Magyar Szesztermelő, 1935 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1935-07-01 / 7. szám

XXXVIII. évfolyam Budapest, 1935. évi július hó 7. szám MAGYAR SZESZTERMELŐ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI SZESZTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Tagok a lapot díjtalanul kapják Nem tagoknak előfizetési díj: egy évre 12*—­­ negyed évre_________ 3*— „ Szeszgyárvezetőknek 50% engedmény A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete tulajdona Felelős szerkesztő és kiadó: Rédly Gyula Műszaki társszerkesztő: Hérics-Tóth Jenő dr. Műszaki rovatvezető : Szilágyi Ernő Megjelenik havonta egyszer Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Köztelek, IX. kerület, Köztelek­ utca 8. szám Hirdetési áraink: Fél oldal 64 pengő, V4 old. 32 pengő, Vs old. 16 pengő, 1/is old. 8 pengő. Állást keresőknek 50°/, kedvezmény. Mellékletek díja külön számítás alá esik. Hirdetéseket minden esetben csak a hirdetési díjak előzetes beküldése után közlünk. Helyzetkép a mezőgazdasági szesziparról. Hoyos Miksa gróf elnöki megnyitó beszéde a Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete igazgatóválasztmányi gyűlésén. Az idei szesztermelési éved befejezéséhez közeledvén, rövid tájékoztatást kívánok nyújtani a mezőgazdasági szeszfőzdék ter­meléséről és a kampány viszonyainak alakulásáról. A helyzetkép aláfestéséhez a következő adatokat bocsátom előre. Az üzembe helyezett mezőgazdasági szeszfőzdék száma ez idén 256 volt, éppen annyi, mint a múlt évben. E főzdék közül június 17-ig bezárólag üzemét végleg beszüntette ez idén 153 szeszfőzde, ideiglenesen pedig 76 főzde. A múlt év azonos időpontjában végleg 190, ideiglenesen pedig 36 szeszfőzde szüntette be üzemét. Az említett időpontban a szünetelő főzdék száma tehát ezidén 229, vagyis üzemben van 27 főzde, tavaly pedig szünetelt 226, vagyis üzemben volt 30 főzde. A mezőgazdasági szeszfőzdék termelése ezidén az említett időpontig összesen 188.573 hl.-t tett ki, úgy, hogy az ezidei 200.000 hl.-es keretből még 11.427 hl. kitermeletlen. A múlt év azonos időpontjában a múlt kampány 208.000 hl.-es keretéből 199.381 hl. volt kitermelve, úgy, hogy a kitermeletlen mennyiség 8619 hl. volt. Ez idén tehát a keret kitermelése szempont­jából 3000 hl.-el kedvezőtlenebbül állunk, mint tavaly, pedig a múlt évben is végeredményben 5500 hl. kitermeletlen keret maradt a mezőgazdaság részéről. Ha ezek mellett az adatok mellett figyelembe vesszük a jelenlegi magas nyersanyag, illetve termény­árakat, úgy komoly aggályok lehetnek atekintetben, hogy a ter­melési keretből ez idén újból tekintélyes és a múlt évit is meghaladó mennyiség marad kitermeletlenül. Ez egy rendkívül sérelmes momentum, amely azt eredményezi, hogy a keretarány a két érdekeltség között a gyakorlatban a mezőgazdaságiak terhére szenved eltolódást, miután az ipariak a reájuk eső keretet rend­szerint teljesen kitermelik. E visszás helyzet előidézésének közvetlen, mondhatnám, technikai oka az egyes szeszfőzdék által kitermelni nem szándéko­zott keretek késedelmes visszabocsátása és ennek folytán késői pótkeretkiosztás. A szeszfőzdék egy része kedvező nyersanyag­­árakra számítva, visszatartja keretét. De ha a várt kedvező viszo­nyok nem következnek be, akkor ez a keret kitermeletlen marad, mert a késői visszabocsátás folytán más szeszfőzdék sincsenek már abban a helyzetben, hogy azt kifőzhessék. A közösség érdekében mindenesetre szükség volna valamilyen intézményes megoldást találni ezeknek a visszásságoknak a kiküszöbölésére, azonban nagyon körültekintően kell eljárnunk, hogy indokolatlan zaklatá­sok nélkül tudjuk a kívánt célt elérni. A múlt évben tárgyaltunk egy tervezetet, amelyet azonban az igazgatóválasztmány nem tett magáévá, illetve a pénzügyminisztérium részéről is nehézségek merültek fel, így ez időszerint, sajnos, még nincs megfelelő meg­oldás. Azonban az adott viszonyok között is, a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával az egyesület vezetősége mindent meg­kísérelt a késői visszabocsátások hátrányainak lehető kiküszöbö­lésére és a kitermeletlenül maradó keretmennyiség felduzzadásának megakadályozására. Ezt a célt szolgálta az az eljárás, amelyet előterjesztésünkre a pénzügyminisztérium engedélyezett, hogy t. i. nem várva be a kitermelni nem szándékozott keretek tényleges visszabocsátását, ezeknek az előreláthatóan visszabocsátandó kereteknek a terhére három ízben osztott ki pótkeretet a kampány folyamán és pedig január hónapban 8000 hl­ t, áprilisban 10.000 és júniusban további 5000 hl-t. Ily módon a visszabocsátás folytán kiosztásra kerülő pótkeret mennyisége összesen 23.000 hl-re rúgott, amire évek sora óta nem volt példa. Ez a késői pótkeret­kiosztás természetesen csak szükségmegoldásnak tekinthető, nagyon kétséges azonban, hogy a nyersanyagok magas árára tekintettel sikerülni fog-e ezen a réren megakadályozni, hogy nagyobb mennyiségű keret kitermeletlenül maradjon. A keretvisszabocsátás és pótkeretkiosztás rendszerének meg nem felelő volta mellett azonban a bajok alapoka abban rejlik, hogy a mezőgazdasági szesztermelés rentábilitása nincsen biztosítva. A pótkeretkiosztás visszásságai, a tömeges keretvisszabocsátások és a kitermeletlenül maradó mezőgazdasági keret felszaporodása végeredményben onnét erednek, hogy az 1921. évi szesztörvény különböző sérelmeinek kiküszöbölését, elsősorban pedig az árdiffe­renciálást és a keretarány megváltoztatását mindezideig nem sikerült elérnünk. A bajok gyökeres orvoslását és a mezőgazdasági szesztermelés rentábilitásának helyreállítását tehát csak ezek megoldása útján remélhetjük. Ezért szükséges, hogy amikor a földmívelésügyi miniszter által bejelentett és bennünket is közelről érdeklő törvényjavaslatok, nevezetesen a hegyközségi törvényjavaslat és a bor előállításáról és a borhamisítás tilalmazá­­sáról szóló törvényjavaslat a parlament elé kerül, akkor a leg­nyomatékosabban reá kell mutatnunk ezekre a sérelmekre és ugyanazzal a kitartással és ügyességgel kell igazunk érdekében síkra szállnunk, mint azt más érdekeltségnél és látjuk. És ebben a munkásságban nem elég az érdekeltség egyhangú állásfoglalása, nem elég a memorandumok és felterjesztések tömege, amelyek eddigelé csak ígéreteket eredményeztek. Meg kell nyernünk ennek a gondolatnak és törekvéseinknek a törvényhozásban helyet foglaló ama képviselőket, akik egyben mezőgazdasági szesztermelők is. Hozzájuk fordulok tehát azzal a kéréssel, hogy szíveskedjenek a meggyőződés erejével képviselni ezeket a törekvéseket a parlament­ben is, hogy végre másfél évtizedes küzdelem után egyesült erővel kivívhassuk a mezőgazdasági szeszipar jobb jövőjét.

Next