kibővült a Textilkiviteli Pénztár munkaköre Általános rendezést kivon az ipar (Az S3 tudósítójától.) Textilipari körökben már régebben mozgalom indult az irányban, hogy a kivitel fokozása érdekében a Textilkassza erőteljesebb alátámasztást nyújtson. Ez ügyben több ízben volt megbeszélés, amelynek eredményeiről annak idején jelentést tettünk. Egyes cikkek, amelyek eddig nem élvezték a textilpénztár támogatását, most idesoroztattak, így a kőlapok és kalaptompok most már a textil kiviteli pénztár munkakörébe tartoznak. Értesülésünk szerint tovább folynak a tárgyalások ezekben az ügyekben, mert a textilipar olyan általános rendezést szeretne keresztülvinni, amely biztosítaná, hogy a kivitel eddigi körévét nemcsak fenntartani, hanem fejleszteni is tudják. Magyar-román kereskedelmi tárgyalások előtt C-t- H tudósítójától.) Három hónappal meghosszabbítta vott a magyar-román kereskedelmi szerződés érvénye, hogy a rövidesen meginduló tárgyalások idejére ne akadjanak meg a szállítások. A magyar-román kereskedelmi szerződéses tárgyalások az eddigiek szerint július 15-én kezdődnének, valószínűnek látszik azonban, hogy további halasztást szenvednek és csak a hó vége felé indulnak meg. A magyar-román áruforgalom jövőjét nemcsak magyar, hanem román gazdasági körökben is igen kedvezőtlenül ítélik meg. Eddig is igen szűk volt az áruforgalom volumene, a jövőben azonban úgy látszik, még jobban megcsappan. Román körök hírei szerint ugyanis azoknak a vas- és gépkészítményeknek, amelyeket eddig Magyarország szállított, jórészét jövőben az új német-román kereskedelmi szerződés értelmében Németország fogja szállítani. Ezúttal a magyar kivitel tekintélyes része csappanna meg s helyébe igen nehéz lenne más kiviteli cikkeket találni. Ugyancsak román részről hangoztatják, hogy a Magyarországra irányuló román szállításoknak is csökkenniük kell, mert hiszen Magyarország kevesebb olajat vesz át a jövőben és kevesebb lesz a fabehozatala is. Ezzel kapcsolatban most igen érdekes törekvések mutatkoznak egyes román körökben. Magyarország ugyanis előreláthatóan nem vesz át a jövőben vagy legalább is csak kismértékben Romániától tűzifát. A románok most azt hangoztatják, hogy puha fűrészárut viszont ők fognak kevesebbetszállítani, mert másutt kedvezőbben el tudják helyezni. Magyar szakkörökben valószínűnek tartják, hogy ez a román érvelés tárgyalási taktikai célokat szolgál és ezzel azt akarják elérni, hogy Magyarország változatlanul vásároljon tűzifát is. ■ ITANNERIE & MAROQUINERIE Borüzem K.Uj Bnulapest, VII., Ro 11 en b III erueca 4p. — Telefon: 337__557 L ajánlja illeni üzemében gyártott, a kipróbált bérg. gyártmányainak megfelelő, elsőrangú minőségű, fiirlap borcsíkjait