Magyar Sütők Lapja, 1931 (29. évfolyam, 1-21. szám)

1931-01-01 / 1. szám

4. oldal MAGYAR SÜTŐK LAPJA Az iparosság politikai újéve Irta: FRÜHWIRTH MÁTYÁS orszgg. képviselő a Magyar Sütök Orsz. Szövetsége dísztagja A magyar gazdasági válságnak óriási hullám­verésében a magyar iparosság kétségtelen egyik leg­nagyobb szerepét viszi. A magyar földművesnépnek is kimondhatatlan nehéz az élete most, azonban mel­lette a falusi iparosságnak és a városi iparosságnak még ennél is súlyosabb lett a megélhetési kérdése. Az iparhatóság, amely a mezőgazdasági lakosság­ból élt és annak a szükségleteit látta el, ma a gaz­daság és a földművesnép haldoklása miatt szintén mint hűséges társa érzi a süllyedésnek a mélységeit. Igaz, hogy a magyar válság nemcsak magyar kér­dés, azonban meg kell állapítanunk, hogy a magyar kérdésen belül az iparosságnak külön fájdalma van. A bajok megállapítását nem akarom folytatni, mert azt minden iparosember, minden politikus és min­den közgazdász, aki nyitott szemmel jár, élesen látja. A kivezető utat megtalálni azonban, a gyó­gyulásnak a mesgyéjét kutatni és megállapítani emberfeletti munka és mégis azt mondom, hogy nem reménytelen a magyar iparosságnak, a magyar kéz­­műiparosságnak a sorsa. A mélypont után már csak a felfelé menés következhetik, csak az iparos­ságnak ebben a vonatkozásban téves utakra nem szabad jutnia. Elismerem, hogy a magyar iparossággal szem­ben a vezetőkörök súlyos hibákat követtek el és el­mulasztották a legalkalmasabb eszközöknek az ér­vényesítését a legalkalmasabb időkben és ha az ipa­rosság mozgott és panaszkodott, tette ezt azért, hogy az egész ország figyelmét magára vonja. Nem végeztünk tehát hiábavaló munkát, hanem az osz­tály, a magyar iparososztály súlyos, nagy kérdé­seire hívtuk fel az egész magyar nagy közvéle­ményt. Elismerem, hogy a magyar iparosság rengete­get csalódott és annyira csalódott, hogy azt kevés osztály mondhatja magáról. Ezek a hibák szerintem nem mindig az osztály vezetőiben voltak meg, ha­nem bizony az iparosság maga is saját magával szemben is sok hibát követett el. . Az iparosság politikai újéve tehát nem áll­hat abból, hogy külön önálló politikai pártban ér­vényesülhet, mert az iparosság szerintem önálló politikai mozgalomban mindig hátrányos helyzet­ben lesz. Az iparosságnak nem lesz osztálypártja, mint a proletároknak, mert az osztálypárt mindig egyodalú politikára vezet. A magyar iparosságnak gazdaságilag össze kell fognia mindenkivel, hogy az ő nagy pénzügyi és nagy gazdasági kérdéseit együttes erővel legyen ké­pes megoldani. Az iparosságnak osztályöntudata nem olyan erős, hogy egy közös iparospártban tö­mörülhessen. Az iparosságnak magának minden politikai pártban érvényesítenie kell a maga törek­véseit. Az iparosság egyes tagjainak világnézetük­nek, gazdasági törekvésüknek és szociális küzdel­müknek megfelelőleg kell elhelyezkedni­ük az egyes politikai pártok kereteiben. Az iparosság sehol nem él egy tömegben olyan nagy számban, hogy politi­kailag is érvényesülhessen. De ha egy tömegben élne is, akkor is, akik ismerjük a magyar iparosság lelkületét, tudjuk nagyon jól, hogy az iparosság hűségesen, öntudatosan egy tömegben nem fog meg­nyilatkozni. Ezt a tételt úgy kell vennünk, ahogy van, az életet és a tényeket nem lehet szépítenünk, éppen azért, ebből az iparosságnak azt a tanulságot kell levonnia, hogy az iparosság önálló politikai párt­ban nem tömörülhet, ha csak az iparosság politikai haladását erélyesen befolyásolni nem akarja. Az iparosságnak önálló politikai pártban való tömörü­lése bizalmatlanságot kelt a meglévő pártokban és előbb-utóbb arra vezet, hogy mint parallel haladó politikai organizációt tekintik. És miután egy önálló iparos politikai párt önállóan cselekedni és ered­ményeket elérni nem fog tudni, ennél fogva örökké függvénye lesz valamelyik pártnak, amely az önálló iparospártot magához láncolja. „ERIKA“ Margarin Tökéletesen pótolja a teavajat Gyártja: Steiner Ignácz Budapest, VII. Alsóerdősor ucca]18 Telefon: 315—44

Next