Magyar Sütők Lapja, 1924 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-01 / 1. szám

2 MAGYAR tudja tenni a világot: a jóság, a tisztaság, a a becsületesség, a szorgalom, a hűség, a meg­bízhatóság, a barátság, a kedvesség, a megbocsá­tás, az önzetlenség, a gyengédség, a léleknek valamennyi erénye. Hogy van az, hogy az embe­rek mégsem akarnak szeretni ? A mennyország­nak az a dicsősége, hogy ott mindenki szereti egymást, ott mindenki testvére a másiknak. A mennyei élet itt kezdődne már a földön, ha az emberek szeretnék egymást. Könnyű és szép lenne az élet, nem lenne szegénység, irigység, háború, ez bizonyos. Az emberek borzasztó messze keresik boldogságukat, pedig itt van előttük az út, amelyet el nem kerülhetnek, mert soha, semmiképpen nem érhetnek célhoz, csak ezen haladva. Tévelygünk, bolyongunk, hamis vezetők után rohanunk, hogy végül összeroskad­­junk a fáradságtól, de a céltól távolabb vagyunk, mint mikor elindultunk. Eljön azonban a nap, amikor ez a tudat minden lélekben fel fog tün­dökölni és akkor lesz befejezve a megváltás isteni műve. Addig pedig csak a kiváltságos lelkek égi lakója a szeretet, hogy megbocsásson azok­nak és sajnálja azokat, akik a gyűlölet bálványai előtt áldoznak. Ezt a szívhez szóló üzenetet küldte «Az Est* karácsonyi számában olvasóinak. A Magyar Sütők Lapja szintén átvette a mélyreható gyönyörű szép szavakat a sütőtársa­dalom részére, mert vannak nálunk is még el­vadított »Ébredők», de vannak «Szundikálók» is, kik saját kartársaikat és képzelt ellenfeleiket egy kanál vízben megtudnának fojtani. Mérges gyű­löletet hányó leheletükkel megmérgezik a sütő­iparban is a társadalmi életet és lehetetlenné tesz­nek minden szervezkedési munkát. Szánjanak végre magukba és ne vegyék el a kartársaknak utolsó reményét, hogy a sütő­iparban is valamikor béke lesz. Ha a földalatti aknamunkát az ismert módon folytatni fogják, akkor az ősrégi sütőipar a züllés útjára kerül. Nem gondolnak arra, hogy a legfelsőbb bíró a Magyarok Istene előtt valamikor felelni fognak szívtelen és lelketlen cselekedetükért ? ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS! Lejárt a Magyar Sütők Lapjának 21-ik év­folyama Huszonkét év óta tehát páratlan ki­tartással és buzgalommal, valóságos önfeláldozás­sal megvédtük a magyar sütőiparosokat minden támadással szemben. Szószólói voltunk mindig a szenvedő kartársaknak és sok bajt sikerült orvo­solni és sok könnyet felszántani. Az évek során azonban egészen megfeled­keztünk magunkról is gondoskodni és így áll elő az a szomorú helyzet, hogy a magyar sütőiparos­ság egyetlen szaklapja úgyszólván válságba került. A kartársaktól függ most, hogy szükségesnek tartják-e, hogy szaklapjuk tovább is megjelenjen, mert a folyton növekvő drágaságnak a természe­tes következménye, hogy az előfizetést, mely december 31-én lejár, kénytelenek vagyunk fel­emelni. Felkérjük tehát tisztelt előfizetőinket, hogy a mellékelt posta befizetési lapon küldjék be az esedékes előfizetési díjakat. Egy évre.............................. 32000 kor. Félévre.............................. 16000 kor. Negyed évre............................ 8000 kor. Reméljük ezt a minimális áremelést kartár­saink nem fogják rossz néven venni és a Magyar Sütők Lapjának továbbra is hű olvasói maradnak. Kartársi és hazafias üdvözlettel a Magyar Sütők Lapja kiadóhivatala. A könyvelés jelentősége a sütőiparban.* Az egyre fokozódó adóterhek oly nagy mérték­ben sújtják a magyar ipart és kereskedelmet, hogy immár gondolkodóba kell esnie az iparos- és keres­kedőnek, váljon érdemes e üzletet a mai viszonyok között tovább fentartania s nem túlzás az, ha azt mondjuk, hogy egyedül csak a jobb jövőben való remény az, amely iparos és kereskedő osztályunk nagy részét további munkára és kitartásra ösztönzi. Áll ez az egész magyar iparra. Az utóbbi évek folyamán adóhatóságaink kebelében az a téves felfo­gás vert gyökeret, hogy a sütőipart a legjövedelmezőbb foglalkozási ágnak tekintik s a sütőiparosnak, minden adókivetéskor a legsúlyosabb adókra kell elkészülve lennie. Hiába ilyenkor minden panasz és igazolás, a sütőipar nagy jövedelmezősége annyira megrögzött már az adókivetők előtt, hogy 5—10%-os engedményt csak a legjobb esetben tudnak elérni. Évek óta igyek­szünk meggyőzni adóhatóságainkat ezen téves állás­pontjukról. Számtalan példával igazolhatnánk, hogy pl. tőzsdebizományosok aránylag kevesebb adót fizetnek, mint a sütőiparosok, azonban érveink nagyon kis mértékben javítottak és fognak javítani a súlyos hely­zeten. A hatóságok által mindenkor kézlegyintéssel elintézett álláspontját, hogy az adóház a végsőkig van feszítve s a jelenlegi adó- és rezsiterhek nemcsak új, hanem az évtizedek óta fennálló üzleteket is alapjuk­ban renditik meg.­­ *Dr. Spinner Sándor ur által a Magyar Divatiparban írt cikket átvettük, mert ugyanolyan bajok vannak a sütő­iparban is.

Next