Magyar Sütők Lapja, 1938 (36. évfolyam, 1-21. szám)

1938-01-01 / 1. szám

XXXVI. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1938. JANUÁR 1­1. SZÁM KG Lapja (UNGARISCHE BACKEK-ZEITUNG) A­­ magyar sütők egyetlen, független közgazdasági és iparpolitikai szaklapja. A Magyar Sütők Országos Szövetségének hivatalos lapja. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. XXXVI. A Magyar Sütők Lapjai ezzel a számmal X­XXVI-ik évfolyamába lép. 36 év óta harco­lunk tehát a magyar sütőipar érdekében, hogy kivívjuk részére mindazokat a könnyítéseket, melyek a magyar sütőiparosok tisztességes meg­élhetéséhez és nyugodt munkájához szükségesek. Egész életemet már az őseim által űzött ipar szolgálatába állítottam és 55 év óta lankadatla­nul dolgozom iparunkban, hol szervezkedés, hol szakirodalom terén. Igyekeztem a magyar sü­tőipart fejleszteni, kartársaim szaktudását emelni, iparunk jóhírnevét megerősíteni és olyan érdekképviseletet felállítani, amely al­kalmas arra is, hogy iparunknak olyan megbe­csülést és tekintélyt szerezzen, amelyet a kül­földi sütőipar már régen élvez. Aki közelebbről ismeri kartársainkat és ezek­nek gondolkozását, tisztában lehet azzal, hogy milyen nagy fába vágtam fejszémet, amikor a magyar sütőiparosságot egy kalap alá igyekez­tem hozni. A turáni átok, a kenyérirígység és az a speciális betegség, mely abban a jelszóban nyilvánul meg, hogy „miért ő, és miért nem én“, okozzák azt, hogy a magyar sütőiparosság még mindig négyfelé húz. Örömmel kell azonban megállapítani, hogy ezen a téren határozott javulás mutatkozik, mert a Magyar Sütők Lapja olvasótábora nap­­ról-napra növekszik és az általunk alapított Magyar Sütők Országos Szövetségének taglét­száma évről-évre emelkedik, így hamarosan megteremthetjük a kis- és középsütőiparosok egy­­ségét, mert csak ez mentheti meg kortársainkat attól, hogy a nagyüzemek ne falják fel őket tel­jesen. A magyar sütőiparosoknak végre be kell lát­­niuk, hogy egyenként nagyon gyengék arra, hogy a mai gazdasági viszonyok között sike­resen vehessék fel a harcot iparunk belső és külső ellenségeivel szemben. Azonban együtte­sen, becsületes összetartással és azzal a jelszó­val, hogy „mindenki egyért és egy mindenkiért“­ még mindig jobban megállhatják helyüket, mint azok a túldimenzionált üzemek, melyek a mai árak mellett m­ég az üzemköltséget sem tudják megkeresni. Kedves Kartársam! Próbált egy csomag kártyát egyszerre széttépni. Ugye, ez lehetetlenség. Azonban egyenként még a leg­kisebb gyermek is könnyen elvégzi ezt. Már ré­gen bebizonyosodott, hogy a nagyok érdeke, hogy minél kevesebb kisiparos maradjon meg. A legeklatánsabb és egyúttal a legszomorúbb például szolgálhat az egész világnak a buda­pesti sütők mai sorsa és helyzete. Néhány év előtt még 400 tagot számolt a budapesti sütő­­ipartestület. Ma sajnos csak 270-en vannak, de ezeknek is 80%-a fizetésképtelen és a tönk szélén áll. Ennek bekövetkezése csak azért volt lehetséges, mert itt sem tudtak a többségben lévő kissütők ösz­­szetartani és mindenki olyan kocsi után futott, melynek esze ágában sem volt őket felvenni. A Magyar Sütők Országos Szövetsége az el­múlt évben is megmutatta, hogy a helyes úton járt és fog járni a jövőben is, mely munkában hűséges segítőtársa volt mindig a 36 éves Ma­gyar Sütők Lapja. Egy hosszú emberéleten át mindig megtettem kötelességem hazánk, ipa­runk és kartársaink iránt. Ezen sok-sok éven át az idő mindig igazolta tanításaimat, melyektől engem eltántorítani nem lehet. Utolsó lehelete­mig is küzdeni fogok a sütőiparosok igazáért és ha a Mindenható meghagyja munkakedvem és dolgozni akarásomat, akkor remélem, hogy élet­célom sikerül és végre egy táborban fogom lát­ni a magyar sütőiparosságot békés együttműkö­désben, hogy becsületes munkával a maguk ré­szére is megkeressék a mindennapi kenyeret, melyet lehetetlen viszonyok között, verejtékes munkával készítenek a fogyasztóközönség ré­szére. Ezekkel a sorokkal kezdem az új esztendőt, amelyet minden kartársamnak és barátomnak boldognak és eredményesnek kívánok. Steiner Gyula.

Next