Magyar Közgazdaság, 1940 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1940-11-28 / 43. szám

' Budapest. 1940 november *28. ML s ©riást fejődésről, hatalmas eredményekről számol be a Futóra Sikerrel ©SdoSta meg a gsbonaértékesítést, a növényei a j­SernteSés feflesztését a kitünően működd intézmény (Az ® tudósítójától.) Az elmúlt évtize­dekben létesült vállalatok közül a legna­gyobb fejlődést a Futiira mutatja. Ez az intézmény, amely 20 esztendőn keresztül úgyszólván az egész magyar gazdasági élet területét érintő munkásságot fejt ki, nem­csak a magyar mezőgazdaság jobb boldo­gulását. a széles néprétegek szociális fel­emelését biztosítja, hanem a fogyasztók ér­dekében is olyan munkát végez, amelynek körvonalai csak a most nyilvánosságra ke­rült mérlegből és az igazgatóságnak a köz­gyűlésen tárgyalt jelentéséből* állapíthatók meg. A Futura pénztári összforgalma az el­múlt évben megközelítette az egy milliárd pengőt. Tizenkétmillió mázsa búzát vett. át a gazdáktól ez a kitünően megszervezett és az ország minden helységében 'megfelelően képviselt intézmény, amely átsegítette a gazdákat a tavalyi rekordtermést követő idők átmeneti nehézségein. A központi tisztviselők, mellett közel másfélezer ke­resztény gabonakereskedőt és alkalmazot­tat foglalkoztat vidéki ■ bevásárlóliálózatá- nak keretében a Futura.' Ez a szervezet nemcsak, a vállalat üzleti érdekeit szolgálja, liánéit a kormányzatot gazdaságpolitikai céljainak elérésében mindenben támogatja és értékes segítsége a magyar gazdatársada- Iómnak is. Külön kell foglalkozni azzal a tevékeny­séggel, amelyet a Futura az úgynevezett mezőgazdasági mellékeikkek: a gyapjú- és a növény olajtermelés terén végez. í.vek óta folyik az olajosmagvak termelése érdeké­ben a propaganda. Ezt a mai időkben oly fontos termelési ágat a Futura a gazdákkal kötött szerződésekkel annyira fejlesztette, hogy -az olajosmagvak szerződéses termesz­tési területe kereken -100 százalékkal emel­kedett. ami a külföldi nyersanyagok beszer­zése korában növényolajcllátásunkat is biz­tos bázisokra fektette. E hatalmas intézmény modern felépíté­séért, körültekintő vezetéséért vitéz dr. Da­rányi. Béla miniszteri tanácsost, a Fuiuro aleliiök* vezérigazgatóját illeti az elismerés, T)e elismerés illeti a hatalmas szervezet minden egyes tagját, akik áthatva a feladat nagyságától, fáradhatatlan energiával végzik felelősségteljes munkájukat. A Futura közgyűléséről a következő hi­vatalos jelentés számol Be: November 27-én tartotta a Futura, a Magyar Szövetkezeti' Központok Áruforgalmi Részvény­társasága XXI. évi rendes közgyűlését, hét fi Béla ny. miniszter elnöklésével. A közgyűlés letárgyalta az igazgatóság összefoglaló évi je­lentését, amelyet dr. vitéz Darányi Béla minisz­teri tanácsos, a Eutura alelhök-vézérigazgatója terjesztett elő. A jelentés részletesen is'merteti az intézetnek a magyar termény- és gyapjú* , értékesítés terén az elmúlt gazdasági évben ki­fejtett széleskörű tevékenységét. Magvarország 1939. évi búzatermése — a visszatért Felvidék termény-eredményének be­számításával — 30.8 millió métermázsára nö­vekedett és mintegy 10 millió métermúzsa ki­viteli felesleg értékesítésének gondos előrelá­tását követelő feladatát jelentette a Vutiira számára. Az értékesítés munkáját különösen megnehezítette a múlt év őszén kitört európai háború következtében nálunk is beállott vágón- és uszályhiány, valamint az a körül­mény is, hogy a' belföldi zárolási férőhelyeket még az 1938. évi, különösen jó termésből fenn­maradt tekintélyes átmeneti készletek foglal­ták ei. A rendkívüli nehézségek ellenére a Futura az egész országra kiterjedő bevásárló szerve­zete révén 12 millió mázsa búzát vett át és ezzel, valamint a kivitel folyamatosságának biz­tosításával zavartalan értékesítési lehetőséget teremtett a gazdaközönség számára. Örvendetesen emelkedett továbbá az elmúlt üzletév során a Futura magosztályának for­galma is, aminek alapján az intézet nagy meny- nyiségeket tudott külföldön elhelyezni a világ­hírű, magyar vetőmagvakból és hüvelyesekből, sőt — a hajózás nagymérvű korlátozása elle­nére 1— még a tengerentúli kiviteli kapcsola­tait is egészen a legutóbbi időkig sikerült fenn­tartania. A jelen körülmények között fokozott jelen­tőségű szerepet tölt be az intézel olajmag- és gyapjúosztálya, amennyiben biztosította a hazai ipar nyersanyagellátása szempontjából oly fon­tos olajmag-, illetve gyapjúkészleteknek a leg­rövidebb úton való hiánytalan összegyűjtését és a -közérdek követelményeinek megfelelő szétosztását. 'Ugyanakkor kellő gonddal őrkö­dött, hogy mind saját szervei, mind az esetleg közvetlenül a termelőktől vásárló feldolgozó- üzemek a gazdákat megillető hivatalos árakat mindenkor hiánytalanul megfizessék. Dr.‘ Schandl Károly titkos tanácsos a Futura M1EIMÉII. Ioné-, szövö-, fehérítő-, festő-, nyomó- és kikészitőgyár részvényeseinek nevében az intézet vezetőségé­nek, valamint a tiszlviselökarnak elismerését és köszönetét fejezte ki eredményes működésükért. A közgyűlés a mérleg szerint ■ mutatkozó 423.472.46’ pengő tiszta nyereségből az előző évekhez hasonlóan, az 1939—10 üzleti évre is 3 százalékot állapított meg, az Elismert Válla­lati Nyugdíjpénztárnak 50.000 pengő, az Ipolyi Kelter Gyula tisztviselői betegsegélyző-alapnak pedig ugyancsak 50.000 pengő adományt sza­vazott meg, míg az alapszabályszerű juttatáso­kon túl fennmaradó ősszeget a jövő cv szám­lájára vitette át. A Futura érdekeltségéhez tartozó ..Kosztra“ Általános Áruközraktúrak és Kereskedelmi Ht.f úgyszintén az intézet irányítása alatt álló Me­zőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete és az Olajmugértékesltő Szövetkezet ugyancsak kedvező üzleteredményt ért el és megfelelő osztalékot fizettek. A közgyűlés az alapszabály-szerű időtartamra újból megválasztotta, az igazgatóságot és r. felügyelőbizottságot. tflnök egyúttal tájékoztatta a közgyűlést, hogy a november 9-én tartóit igazgatósági ülés az intézet érdemes tisztviselői közül vitéz Boltka László, Fráter Lajos. Horváth Gyűlii, dr. Kovács János, Maltász Elemér és dr. Pogány F. Bélát cégvezetőkké nevezte ki, ezenkívül je­lentős számú tisztviselőt előléptetéssel jutal­mazott. A közgyűlést követően a Futurának az egyes mezőgazdasági kamarák körzeti beosztása alap­ján megszervezett hat gazdaválasztmánya Mii- riássy Mihály gazdasági főtanácsos elnöklete alatt együttes ülést tartott, amelyen többek kö­zött dr. Gestelgi Hagy László, Csizmadia And­rás, gróf Teleki Béta, Aicsovits György, dr. Gomöry Vilmos, vitéz Kertész János és dr. Mo­háéig Lajos, dr. Halács Ágoston, Szabó Lajos, Igláczy Sándor választmányi tagok szólaltak fel. értékes fejtegetéseikben rámutatva a Futura és a gazdatársadalom szoros kapcsolataira és az együttműködés kedvező eredményeire. Pénzbőség élénkíti a vállalkozói kedvet (A: S tudósítójától.) Érdekes jelen­ség tapasztalható a budapesti pénzpia­con. Ugyanis a közelmúltban még a bankokat keresték fel a hitelszükségle­tek kielégítése céljából, míg mostaná­ban megváltozott a helyzet: a budapesti nagybankok keresik fel a budapesti iparvállalatokat és rö­vidlejáratú hitelösszegeket ajánla­nak fel nekik. Természetesen a pénzbőség lényege­sen fellendíti a vállalkozói kedvet. Olasz biztosítási vezérek Budapesten (Az ö tudósítójától.) Olasz vendégei lesznek a hét folyamán Budapestnek: a magyar fővárosba érkeznek Frígyessy Arnoldo, a Riunione-konszern vezetősé­gének tagja, míg as Astra Biztosilót meglátogatják Ancona Guido, a Fiumei Biztosító vezérigazgatója és Scaramelli Alessandro az Istituto egyik igazgatója. Sürgős kormányintézkedést várnak az új iparigazolványok ügyében f.-lz H tudósítójától.) A textilgyáruk ma már az áruellátás 60—-70 százalékát a keresztény nagykereskedelem■ útján bonyolítják le — a statisztika szerint. Azonban a helyzet kezd kedvezőtlen nébbé válni azáltal, hogy nap-nap után újabb . cégpk alakulnak s ezáltal a régi és új keresztény kereskedők helyzete rosz- szabbodik. Kívánatos lenne, ha az új iparigazolványok kiadása körül megfe­lelő intézkedések történjenek. Arról értesülünk, hogy a kereske­delmi minisztériumban azzal a tervvel foglalkoznak, hogy kijelölik az űj keresztény nagyke­reskedői cégeket, amelyeken ke­resztül történne az áruelosztás. Az iparígazoíván.yok tömeges kiadása az egyes cégek kvótáját igen csökkenti és nagyon kevésnek biztosítja a meg­élhetést. Ezért sürgős kormányintézkedésre van szükség. Erdély visszatértével nem szaporodik a fonatkartel taglétszáma (Az S3 tudósítójától.) A keleti és erdélyi országrészek visszakerülése nem hozott az anyaország drótfonatiparának különleges üzleti lehetőséget. Erdélyben ugyanis sok a fa és így drótkerítés helyett leginkább fa­kerítést használnak. Jelentős drótfonat- gyárak sem kerültek vissza, egyes kisebb üzemek megvásárlásáról, beolvasztásáról azonban szó lehet. Kétségtelen, hogy a drótfonatkartel taglétszámát nem növeli az országnagyobbodás,' de ezen a téren azért sincs változás, mert a drótfonatkartel-szer- ződés nem jár le ez év végén. Mas a helyzet a vaslánckarlelt illetőleg, amelynek üzletkörét az országgyarapodás erősen fokozta. Ezzel kapcsolatban szó ka rülhet bizonyos változásokra a napokban meginduló tárgyalások során, amelyeknek célja a december 31-én lejáró lánckartel szerződésének meghosszabbítása. Export-import áruszállítások biztosítása Különleges közép-szuper. Az óceár.járó hajók rövidhullámú adóit, vagy térmely távoli föld­rész erotikus műsorát 15—20.0GO kilométer távolságról is ugyan, olyan tisztán és ugyanolyan hang­erővel üzólalíntju meg, mint sz európai, vagy a helyi adókat. Minden Orion rddlókersakedfnél kophotd. (Az ESI tudósítójától.) Múlt év őszén, a a háború kitörésekor felvetődött az eszme, hegy az export-import szállítmányozási biz­tosítások lebonyolításának céljaira poolt kellene létesíteni az állam részvételénél. Akkoriban ez a terv liem valósulhatott meg, mert az Astra-, Instituto-, Generali- és a í-tiunione-konszern ezeknek a biztosítások­nak <t DO százalékát maga látta el, a többi 10 százalékot a piac különböző intézetei vitték fel. Ma még nem állapítható meg, hogy ezek az üzletek milyen eredménnyel ] zárultak, tekintettel arra, hogy végleges el-! számolások majd csak a háború után lesz­nek eszközölhetők. Annyi bizonyos, hogy a magánbiztosítók eddig kitünően végezték el ebbéli feladatu­kat Újabban ismét felvetődött az eszme, hogy az export-import-szállításók biztosítását az államnak kellene átvennie. Kérdés csupán, hogy amikor a magánbiztosítók feladatuk­nak megfelelnek, szükség van-e arra, hogy az állam ebben az esetben obligókat vállal- m olyan üzletekben, amelyeknek a kimé etele kétséges. A Fonciére megvásárolta a Rudolf-téri Palatínus-házakat (Az S3 tudósítójától.) Budapest egyik legnagyobb ingatlantranzakciója jött létre az elmuH napokban. A Fonciére Biztosító, amely az elmúlt évben az Erzsébet-térer. építkezett, most ismét időszerűnek látta, hogy tartalékalapjainak dotálására ingat- i lant vásároljon. A betétkamatláb leszálll- (lyárteiep; Kispest. Közpoati iroda; V, Sas-u. JO kétségkívül befolyással bírt erre az elhatározásra, mert a takarékbetétként őr­zött díjtartalék, továbbá egyes értéKpapírok jövedelmezősége viszonylag alacsonyabb, mint a házak hozama. Budapest egyik leghíresebb ingatlanát, a Rudolf-rakpart 1. számú palotatömböt vá­sárolta meg a Palatínus R. T.-től a Fon­ciére Biztositó, amely — hír szerint — S millió pengőt adott a bérházért. Ezzel az ingatlanvétellel a Fonciére a főváros legnagyobb háziurai közé került, mert közel Só bérpalotája van és ezer fő-' bérlője. A Gazdaságkutató új agrárreferense (Az ö tudósítójától.) A Magyar Gaz- daságkuiató Intézettől kivált dr. Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő, aki ott a mezőgazdasági problémák tudományos vizsgálatával foglalkozott í*, számos ki­tűnő könyvet: tanulmányt írt. Utódja dr. Szentkirályi Miklós lett, aki a fiatal mezőgazdasági tudósgeneráció egyik nagy reménysége. Cukorkérdések a magyar méhészek körében (Ar £3 tudósítójától.) A magyar méhészek az ősszel 50, tavasszal pedig 20 vagon cuk­rot kaptak a méhcsaládok teleitetésére. Ha. tekintetbe vesszük, hogy 1939-ben az er­délyi területek visszatérése előtt 140 vagon cukrot utalt ki a pénzügyminiszter inéhete- lésre és ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a felszabadult Erdély méhcsaládjainak ete­tésére egyedül 40 vagon cukor szükséges, <i magyar méhészek aggodalommal néznek or tél elé, annál is inkább, mert a most kiutalt cukormennyiségből csupán lfí—2 kilogt; cukor jut egg-egy méhcsalád etetésére. A inéhésztársadalom reméli, hogy a tavaszi cukor kiutalása legkésőbb februárig meg­történik, mert különben igen nagy számban fognak elpusztulni táplálék hiánya miatt a méhcsaládok. öistsMtiizsä®? steszámotó (Az Ki tudósítójától.) Az árutőzsdén igen csekély a forgalom és kínálat, szórványosan szemes, illetve csövcskukorir.ában mutat­kozik. A sörarpa elhanyagolt, a magpiac is csen­desebb. Cirokmagot 25—26 pengővel kötöt­tek ab állomás.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék