Magyar Sütők Lapja, 1929 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-01 / 1. szám

A MAGYAR SÜTŐK LAPJA azt kiállítják, az illető banknál a sütőmester számláján megfelelő fedezete nincsen, mert hiszen akkor a sütőmester akár mindjárt is fizethetne, és a felek közötti megállapodás tu­lajdonképpen az, hogy a csekkre a lejáratkor a bank fizet, vagy pedig a sütőmester közvet­lenül a malomnál teljesíti a fizetést. Már most, ha az ilyen csekket kiállító sütőmester fizetésképtelenné válik, akkor a lisztkeres­kedő bemutatja a csekket a banknál, kiderül, hogy a bank azt nem fizeti ki és akkor a liszt­kereskedő siet a rendőrségre és feljelenti a sütőmestert csalás miatt azon a címen, hogy neki fizetésképpen egy olyan csekket adott, amelynek megfelelő ellenértéke a banknak folyószámláján nem volt meg, őt tehát ennek a körülménynek az elhallgatásával tévedésbe ejtették, megkárosították és így a sütőmester részéről a csalás bűntettének tényálladása me­rült fel. Egy ilyen természetű ügyben a napokban került a budapesti Királyi Törvényszék, mint Büntetőbíróság elé egyik kartársunk és ennek a pernek során a büntetőtörvényszék olyan határozatot hozott, amely jogerőm emelked­vén, egyszer s mindenkorra betemette azt a vermet, amelyet az ilyen előre kifundált bűn­ügyi tényállásokkal a hibájukon kívü­l fizetés­­képtelenségbe jutott sütőmestereknek eddig jó egynéhányszor ásni szoktak. Ebben a bűnügyben a védelem elsősorban i­s hivatkozott arra, hogy a csekkről szóló tör­vény egyenesen tiltja az antedatált, előre kel­tezett csekkeknek a kiállítását. A csekket csak arról a napról lehet keltezni, amelyen azt tényleg kiállítják és minthogy az a bemutatás­kor esedékes, tehát az későbbi lejárattal sem állítható ki. A csekktörvény nemcsak azt bün­teti, aki ilyen csekket előre keltezve kiad, hanem azt is, aki az ilyen csekket elfogadja. Az a lisztkereskedő tehát, aki egy e­lőre kel­tezett­ csekket elfogad, maga is egy a törvény által tiltott cselekményt követ el, egy olyan csekket fogad el, amely a törvény szerint tilos és érvénytelen és így tehát nem hivatkozhatik arra, hogy őt a csekket kiállító sütőmester megtévesztette. De utalt a védelem arra is, hogy a lisztkereskedőnek tudnia kellett, hogy olyan esetben, amikor a csekket 30 vagy 60 nappal későbbi dátumra állítják ki, ezt azért teszik, mert nyilván jelenleg erre a csekkre fedezet nincsen, hiszen ha a sütőmesternek most a folyószámláján az utalványozott ösz­­szeg rendelkezésére állana, úgy nem volna szüksége arra, hogy 60 nap múlva lejáró csek­ket állítson ki, hanem kiállítaná ezt azonnali ki­járattal, vagy pedig készpénzben fizetné ki a lisztet. Ha tehát a liszt kereskedő az ilyen­képpen hosszabb időre előre keltezett csekket elfogadja, úgy azt teszi abban a tudatban, hogy erre a csekkre fedezet nincsen, csak ta­lán, remélhetőleg lesz, és így nem h­elyezked­­hetik arra az álláspontra, hogy őt a csekk adá­sakor megtévesztették azzal, hogy erre a csekkre a­ bankban fedezet volna. Egészen kétségtelen, hogy itt nincsen egyébről szó, mint egy egyszerű hitelügyletről, amelyben a hitelt nyújtó lisztkereskedő csak azért veszi el a törvény szerint érvénytelen és tilos, hosz­­szabb időre előre keltezett csekket, hogy nem­fizetés esetében ebből a körülményből büntető­pert csiholjon ki és ezzel az ő magánjogi kö­vetelését büntető úton érvényesíthesse. A bu­dapesti ki­r. Törvényszéken Gamberszky ki­rályi törvényszéki tanácselnök ebben az ügy­ben teljesen a védelem álláspontjára helyez­kedett, a vádlottakat fölmentette és­­ezzel az ítélet jogerőre emelkedett azért, mert a vádat képviselő királyi ügyész úr is megnyugodott abban. A királyi törvényszék kimondotta, hogy aki előre datált csekket fogad el fizetés­képpen, maga is a csekktörvénybe ütköző cse­lekményt követ el, a csekktörvény intézkedik az ilyen csekkeknek érvényesítés­éről és az ilyen visszaéléseknek a megtorlásáról és mint­hogy megtévesztésről sem lehet a jelenben be­szélni, a­ bíróságnak az az álláspontja, hogy az ilyen ügyek a polgári és nem a büntető tör­vényszék elé valók és ezért bűncselekmény hiányában a vádlottakat felmenti. Lassan-lassan elfogynak azok a módsze­rek, amelyek a dolgok természetes rendje el­lenére polgári ügyekből büntetőügyeket, hibá­jukon kívül anyagilag amúgy is tönkrement emberekből vádlottakat és börtöntöltelékeket akarnak csinálni. „ „ Dr. Strasser Ernő, SeHilliB FERENCZ kemence-építő és kertvere elvállalja szimpla és dupla kemencék építését. Új kemencéknél negyedévi fizetés halasztás Győr Akác utca 5. stám

Next