Magyar Sütők Lapja, 1931 (29. évfolyam, 1-21. szám)
1931-01-01 / 1. szám
4. oldal MAGYAR SÜTŐK LAPJA Az iparosság politikai újéve Irta: FRÜHWIRTH MÁTYÁS orszgg. képviselő a Magyar Sütök Orsz. Szövetsége dísztagja A magyar gazdasági válságnak óriási hullámverésében a magyar iparosság kétségtelen egyik legnagyobb szerepét viszi. A magyar földművesnépnek is kimondhatatlan nehéz az élete most, azonban mellette a falusi iparosságnak és a városi iparosságnak még ennél is súlyosabb lett a megélhetési kérdése. Az iparhatóság, amely a mezőgazdasági lakosságból élt és annak a szükségleteit látta el, ma a gazdaság és a földművesnép haldoklása miatt szintén mint hűséges társa érzi a süllyedésnek a mélységeit. Igaz, hogy a magyar válság nemcsak magyar kérdés, azonban meg kell állapítanunk, hogy a magyar kérdésen belül az iparosságnak külön fájdalma van. A bajok megállapítását nem akarom folytatni, mert azt minden iparosember, minden politikus és minden közgazdász, aki nyitott szemmel jár, élesen látja. A kivezető utat megtalálni azonban, a gyógyulásnak a mesgyéjét kutatni és megállapítani emberfeletti munka és mégis azt mondom, hogy nem reménytelen a magyar iparosságnak, a magyar kézműiparosságnak a sorsa. A mélypont után már csak a felfelé menés következhetik, csak az iparosságnak ebben a vonatkozásban téves utakra nem szabad jutnia. Elismerem, hogy a magyar iparossággal szemben a vezetőkörök súlyos hibákat követtek el és elmulasztották a legalkalmasabb eszközöknek az érvényesítését a legalkalmasabb időkben és ha az iparosság mozgott és panaszkodott, tette ezt azért, hogy az egész ország figyelmét magára vonja. Nem végeztünk tehát hiábavaló munkát, hanem az osztály, a magyar iparososztály súlyos, nagy kérdéseire hívtuk fel az egész magyar nagy közvéleményt. Elismerem, hogy a magyar iparosság rengeteget csalódott és annyira csalódott, hogy azt kevés osztály mondhatja magáról. Ezek a hibák szerintem nem mindig az osztály vezetőiben voltak meg, hanem bizony az iparosság maga is saját magával szemben is sok hibát követett el. . Az iparosság politikai újéve tehát nem állhat abból, hogy külön önálló politikai pártban érvényesülhet, mert az iparosság szerintem önálló politikai mozgalomban mindig hátrányos helyzetben lesz. Az iparosságnak nem lesz osztálypártja, mint a proletároknak, mert az osztálypárt mindig egyodalú politikára vezet. A magyar iparosságnak gazdaságilag össze kell fognia mindenkivel, hogy az ő nagy pénzügyi és nagy gazdasági kérdéseit együttes erővel legyen képes megoldani. Az iparosságnak osztályöntudata nem olyan erős, hogy egy közös iparospártban tömörülhessen. Az iparosságnak magának minden politikai pártban érvényesítenie kell a maga törekvéseit. Az iparosság egyes tagjainak világnézetüknek, gazdasági törekvésüknek és szociális küzdelmüknek megfelelőleg kell elhelyezkedniük az egyes politikai pártok kereteiben. Az iparosság sehol nem él egy tömegben olyan nagy számban, hogy politikailag is érvényesülhessen. De ha egy tömegben élne is, akkor is, akik ismerjük a magyar iparosság lelkületét, tudjuk nagyon jól, hogy az iparosság hűségesen, öntudatosan egy tömegben nem fog megnyilatkozni. Ezt a tételt úgy kell vennünk, ahogy van, az életet és a tényeket nem lehet szépítenünk, éppen azért, ebből az iparosságnak azt a tanulságot kell levonnia, hogy az iparosság önálló politikai pártban nem tömörülhet, ha csak az iparosság politikai haladását erélyesen befolyásolni nem akarja. Az iparosságnak önálló politikai pártban való tömörülése bizalmatlanságot kelt a meglévő pártokban és előbb-utóbb arra vezet, hogy mint parallel haladó politikai organizációt tekintik. És miután egy önálló iparos politikai párt önállóan cselekedni és eredményeket elérni nem fog tudni, ennél fogva örökké függvénye lesz valamelyik pártnak, amely az önálló iparospártot magához láncolja. „ERIKA“ Margarin Tökéletesen pótolja a teavajat Gyártja: Steiner Ignácz Budapest, VII. Alsóerdősor ucca]18 Telefon: 315—44