Magyar Órások Szaklapja, 1910 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-01 / 1. szám
::: H2EN UND DER::: : JOURNAL DES HOR- LOGERS HONGROIS tatnak. s •• ’ I XII. évfolyam. Budapest, 1910. január 1. : r-f . A Magyar Órások Országos Egyesületének és a Budapesti Órás-ipartestületnek hivatalos lapja. 1. szám. Kérjük azon tisztelt olvasóinkat, akik előfizetésüket még mindezideig nem újították meg, hogy a megújításról haladéktalanul gondoskodni szíveskedjenek. Az előfizetés lejártát a címszalagon jelezzük. Az előfizetés megújítására szolgáló pénzutalványon megrendelhető az 1910. évre szóló Magyar Órások és Ékszerészek Évkönyve és Zsebnaptára is. Ára a lap előfizetőinek 1 kor. 60 fill., nem előfizetőknek 2 korona 10 fillér. Boldog új esztendőt A z idők kereke ismét gördült egyet előre. A keresztény időszámítás szerint belefutottunk az 1910-ik esztendőbe. Hogy mit hoz az újesztendő, ki tudná azt megmondani ? Kétes ködökkel terhelt jövendőjébe emberi szemünk bele nem tekinthet. A nagy magyar költő, Arany János ugyan azt írta, hogy az újesztendő dehogy új. „Mindössze is csak fejelés. A régi rosszból toldozott új rosszat a Gondviselés.“ Nos, mi nem kívánhatjuk, hogy ez az újesztendő is csak a réginek toldozása legyen. Mert az elmúlt 1909-ik év ugyan nem hozott sok vigasztalást sem a magyar politikai, sem a társadalmi, sem a közgazdasági életre. Politikai életünk felett a válságok sötét fellegei csüngenek. Társadalmi életünk szét van tagolva külö n MAGYAR ÓRAIPAR ÉRDEKEI' Megjelenik minden hó 1. és 15-én j| Érj Előfizetési árak : jj S^K^Sztesé^ Egész évre 8 korona gy ' Fél évre. . 4 Hirdetések jutányos úron számit /I lapot küldemény postai űzendő. nösen az ipari társadalmi élete, ahol sok téren a munkás és munkaadó, nemcsak ellentétben, hanem harcban is áll egymással, bár ez szerencsére az órásipari társadalomnál a maga ridegségében nem tapasztalható. Gazdaságilag sem jutottunk előbbre. A rossz termő esztendő nem adott a magyar földmívesnek elég jövedelmet s ezt megérzi ennek az országnak összes ipari és kereskedelmi társadalma is. A magyar órásiparosságot az elmúlt évben mindezen kívül még egy nagy csalódás is érte. Ismert okoknál fogva nem lehetett megteremteni a Magyar Óraipari Termelő Szövetkezetnek ingaórafelszerelési gyárát. Kérdezzük azonban, hogy szabad-e ezért elcsüggednünk? Hiszen az élet azt tanúsítja, hogy a földi küzdelem csalódásoknak láncolatából áll, melyen csak az összetartásnak, együttérzésnek, egymáson való segítésnek gondolata enyhíthet És ez az, amire rövid újévi elmélkedésünk keretében ki akarunk térni. Mikor azt látjuk, hogy most már a világban minden társadalmi réteg szövetkezik, hogy az egymáson való segítés elvén boldoguljon, akkor sajnosan azt tapasztaljuk, hogy épen egy olyan előkelő ipari foglalkozási ágazatban, mint a minő az óvásoké, nincsen meg az összetartásnak, a testületi együttérzésnek ereje. Pedig erre a mi szakkörünkhöz tartozó tisztelt iparosságnak, miként azt számtalanszor kifejtettük, óriási szüksége volna. De hát sajnos — minálunk e tekintetben az összetartás helyett inkább a széthúzás jelei mutatkoznak. Ha valahol, különösen a vidéken négy, öt, hat órás van egy városban, az - tisztelet a kivételeknek — nem az összetartozás eszméjét ápolja, hanem inkább ellentétes konkurrensei egymásnak, ami mindegyiknek kárára szolgál. Ezen a bajon kellene valahogy segíteni a testületi szellem életre hívásával, amire nézve csak Főmunkatársak: [ Felelős szerkesztő: Munkatársak: BALLA JÓZSEF dr., CSERJÉSI KÁROLY és FÓGEL GYULA NAGY LÁSZLÓ MARKOVITS LAJOS és SCHWARZ ZSIGMonp 03 POLLAK ALFRÉD EZÜSTÁRU GYÁRI RAKTÁRA ÉS NAGYKERESKEDÉSE BUDAPEST, IV., KORONAHERCEG UTCA 10, félemelet. rús raktár mindennemű U ezüstárúban, sima és díszített evőeszközökben, ezüst, duble és avany bijouterie . .*. árokban .*.