Magyar Órások Szaklapja, 1910 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-01 / 1. szám

::: H2EN­ UN­D DER::: : JOURNAL DES HOR-­­ LOGERS HONGROIS tatnak. s •• ’ I XII. évfolyam. Budapest, 1910. január 1. : r-f­­ . A Magyar Órások Országos Egyesü­letének és a Budapesti Órás-ipar­­testületnek hivatalos lapja. 1. szám. Kérjük azon tisztelt olvasóinkat, a­kik előfize­tésüket még mindezideig nem újították meg, hogy a megújításról haladéktalanul gondoskodni szíveskedje­nek. Az előfizetés lejártát a címszalagon jelezzük. Az előfizetés megújítására szolgáló pénzutalvá­nyon megrendelhető az 1910. évre szóló Magyar Órá­sok és Ékszerészek Évkönyve és Zsebnaptára is. Ára a lap előfizetőinek 1 kor. 60 fill., nem előfizetőknek 2 korona 10 fillér. Boldog új eszten­dőt A­ z idők kereke ismét gördült egyet előre. A keresztény időszámítás szerint belefutottunk az 1910-ik esztendőbe. Hogy mit hoz az új­esztendő, ki tudná azt megmondani ? Kétes ködökkel terhelt jövendőjébe emberi szemünk bele nem tekinthet. A nagy magyar költő, Arany János ugyan azt írta, hogy az újesztendő dehogy új. „Mindössze is csak fejelés. A régi rosszból toldozott új rosszat a Gondviselés.“ Nos, mi nem kívánhatjuk, hogy ez az újesztendő is csak a réginek toldozása legyen. Mert az elmúlt 1909-ik év ugyan nem hozott sok vigasztalást sem a magyar politikai, sem a társadalmi, sem a közgazdasági életre. Politikai életünk felett a válságok sötét fellegei csüngenek. Társadalmi életünk szét van tagolva külö­­ n MAGYAR ÓRAIPAR ÉRDEKEI' Megjelenik minden hó 1. és 15-én j| Érj Előfizetési árak : jj S^K^Sztesé^ Egész évre 8 korona gy ' Fél évre. . 4 Hirdetések jutányos úron számit­ /I lapot küldemény postai űzendő. nösen az ipari társadalmi élete, a­hol sok téren a mun­kás és munkaadó, nemcsak ellentétben, hanem harcban is áll egymással, bár ez szerencsére az órásipari társa­dalomnál a maga ridegségében nem tapasztalható. Gaz­daságilag sem jutottunk előbbre. A rossz termő esztendő nem adott a magyar földmívesnek elég jövedelmet s ezt megérzi ennek az országnak összes ipari és kereske­delmi társadalma is. A magyar órásiparosságot az elmúlt évben mindezen kívül még egy nagy csalódás is érte. Ismert okoknál fogva nem lehetett megteremteni a Magyar Óraipari Termelő Szövetkezetnek ingaórafelszerelési gyárát. Kérdezzük azonban, hogy szabad-e ezért elcsüg­gednünk? Hiszen az élet azt tanúsítja, hogy a földi küzdelem csalódásoknak láncolatából áll, melyen csak az összetartásnak, együttérzésnek, egymáson való segítés­nek gondolata enyhíthet És ez az, a­mire rövid újévi elmélkedésünk keretében ki akarunk térni. Mikor azt látjuk, hogy most már a világban min­den társadalmi réteg szövetkezik, hogy az egymáson való segítés elvén boldoguljon, akkor sajnosan azt tapasztaljuk, hogy épen egy olyan előkelő ipari foglal­kozási ágazatban, mint a minő az óvásoké, nincsen meg az összetartásnak, a testületi együttérzésnek ereje. Pedig erre a mi szakkörünkhöz tartozó tisztelt iparosságnak, miként azt számtalanszor kifejtettük, óriási szüksége volna. De hát­­ sajnos — minálunk e tekintetben az összetartás helyett inkább a széthúzás jelei mutatkoz­nak. Ha valahol, különösen a vidéken négy, öt, hat órás van egy városban, az - tisztelet a kivételeknek — nem az összetartozás eszméjét ápolja, hanem inkább ellentétes konkurrensei egymásnak, a­mi mindegyiknek kárára szolgál. Ezen a bajon kellene valahogy segíteni a testületi szellem életre hívásával, a­mire nézve csak Főmunkatársak: [­ Felelős szerkesztő: Munkatársak: BALLA JÓZSEF dr., CSERJÉSI KÁROLY és FÓGEL GYULA NAGY LÁSZLÓ MARKOVITS LAJOS és SCHWARZ ZSIGM­onp 03 POLLAK ALFRÉD EZÜSTÁRU GYÁRI RAKTÁRA ÉS NAGYKERESKEDÉSE BUDAPEST, IV., KORONAHERCEG­ UTCA 10, félemelet. r­ús raktár mindennemű U ezüstárúban, sima és dí­szített evőeszközökben, ezüst, duble és avany bijouterie .­ .*. árokban .*.

Next