Magyar Nyomdászat, 1896 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1896-01-01 / 1. szám

I. FÜZET 2. OLDAL Magyar nyom­dás Kat .'sfca’yn'án t .minden ágában jelentkező rohamos fejlődésé­nek. Posíni Ede 1860-ban Noseda Gyula társaságában nyitott nyomdát, mely szépen fejlődött s az akkori viszonyokhoz képest nagy nyomdának volt mondható. Később Nosedától különvált s önállóan nyitott nyom­dát, melyet utóbbi időben «Id. Poldini Ede és Társa» czég alatt vezetett. Neki is nagy érdemei vannak szak­mánk fejlődésében, hosszú élete alatt számos kitűnő nyomdász neki köszönheti szakmabeli képzettségét­id. Poldini Ede Pesten 1820-ban született, a nyomdá­szatot a régi Trattner-féle könyvnyomdában tanulta. Béke­ hamvaira! A „Nagyvárad“ jubiláns albuma. Ily czímű­ 80 oldalra terjedő negyedrét alakú füzetet küldött be szerkesztőségünknek Láng József, a nagy­váradi Air Hügel-nyomda jelenlegi tulajdonosa és a «Nagyvárad» czímű­ lap kiadója és felelős szerkesztője, ki olvasóink előtt is bizonyára jó emléknek örvend, mert budapesti tartózkodása alatt egyik lelkes és agilis elohárítása volt a szakmánkbeli mozgalmaknak és folyóiratunk belső dolgozótársaként élénk részt vett annak fellendülésében. A beküldött album tartalma két részből áll: első részében a «Nagyvárad» szerkesztője, Fehér Dezső, összeállította a múlt évi október 27-én tartott ünnepély alkalmával tartott beszédeket, leírván egyúttal a jubileum lefolyását; a második részben Láng József leírja a lap 25 éves történetét, melynek beveze­tését mi is­ lenyomtatjuk, tartalmazván az becses ada­tokat Nagyvárad nyomdászattörténetéhez: «Magyarország kevés vidéki központja dicsekedhetik olyan régi irodalomtörténeti múlttal és kulturális életre kiható irodalmi befolyással, mint Nagyvárad város. Igaz, hogy a régi könyvnyomdák keletkezését leg­inkább a vallási egyenetlenségek okozták, de az is igaz, hogy a vallási kérdések fejtegetése nem volt képes a könyvnyomtatóknak elég tápot nyújtani: meg kellett szűnniök, vagy más kézre kerültek.* A «Nagyvárad» nyomdájának alapításakor itt csak egy nyomda létezett: a Tichy-féle. Ezt a múlt század közepe táján Csáky Miklós nagyváradi püspök alapította «Szemináriumi nyomda» czím alatt. Hatvan egy nehány évig szolgálta e nyomda a katholikus érdekeket, míg * Az első nagyváradi nyomdát a XVI. század második felében Nyakazó Antal (Ivadi) János Zsigmond református tendencziák­­kal alapította. Katholikus részről nem nézték ezt jó szemmel és a XVII. század elején Szenczi Kertész Ábrahám is nyomdát nyitott. A XVII. század végén már egyik nyomda sem létezett Nagyváradon. S vétel útján 1806-ban Tichy János Ferencz, az akkori üzletvezető tulajdonába ment át. A Tichy-nyomdát 1874-ben Hollósy Lajos könyvkereskedő és a «Bihar» kiadó tulajdonosa vette meg, a kinek Jenő fiától vette át a mai tulajdonosa, ifj. Berger Sámuel. Ebben a nyomdában indult meg 1862-ben az első politikai lap, a «Bihar», Győrffy Gyula szerkesztése alatt, versenytárs nélkül, de a Schmerling-korszak annál elviselhetetlenebb zaklatásai között. A lap közle­ményei miatt Győrffy csakhamar fogságba került és ez időre Gyalókay Lajos vette át a szerkesztést s az eddig négyszer hetenkint megjelent lapot csak kétszer adták ki azután, mig végre 1863-ban, egy évi fennállás után, egyelőre meg is kellett szüntetni. Hügel Ottó, a «Nagyvárad» alapítója, 1861-ben köl­tözött Nagyváradra, a­hol Moll Gusztávnak 1858-ban alapított kőrajznyomdájának vezetését vette át és csak­hamar abba a helyzetbe jutott, hogy ezt a kőnyomdát 2200 forintért megvehette (1861 november 10-én); sőt 1862 tavaszán könyv-, mű- és zeneműkereskedés, valamint kölcsönkönyvtár állításához hatósági enge­délyt kért, de a mely kérvényre Magyarország királyi helytartójának az volt a válasza, hogy: «Tekintve az itt helyben már létező könyvkereskedések kellő számát, ezen kérvénynek hely nem adatott.» Hügel nem nyugo­dott és 1862 június havában megvette 1200 forintért Demjén József könyv- és papirkereskedését, 1863-ban pedig könyvkötői iparüzletre kapott engedélyt; míg végre 1868-ban vágyát teljesen betöltötte és nagy költséggel könyvnyomdát alapított. Akkor Nagyváradon csak Hollósy Lajosnak, a Tichy­­féle nyomdában, az alkotmány helyreállítása után 1867 június havában újra megindított «Bihar»-ja létezett. Ez a lap, balközépi politikai pártközlöny lévén, egyoldalú informácziókkal szolgált, a­mi szükségessé tette egy másik hírlapnak az alapítását. A nyomda berendezésekor meg is indította Hügel Ottó a kétszer hetenként meg­jelent «Nagyváradi Lapok»-at, dr. Sipos Árpád szer­kesztése alatt, Deák-párti programmal; de már 1870 június havában meg kellett szüntetnie, hogy aztán meg­indíthassa a «Nagyvárad» czímű­ független irányú napilapot.» Az album kiállítása szedés tekintetében kifogástalan, modern metszésű, egyforma jellegű betűkből lévén összeállítva, csinos egyszerűséggel tűnik ki; annál több kifogásolni valót találunk a nyomásnál; különösen az ábrák nyomása vall a vidéki gépmesterre, kinek ritkán nyílik alkalma ily munkák készítésére s azért nem tud az illusztrácziók nyomásához szükséges gyakorlatra szert tenni. Ezen kisebb mérvű fogyatkozást leszámítva, a munka becsületére válik a vidéki nyomdának. *** •VJV ./]V -/]V VJV VJV _*[V -/JV V]V -/]V vjv ./JV VJV VJV VJV

Next