Magyar Sütők Lapja, 1929 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-01 / 1. szám
8 Tanulmányúton A panaszok és sirámok korszakát éli a sütőipar és talán soha annyi panasz nem merült fel a sütőiparban, mint ma. A bajok szaporodása természetesen maga után vonja azt, hogy az arra hivatott szervezet erősebben fogjon hozzá ahhoz az akcióhoz, amelynek célja az iparban megszüntetni mindazokat a szülőokokat, amelyekből a panaszok származnak. Az országos szövetséghez, valamint a szaklaphoz is tömegesen érkeznek levelek, mindmegannyi különböző sérelmet tartalmaz. Ezek között sok olyan van, amelyeknek orvoslásához szükséges, hogy a helyi viszonyok ismeretével tisztában legyünk. Amint az orvos sem tudja betegét a távolból meggyógyítani, éppen így van ez az iparban felmerülő bajok orvoslásánál is. Lapunk munkatársa, segédszerkesztőnk, Steiner László, aki a Magyar Sütők Országos Szövetségének titkára is, januártól kezdve sorra látogatja a vidéki városokat, hogy személyesen győződjön meg azokról a panaszokról és sérelmekről, amelyeket írásban terjesztettek eddig elő. Szerzett tapasztalatairól „Tanulmányúton“ cím alatt cikksorozatban fog beszámolni. A városok látogatása függ a panaszok beérkezésének sorrendjétől, valamint a sérelmeket orvoslásának fontosságától. Az utazásokat a szaklapban lehetőség szerint előre közölni fogjuk. Munkatársunk első útja Nagykanizsára fog vezetni, ahonnan felkértek bennünket, hogy a nagykanizsai sütők megszervezése érdekében tegyük meg a szükséges lépéseket. Reméljük, hogy ezek a vidéki látogatások oda fognak vezetni, hogy a sütőipar általános bajai, valamint az egyes sérelmek is meg fogják találni a szükséges orvoslást. /WWWWvvWwVvWvvvWWvwvWVvvv 5ü£ősz£rájk és a községi üzemek „A képviselőház most foglalkozott a sütőipari törvény módosításával, — írja a „Magyar Húsiparosok Lapja“ — melynek lényege az volt, hogy a sütőipari munkát ezután korábban lehessen kezdeni, amit a Ház a szociáldemokraták szavazatával szemben egyhangúan meg is szavazott. Vita csak akörül támadt, hogy a süteménykihordás mikor kezdődjék. Itt az érdekelt sütőiparosok azt követelték, hogy maradjon meg az eddigi hétórai kezdet, míg egyéb érdekeltségek félórával korábbi kezdetet akartak megállapíttatni. A törvényhozás a két ellentétes álláspontot végül is háromnegyed hét órai kezdet megállapításával egyeztette össze, vagyis a kecske is jóllakott és a káposzta is megmaradt s ebbe a megoldásba végül az érdekeltek is belenyugodtak s így az egész ügy el is intéződött. Hogy most mégis szóvátesszük, annak oka néhány, az ügy lényegétől független kísérőjelenség, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. A sütőiparosok ugyanis a hét órai kezdésért folytatott harcaikban olyan határozatot hoztak, hogy ha álláspontjukat nem honorálják, egyszerűen beszüntetik a fehérsütemény sütését, vagyis magyarul péksztrájkot rendeznek. Ez a határozat feltűnő formában bekerült a napisajtóba is, ahol a nagyközönség ugyan nem, de a községi üzemek és pártfogóik nyilván annál nagyobb örömmel olvasták, hiszen tetszetősebb és jobb érvet nem is kaphattak volna az üzem szükségessége mellett, mint azt, hogy kell lennie egy olyan szervnek, amely a közönség süteménnyel való ellátását az ilyen sztrájkelhetőségiekkel szemben is biztosítja. Mi nem óhajtunk itt a sütőiparostársaink Steiner László: MAGYAR SÜTŐK LAPJA