Magyar Sütők Lapja, 1926 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1926-01-01 / 1. szám
MAGYAR SÜTŐK LAPJA 3 „Debrecennek egyik ősi foglalozása múlt ismét ki egy hatósági intézkedéssé: a kenyérsütők foglalkozása. A pékek ugyanis, akik a kenyerüket féltették a kenyérsütőktől, kifogásolták és panaszolták, hogy a kenyérsütők iparszerűen űzik a kenyérsütést és árusítást és egyik-másik naponként 10—20 kenyeret ad el. Természetes hogy a sütők akik mint iparosok adófizetéssel, egyébb terhekkel küszködnek, nagy boltbéreket, műhelybéreket fizetnek, rossz szemmel nézik, hogy konkurenciát csináljanak nekik e terhektől mentes nem szakszerű iparosok. Az iparhatóság megindította az eljárást a kenyérsütők ellen, akik ennek során azzal védekeztek, hogy ők háziipart folytatnak. A hatóság sokáig habozott a kérdés elintézése előtt. A háziipar fogalma alá az a foglalkozás esik, amelyet valaki idegen munkaerő nélkül csupán maga családjának tagjaival együtt folytat, ha tehető, saját termelésű anyagból készíti a dolgait, s ha foglalkozását mellékkeresetképen űzi. Az iparhatóság úgy látta, hogy a debreceni kenyérsütők foglalkozása nem háziipar s ezért úgy döntött, hogy a kenyérsütőknek szakvizsgát kell tenniük s iparigazolványt kell váltaniok. Minden esetre igen érdekes lesz, ha Erzsi, Zsuzsi, Kati néniéknek, akik 10 — 50 év óta kenyeret dagasztanak és kenyeret sütnek, az iparhatóság előtt szakvizsgát kell tenni, aminek különösen elméleti része lesz érdekes. Mindenki kiváncsi lesz, hogy nénémasszonyék, vagy akár haromasszonyék is miként rakják le az írásbelit, hogy aztán szóbelire bocsássák őket. Bizonyosan, nagyon érdekes lesz a szóbeli is, amely szóbeliségnél bizonyára kitüntetéssel szakvizsgáznának. De hát hiszen a szakvizsga előtt meg kell hajolni tisztelettel és ugyan csak tisztelettel tudomásul kell venni, hogy e szakvizsga véget vetett a kenyérsütő foglalkozásnak, mert bizony erre a szakvizsgára alig fognak jelentkezni az illetékesek.“ A vizsgára vonatkozó rendeletet igen sok helyen próbálják most kijátszani. Tudniillik sok szatócs vagy azok feleségei jelentkeznek az utóbbi időben a kenyérsütési vizsgának a letételére. A vizsgálatot elrendelő jóhiszemű hatóságok már több ízben felültek a hamis adatokat beszolgáló kenyérsütő jelölteknek Figyelmeztetjük a kartársakat, ha ilyen kísérletekről tudomást szereznek, hogy egy szatócs neje le akar vizsgázni, jelentsék azonnal központi irodánkban. Éppen a napokban sikerült a Szövetségnek a balassagyarmati kartársak figyelmeztetésére egy ilyen valótlan adatokkal dolgozó szatócs feleségét leleplezni és levizsgázását megakadályozni. Egy budapesti sütő panaszai. A Magyar Sütők Lapja t. szerkeszőségének, Budapest. Tisztelettel kérem az alábbi soroknak. lapjukban helyt adni szíveskedjenek. Nehezen veszem kezembe a tollat, hogy saját szakmám, mesterségem piszkát, szennyét a nyilvánosság előtt feltárjam. Én is megszégyenítve érzem magamat, amikor ezekről a dolgokról, mint egy iparomban elterjedt dologról írni kényszerülök. Először is a tisztességtelen és elfajult verseny, másodszor pedig a korai kezdés és a korai kezdéssel kapcsolatos anomáliák azok, amikről e helyütt tárgyalni és kartársaimat felvilágosítani akarom. Főképpen azóta mióta szegény, agyonnyomorgatott szakmánk a kontároknak mencsvára lett, azóta napirenden van és bár a törvény tisztességtelen versenyről szóló paragrafusát teljes mértékben kimeríti, sutba dobva minden törvény tiszteletet és morált, a legvisszataszítóbban aljas módon iparkodnak a saját anyagi előnyükre minden lehetetlen dolgot elkövetni. A legelterjedtebb esetek közé tartozik az, amikor ezek a magukat szintén pékmestereknek tituláló kartársak (a mi legnagyobb szégyenünkre) a másik kartársnak alkalmazottját nagyobb fizetés ígéretében elcsalják azon feltétellel, hogy a volt munkaadójuk üzleti titkait, vevőkörét elárulják, azaz ezen „díszes“ új gazdájuk termékeivel kiszolgálják. Számítanak ezen újkeletű iparlovagok a pékek hagyományos indolenciájával és méltán, hogy a károsult a törvény segítségét nem veszi ellenük igénybe. Ez a piszkos és tisztességtelen verseny azonban még soha úgy nem volt elfajulva mint most Itt azonban még nem állunk meg. Nem sajnálnak áldozatot arra sem, hogy ezen igen tisztelt kontárok az őket érdeklő sütödékbe saját költségükön strohmanokat csempésznek be, aki aztán behizelgi magát az új gazdájánál és annak üzleti titkait jól megfizetve kiszolgáltatja. A korai kezdésről. Fel kell hívnom a kartársak figyelmét és egyúttal a hatóságok figyelmét is ezen természetellenes dolgokra. Nem szabadna a szakszervezetnek a munkásaitól eltérő, hogy szombaton előleget vesznek fel, vasárnap már a válasz munkáját minden indok nélkül nem teljesíti, az üzem kemencemunkás nélkül van és hétfőn már egy ismert kenyérgyárban dolgozik. Ilyen és ehez hasonló esetek ma igen gyakoriak. A korai kezdésről szóló törvény, ha az a kellő szakértelemmmel és körültekintéssel volna kidolgozva, tényleg a kisipar védelmét szolgálná és egyben az ipar keretében dolgozó munkások exisztenciáját védené. Jelenlegi összeállításában azonban úgy a kis, mint a nagyipar temetője. Pedig nagyon kevés hiányzik ahhoz, hogy a koránkezdésről szóló törvény minden kisiparosnak biztos exisztenciát nyújthasson Az első és fő feltétel a végrehajtási utasítás módosítása volna és pedig, hogy a jelenleg is működésben lévő ellenőrző bizottságokban mind szakemberek, csak olyan sütőmesterek vehessenek részt, akik maguk is dolgozni tudnak, a szakmát maguk is értik és legalább is meg tudják különböztetni a kovászt (underlaszt) a bedagasztott tésiztá Aki a Magyar Sütök Lapját megerősíti, önmagát és szakmáját erősíti meg!