Magyar Sütők Lapja, 1935 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1935-07-01 / 13. szám
4. oldal MAGYAR SÜTÖK LAPJA 1935. július 1 . . De tény az is, hogy ezen eljárás, amely szerint a magot héjjával együtt dolgozzák fel, semmiesetre sem nevezhető helyesnek. Felesleges a magnak a tápértékkel nem bíró külső részét (lásd 2. ábra) is felhasználni, miután ez a gyomrot csak megterheli, a gyomornak és a beleknek felesleges munkát ad. És ezt nevezik a jövő kenyerének? Akkor már célszerűbbnek tartjuk a Steinmetz-eljárást, amely nedvesítési eljárás útján egyszerűen lehámozza a gabonáról a külső hártyát és ilyenformán megmenti a gabonaneműk legértékesebb és legfontosabb részét a kenyérnek, amely a jelenlegi őrlési rendszer mellett a korpában marad és ezt a természet által az emberiségnek szánt drága kincset csodák csodájára, nálunk csak állatetetésre használják fel. Gömbös Gyula miniszterelnök reformtörekvéseiben egész bizonyos, hogy a közélelmezésről is szó lesz. Megoldást fog nyerni a sütőipari munkakezdés régen vajúdó kérdése, de a 48 órás munkahét is, amely döntések fontos hatással lesznek a kenyérgyártásra is. Fontos lesz azonkívül a lisztmárkázás bevezetése és a liszttípusok számának csökkentése, amelyet a Magyar Sütők Országos Szövetsége már évek óta sürget. Az utóbbi kérdéseknél hivatalból isel kellene dönteni, hogy milyen kenyereket tartanak az illetékesek a legalkalmasabbnak a lakosság közegészsége és az új nemzedék életerejének fokozása érdekében. Ebben a kérdésben természetesen szem előtt kell tartani, hogy a lakosság a legjobb és a legolcsóbb kenyérhez jusson. Ezen alkalommal felhívjuk a kormány figyelmét két kitűnő magyar tudós megállapítására, akik háziállatokon folytatott kísérletek útján megdönthetetlenül kimutatták, hogy milyen hatással van az emberi szervezetre a búzával és a rozzsal való táplálkozás. A nemzetközi hírnevű magyar élettani tudósok, dr. Weiser István és dr. Zaitschek Artur tanárok ebben a kérdésben igen fontos és megdönthetetlen megállapításokra jutottak éspedig arra, hogy a kizárólag búzával való táplálkozás fáradttá és bágyadttá teszi a kísérleti állatokat, míg a rozzsal való táplálkozás az állatokat erősebbé és mozgékonyabbá teszi, de a vérmérsékletükben is nagy előnyök mutatkoznak és hatása a nemi szervekre is lényegesen nagyobb volt, mint a búzával, vagy a keverékekkel etetett állatoknál. Ha ezek a kísérletek az emberi szervezetnél is olyan hatásokat fognak kimutatni, mint a háziállatoknál, akkor a kormánynak könnyű lesz két irányban fontos döntést hoznia. Elsősorban könnyű lesz a kenyér olcsóbbításának kérdését megoldani, de rendeződni fog az eddig oly sok fejtörést okozott „egyke“ kérdése is, különösen akkor, ha a reformkormány orvosolni fogja mindazokat a jogos sérelmeket, amelyek eddig a polgárság megelégedését és nyugodt életét — mint az egyke két alapfeltételét— inkább visszaszorították, mint előmozdították. Mindezekből úgy látszik, hogy a kormánynak végre módjában lesz döntenie abban a kérdésben, hogy milyen legyen a jövő kenyere. Meggyőződésünk szerint ezzel szorosan összefügg nemzetünk fejlődése és jövője. Nincs többé svábbogár a sütödében! ÚJ CÍM! Minden pékmester meggyőződhetett arról, hogy a legjobb, leghatásosabb és legbiztosabb svábrerszli és féregirtó a REXIT rovarirtószer Ne kísérletezzen bizonytalan szerekkel! Tegyen próba, rendelést és győződjön meg Ön is arról, hogy csak az általunk gyártott, szászázalékos biztos hatású REX ROVARIRTÓSZER pusztítja ki teljesen sütödéjéből a svábbogarakat. Budapesten és környékén elvállajuk üzemének karbantartását, olcsón, felelősségnél! „REX-MEX» VÁLLALAT VEGYI MŰVEK Budapest, VII., Dob utca 2. Telefonhívó: 34-8-474 A buzaszem A rozsszem hámozatlan hámozott hámozatlan hámozott A buzaszemről lehántolt burok. Egy buzaszem külső részének keresztmetszete.