Magyar Közgazdaság, 1940 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1940-03-28 / 13. szám

fz­­dapest, március 28. Hatalmas fejlődést, húszszázalékos betétszaporulatot hozott az Angol- Magyar Bank üzletére (Az­B tudósítójától.) Az Angol-Magyar Ütőnk mérlege olyan hatalmas fejlődésről számol be, amely a mai viszonyok között az egész gazdasági élet elismerését méltón vívja ki. Szembetűnő a betétállománynak 30 százalékos szaporulata, az elmúlt évihez viszonyítva, az emelkedés 17,5 millió pen­gőre rúg, ami feltétlen bizalom jele. Ez a hatalmas betétállományemelkedés lehetővé tette, hogy a bank további hitelnyújtással álljon a gazdasági élet rendelkezésére. Ennek a kötelezettségnek meg is felelt. Váltótárcája 6.1 millió pengővel, árulombard-előleg 3.9 millióval és egyéb adósok tétele 6.5 millió pengővel emelkedett. Emellett újabb ki­helyezéseinél is ügyelt a mobilitás követel­ményeire. Az Angol-Magyar Bank mindenkor igye­kezett a gazdasági élet összes ágazataival a kapcsolatokat fenntartani és igen fontos fel­adatának tartotta az export-import kereske­delem előmozdítását. Az elmúlt évben e téren is igen jó eredményeket ért el. Mindenki előtt ismeretes az a tény, hogy az Angol-Magyar Bank vezető pozíciót fog­lal el az ország nyersanyagellátásában. A ten­gerentúlról eredő áruk behozatalának elő­segítését előlegek adásával támogatta és ezeknek, belföldi feldolgozása révén , elő­segítette a hazai termények és iparcikkek exportját. Az ipari vállalkozást is jelenté­keny mértékben elősegítette azáltal, hogy számottevő összegeket bocsátott rendelke­zésre. Így a nagy beruházási programot, vala­mint a főváros nagy beruházási program­ját nemcsak jelentékeny összegű kötvények saját számlára való átvételével mozdította elő, hanem a nemzeti beruházási kölcsönnek az érdekkörébe tartozó vállalatok és ügy­felei részére való átvételét finanszírozás út­ján is elősegítette. A banknak módjában lett volna osztalé­kot juttatni részvényeseinek, hiszen a köz­gyűlés elé terjesztendő mérleg nyereségfel­osztási javaslatában az az érdekes, hogy a tartalékolásokon kívül 800.000 pengő nye­reségnek a jövő évi számlára való átvitelét javasolja. A bank nagyrészvényesei azonban azt az óhajukat fejezték ki előrelátó gon­dosságból, hogy a jelenlegi világpolitikai helyzetben helyesebb az osztalékfizetés újra­­felvételével várakozni. A nyereségnek a belső erők fokozására való fordítása ma igen helyes és célravezető. Az elért fejlődés annak a körültekintő, óvatos üzletpolitikának eredménye, amelyet az intézet ügy­vezetősége­­— dr. Schober Béla titkos tanácsos, elnök, dr. Iklódy- Szabó Andor ny. államtitkár, ügyvezető­­alelnök és Kálmán Henrik kincstári fő­tanácsos, vezérigazgató irányítása mellett — egész működésében érvényesít. De elisme­rést vívott ki az egész ügyvezetőség is, mert jelentős mértékben hozzájárult munkájával az elért nagy eredményhez. A hivatalos beszámoló a következőképpen hangzik: Az Angol-Magyar Bank Rt. igazgatósága Dr. Schober Béla m. kir. titkos tanácsos elnöklete alatt március 27.-én tartott ülésében megállapí­totta az 1939. üzletév mérlegét, mely a múlt évi nyereségáthozattal eg­yütt 1,622.510.04­ P nye­reség-egyenleggel zárul (az előző évi 1,616.788.14 P-vel szemben). E nyereség lehetővé tenné az intézetnek az osztalékfizetést, azonban a bank igazgatósága a világpolitikai helyzettel kapcsolatos körülmé­nyekre való tekintettel az osztalékfizetés újra­­felvételének elhalasztását tartja helyesebbnek s ennélfogva ez idén még nem javasolja osztalék fi­zetését, hanem a nyereségnek a belső erő növe­lésére való fordítását. Ezért a nyereség felosztására nézve az igaz­gatóság azt az indítványt fogja az április 10.-ére egybehívandó 49. évi rendes közgyűlés elé ter­jeszteni, hogy a rendelkezésre álló összegből 100.000 P a tartalékalap növelésére, 225.000 P az ingatlanok értékcsökkenésére és 500.000 P a régi nyugdíjasok nyug- és kegydíjalapjainak do­tálására fordíttassék, míg a fennmaradó 797.510.54 P az 1940. üzletév számlájára vites­sék át. A zárószámadások legtöbb tétele a banküzlet minden ágára kiterjedő élénkebb tevékenységről és fejlődésről tanúskodik, egyes tételek emel­kedését pedig az állami beruházási programmal kapcsolatos hitelműveletekben való részvétel idézte elő. Örvendetes a betétállomány jelenté­keny növekedése. A takarékbetétkönyvekre el­helyezett betétek állománya az előző évi 45.3 millió P-ről 49.8 millió P­-re, a folyószámlabe­­tétek pedig 42.9 millió P-ről 55.8 millió P-re, az együttes betétállomány tehát a lefolyt évben 88.2 millió P-ról 105.6 millió P-re, vagyis 17.4 millió P-vel emelkedett. (Ebből kb. 7 millió pengőt tesznek ki ügyfeleinknek kiviteli és be­hozatali ügyletekkel kapcsolatban nálunk kül­földi pénznemekben elhelyezett betétei). Ez a 20%-os betétnövekedés azért is figyelemreméltó, mert az elmúlt évben két ízben is bekövetkezett külpolitikai feszültség idején, mint az országban általában, úgy nálunk is, jelentékeny betétel­vonások voltak. Így tehát az év végéig nemcsak az, elvont betétösszegek kerültek vissza, hanem igen számottevő új betét is szaporította állomá­nyunkat és tett tanúságot az intézet iránt meg­nyilvánuló bizalomról. Az egyéb hitelezők tétele az előző évi 23.5 millió P-ről 35.4 millió P-re, vagyis 11.9 millió P-vel emelkedett. A hitelezők összegéből mint­egy 20 millió , a bank külföldi ü­zletbarátai ál­tal az intézet ügyfelei részére a bank garanciá­jával korábban nyújtott hitelekre esik (itt visz­­szafizetések folytán az előző évhez viszonyítva csökkenés mutatkozik), míg az egyéb hitelezők­nél jelentkező többlet a nemzeti beruházási terv végrehajtása során a bank saját és ügyfelei ré­szére átvett állami kölcsönkötvények nagy részé­nek refinancírozása folytán állott elő. A rendelkezésre áll idegen tőkék 29,3 millió pengőnyi szaporodásának megfelelően a bank fokozott mértékben elégítette ki ügyfelei hitel­igényeit, saját likviditásának messzemenő szem előtt tartásával. A pénztári készletek és bankári követelések 11.2 millió P-ről 16.6 millió P-re, a váltótárca 58.6 millió P-ről 66.7 millió P-re, az ügyfelek export-import-áruüzleteinek előmozdí­tása végett elsőrendű fontosságú nyersanyagokra és egyéb, árukra nyújtott lombard-előlegek 2.6 millió P-ről 6.5 millió P-re és az adósok tétele részint új ügyfelek hitelszükségleteinek, részint a régi ügyfelek hiteligényeinek nagyobb mérvű kielégítése, részint pedig a kincstárnak nyújtott folyószámla-kölcsönben történt részvétel folytán 53,1 millió P-ről 59,6 millió P-re emelkedett. Az államadóságok, közkölcsönök és egyéb ér­tékpapírok tétele a Nemzeti Beruházási Kölcsön elhelyezésében, valamint a székesfővárosi köt­­vény­kölcsön átvételében való részvétel folytán 3.3 millió P-ről 7.4 millió P-re, a pénzintézetek­nél és egyéb vállalatoknál fennálló érdekeltség tétele pedig új alapítások és tőkeemelésekben való részvétel következtében 10.7 millió P-ról 12.8 millió P-re növekedett. A hosszúlejáratú jelzálogkölcsönök tétele visz­­szaf­izetések folytán 2­0 millió pengővel 9.4 millió P-re­ csökkent. A kezességek tétele, mely alatt a bank az ügyfeleinek belföldön rendelkezésre bocsátott óvadékokat és kezességeket tartja nyilván, 13,2 millió P-ről 24 millió P-re emelkedett, ami főként a nemzeti beruházási programm végre­hajtásával kapcsolatban vállalt újabb kezessé­gekre vezetendő vissza. Az 1938:XX. tc. alapján az intézetre kivetett 6,4 millió P összegű beruházási hozzájárulást az intézet a törvény által megengedett módon a tőketartalék, illetve részben a tartalékalap ter­hére fedezi, a lefolyt év végéig 5 részlet fizette­tett be, a fennmaradó 4.8 millió P összeg „Be­ruházási hozzájárulás függőszámlán“ szerepel a mérleg teheroldalán. A mérleg főösszege 166.9 millió P-ről 196.4 millió P-re emelkedett. A folyóüzlet élénkülésének megfelelően a bruttó nyereség 6.58 millió P-ről 6.92 millió P-re emelkedett. A személyzeti kiadások személyzet­­szaporítás és fizetésjavítások következtében 224.000 P-vel szaporodtak, míg a dologi kiadá­sok terén 84.000 pengőnyi megtakarítás volt elérhető. A bank érdekkörébe tartozó ipari és keres­kedelmi vállalatok az elmúlt évben csaknem ki­vétel nélkül lényegesen nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le, a legtöbb esetben kedvezőbb eredménnyel. * Kereskedelmi tanácsosok (Az SS tudósítójától.) Az érdekképvisele­tek a statisztikai értékmegállapító bizott­ságba a következőket nevezték ki kereske­delmi tanácsossá: Fuchs Albert kamarai tit­kárt, dr. Radó Rezső kamarai főtitkárt, Fe­jes László kamarai alelnököt, dr. Csikós Aladár kamarai főtitkárt, Burkert Antalt, a pécsi kamara kereskedelmi osztályának el­nökét, Rainer Mihály felsőházi tag, kama­rai elnököt, dr. Tonelli Sándor kamarai fő­titkárt, Wehner Kornél m. kir. gazdasági főtanácsost, a­­ Futura igazgatóját, dr. Föld­vári­ Andort, ifj. Tóth Pál építőmestert dr. Mihalovics Lászlót, az Ajkai Kőszénbánya R. T. igazgatóját, dr. Sradocza Tibort, a Gerbeaud R. T. igazgatóját, Paksi József kormányfőtanácsost, a Diószegi Cukorgyár igazgatóját, Koffler Károlyt, a GYOSZ igaz­gatóját, Országh Sándor dr. vezérigazgatót, Boron Lászlót, a Szállítmányozók Egyesü­lete alelnökét, Richweisz Ferencet, a Textil­­gyárosok Országos Egyesülete ügyvezető titkárát, dr. Sidó Zoltán főtitkárt, Hammerli József vasnagykereskedőt, Tirscher Lászlót, a Láng Gépgyár ügyvezető igazgatóját, Halmy Gyula igazgatót, dr. Haidegger Ernő kormányfőtanácsost, Bíró Albint, a Nem­zetközi Szállítmányozók Egyesülete társel­nökét, dr. Barabás Gábort, a Hangya ügy­vezető igazgatóját, a Szövetkezetek Szövet­ségének delegáltját, az OMGE részéről Hor­váth István egyesületi főtitkárt, továbbá dr. Polpp Zoltánt és dr. Lobmayer Jenőt. 055 G zenegép, gramofon és a nagyszuper kombinációja 055 V nyomógombos automata nagyszuper 055-ös nagyszuper varázsszemmel­­Mogatimiacsalácsának Kaphatók minden Orion rádiókereskedőnél Tormay Géza dr. ny. államtitkár halálával a háború előtti Magyarország egyik erőteljes egyénisége távozott el. Mintaképe volt a szak­ismereteket állandóan bővítő közhivatalnok­nak, állandóan dolgozott és minden kérdést, amit reábiztak, vagy ami iránt érdeklődött, lelkes szorgalommal tanulmányozta és meg is tanulta. Nem volt mérnök és műszaki tu­dása mégis imponáló volt. Amikor az idegen­­forgalom ügyeit rábízták, gyorsan beletalálta magát ebbe a munkakörbe és csakhamar új ötletekkel vágott utat a fejlődésnek. Minden téren megtalálta a megoldást és minden téren maradandót épített. Tormay Gézának nagy érdeme volt az egyik legnagyobb magyar centrálé, a Dunántúli Villamossági Rt. T. megalapítása körül. Sok nehézséget küzdött le, amíg a vállalat létre­jött és ebbe nemcsak szakismerete, hanem nagy nyelvtudása, mély kultúrája, a vállalati élet alapos ismerete volt segítségére. Erős szociális érzékkel bírt s ezt kellően érvénye­sítette is mindenütt, ahol befolyása volt. A magyar gazdasági élet őszintén fájlalja Tormay Géza elhunytét. Chorin Ferenc és Conrad Ottó bukaresti útja (Az ő tudósítójától.) Chorin Ferenc és Conrad Ottó a napokban Bukarestbe utaz­nak. Chorin Ferenc a Petrosani ülésén vesz részt, míg Conrad igazgató az Erdélyi Bank­kal kapcsolatos ügyek megbeszélése céljából utazik. Eredményes a Wieselthier-fehér­nemű­­gyár üzletére (Az H tudósítójától.) A Wieselthier Emil­­féle Fehérneműgyár R. T. március 30-án tartja ezévi rendes közgyűlését. A fehér­neműipar ezen előkelő vállalata a Leszámí­toló Bank érdekköréhez tartozik és vezér­­igazgatója a közelmúltban Versényi Tibor m­. kir. kormányfőtanácsos, a magyar gaz­dasági élet e kiváló egyénisége­­lett, kinek az igazgatóságba való beválasztása egyik napirendi pontja a közgyűlésnek. A vállalat az elmúlt üzleti évét nyereség­gel zárta és árubevétele 750.000 pengőt tett. Előléptetések az Olaszbankban . Dr. Sajtos Lajos igazgatóhelyettes (Az B tudósítójától.) A Magyar-Olasz Bank igazgatósága igazgatóhelyettesekké nevezte ki Cav. Rag. Pietro Cavallit és dr. Sajtos Lajost. Ugyanekkor pedig cégveze­tővé léptették elő Frekot Nándort. Dr. Sajtos Lajos, kit hasábjainkról is jól ismer a magyar gazdasági élet, a Ma­gyar-Olasz Bank szegedi fiókjának volt fő­nöke. Ebben a minőségében irányítója volt a­ körzetéhez, tartozó több Magyar-Olasz­ Bank-fióknak és a Magyar-Olasz Bank ér­dekeltségéhez tartozó pénzintézeteknek. Ki­tűnő szakember, több eredményes parcel­lázás lebonyolítása fűződik személyéhez. A központba való áthelyezése is élénk bizo­nyítéka eddigi értékes működésének. A szürketaxi további 200 drb új kistaxit helyez forgalomba A Fiat-gyártmányú gépkocsik közül 50 darab már a közönség rendelkezésére áll, a további 150, Fiat-gyártmányú kistaxi pedig május 1-éig kerül forgalomba. Bereg-Máramarosi Kereskedelmi Bank (Az­B tudósítójától.) Múlt héten beszá­moltunk arról, hogy a Kereskedelmi Bank által alapított Munkácsi Kereskedelmi Bank a Pénzintézeti Központtól Beregszászon és Huszton fióknyitásra engedélyt kapott. Mivel így a Munkácsi Kereskedelmi Bank műkö­dési területe Máram­aros­ megyére is átterjed, elhatározták a cégszövegnek Bereg-Már­a­­marosi Kereskedelmi Bank R. T.-re való vál­toztatását. Érdekes vasúti rendeletek : (Az.­­3 tudósítójától.) A kereskedelem-és közlekedésügyi miniszter úgy rendelkezett, hogy a március 30-tól április 31-ig terjedő időben vasúti fuvarozásnál az esetleges fu­varozási nehézségek megelőzése céljából az esetenként közzéteendő árucikkeket előny­ben kell részesíteni. E rendelkezés alá nem eső áruk felvételét és továbbítását —­ ha annak szükségessége mutatkoznék, — a vasutak egészben vagy részben beszüntet­hetik. Hangsúlyozta a miniszteri rendelet, hogy a közellátás szempontjából fontos tömeg­áruk zavartalan fuvarozásának biztosítása érdekében a rakodási határidő szigorúan betartandó. Ezek túllépéséből, valamint a fuvarozási eszközök felesleges megrendelé­séből felmerülő kocsiálláspénzek és bizto­sítékok méltányossági alapon való visszaté­rítésének nincs helye. Ma

Next