Magyar Szesztermelő, 1927 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-01 / 1. szám

2 Magyar Szesztermelő feladja. Célja tehát, hogy olyan helyzetbe kerüljön, hogy a szeszfeleslegek egy része a belföldön motorszesz alakjában értékesíttessék, további célja pedig, hogy olyan mértékben, amint a benzinfogyasztás emelkedik, a szesz­­termelés fokoztassék, végeredményben tehát új mező­­gazdasági szeszgyárak nagyobb számban létesülhessenek. Jelenleg az a helyzet, hogy az országban meglevő 250 mezőgazdasági szeszgyár egyenként csak 660 hl. szeszt termelhet, holott ezek a szeszgyárak, úgyszólván kivétel nélkül, olyan nagy gazdasággal vannak kapcso­latban, hogy a háború előtti időkben a kedvezményes adótétel mellett egy részük 720 hl., másrészük 980 hl. kontingens szeszt állíthatott elő, de ezenkívül mindegyik még a magasabb adótétel alá eső szeszt is előállított, úgyhogy egy-egy mezőgazdasági szeszgyár évi átlag­termelése 1300—1400 hl. volt, de sok olyan mezőgaz­dasági szeszgyár is volt, amely 1680 hl. szeszt produ­kált, vagyis azt a legnagyobb szeszmennyiséget termelte ki, amely meg volt engedve. Miután ezidőszerint egy-egy mezőgazdasági szeszgyár csak 660 hl. szeszt termelhet, mi sem természetesebb, minthogy a mezőgazdasági szeszipar első törekvése az, hogy szesztermelését olyan mértékben fokozza, aminő volt a háború előtti időkben, hogy több moslékhoz juthasson, állatállományát növelhesse, több trágyát produkálhasson és a szeszgyár-gazdaság termésátlagát emelhesse. A mezőgazdasági szeszérdekeltség törekvése tehát, hogy a 250 mezőgazdasági szeszgyárral kapcso­latos, egyenként egyre-másra 1500 m.­holdas gazdaság­ban a fokozott szesztermelés révén a belterjes gazdál­kodás a mainál még jobban kiterjeszthető legyen, vagyis hogy az országban 375.000 holdon a belterjes gazdál­kodási rendszer a képzelhető legmagasabb fokban meghonosíttassék. Ha pedig ez már előretett, ugyanez a belterjes gaz­dálkodási mód minél gyorsabban, a minél nagyobb számban létesítendő új mezőgazdasági szeszgyárral kapcsolatos gazdaságokban is tért foglaljon. Ez a cél, ennyiben érdeke a mezőgazdasági szesziparnak, hogy a motorszesz kérdése a kívánt módon megoldas­sák, de ez egyúttal országos érdek is, hogy ezzel a sokszor hangoztatott többtermelés minél inkább és minél nagyobb mértékben valóra váljon. A megoldás módja tekintetében pedig nálunk csak a francia módszer jöhet tekintetbe. Németország pél­dáját nem követhetjük, mert benzoltermelésünk oly minimális, hogy számba nem jöhet, a belföldi benzol­termelés pedig többféle okból nem fejleszthető. Benzolt egyébként a külföldön sem lehet állandóan beszerezni, mivel feleslegek csak időnként és mindritkábban jelent­keznek és a külföldi benzol ára is ennek következtében túlságos magas. Mivel nálunk alapjában véve, de természetesen kisebb arányokban olyan a helyzet, mint Franciaországban, ahol óriási a benzinfogyasztás és a szükségletet belföldi termelés hiányában teljes egészében import útján fede­zik, a francia példát kell követnünk, vagyis magasfokú dehidrált szesz- és benzinkeverékből kell a motorszeszt készíteni. Ez kell hogy képezze nálunk a nemzeti hajtó­anyagot, aminthogy az képezi Franciaországban is a Carburant­ National-t. Azok a kísérletek, amelyek nálunk a Franciaországból beszerzett dehidrált szesznek ben­zinnel való összekeveréséből olyan hosszú időn át végeztettek, műszaki szempontból tökéletes eredménnyel végződtek, aminthogy másként nem is végződhettek, mert hiszen ez a probléma Franciaországban már évek óta teljesen meg van oldva. Dehydrált szeszt, vagyis abszolút alkoholt azért kell b­eállítani, mert amint azt a „Zeitschrift für Spiritus Industrie“-ben legutóbb megjelent cikk is hangoztatja, a 95% os szeszt kötőanyag nélkül nem lehet benzinnel keverni, mert csak kevés olyan benzinfajta van, amelyik a 95%-os szesszel minden további nélkül elegyedik, s még abban az esetben is az a veszély forog fenn, hogy alacsonyabb hőfokon, vagyis hideg idő beállta esetén, a keverék alkatrészeire bomlik. Ellenben a dehidrált szesz minden hőfokon és tetszőleges arányban kever­hető a benzinnel s még a hőfoksülyedésnél, vagyis hideg idő beállta esetén sem bomlik fel alkatrészeire a keverék. Ezenkívül a dehydrált szesznek, ellentétben a 95%-os szesszel, nincsen maró hatása és nem támadja meg a gép alkatrészeit. A dehydrált szesz további előnye, hogy azért, mert teljesen vízmentes, nagyobb a hőenergiája, mint a 95%-os szesznek, melynél a hő egy része a víz elpárologtatására szükséges, miért is a dehydrált szesszel való benzinkeveréknél több energia jön a motorhen­gerbe az odavezetett gőzmennyiséggel, mint a 95%-os szesszel előállított keveréknél. A dehydrált szesz ez előnyeit elég hamar felismer­ték a nyugati államokban, melyek közül Svédországban 75% benzin és 25% dehidrált szesz keverésével már előállítják saját nemzeti hajtóanyagukat, melyet „Lätt­­bentyi"-nek neveznek. Miután a Svédországban már jól bevált, megindíttattak a kísérletek Norvégiában, ahol a feladat tanulmányozására és megoldására kiküldött hivatalos bizottság megállapította, hogy a dehidrált szesz és benzinkeverék még a legalacsonyabb téli hőmér­­séknél sem bomlott fel elemeire. Ezenkívül a norvég államvasutakon, repülőosztagoknál, valamint az állami kísérleti állomásokon végzett kísérletek egyaránt meg­állapították, hogy a keverékkel hajtott motor nagyobb erőkifejtésre képes, mint a tiszta benzinnel hajtott motor. Sínautók hajtásánál a pótkocsival megterhelt sínautó (17 tonnás súly) maximális sebessége 1,75 emelkedésnél tiszta benzin használatánál 28 km. volt, s ez a maximális sebesség a dehidrált szesz- és benzin­keverék használatánál 34 km.-re volt fokozható, vagyis az erőforrás 35 lóerőről 42 lóerőre emelkedett, tehát 20%-kal fokozódott. Mi sem természetesebb, minthogy ily fényes eredmények után Norvégiában, hasonló módon mint Svédországban, a dehydrált szesz- és benzinkeverék használatát a legrövidebb időn belül bevezetik. Újabban Németországban is már nagyobb mennyi­ségű dehydrált szeszt állítanak elő Berlin közelében, Adlershofban és azt kezdik használni a 95%-os szesz helyett a Monopolin-nak nevezett motorszeszben, amellyel nagyarányú kísérleteket végeznek Olaszországban pedig már ki van dolgozva a tör­vényjavaslat, mely szerint az országban termelt szesz és bor egy része a kormány által meghatározott árban dehidrálási célokra fordítandó és ennek a motorszesz­nek a használata kötelező lesz. Mindebből kitűnik, hogy már sok államban foglal­koznak ezzel a kérdéssel, több államban pedig már teljesen követték a francia példát, amelyet nálunk is követni kell és a dehidrált szesz és benzin összekeve­réséből előállítandó motorszesz használatát kötelezővé kell tenni. Nagyon kívánatos lenne, ha az erre vonat­kozó törvényjavaslat mielőbb elkészülne és törvényerőre emelkedne, ami kétségtelenül meg is fog történni, hogy végre beálljon az a nyugalom, amely az alkotó mun­kához szükséges. Krolopp Hugó, 1927. január hó

Next