Magyar Szesztermelő, 1938 (41. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-01 / 1. szám

r. —****» XLI. év­olyam Budapest, 1938. évi január hó 1. szám. A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI SZESZTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Tagok a lapot díjtalanul kapják Nem tagoknak előfizetési díj: egy évre ___________ 12*—­­ negyed évre________ 3*— „ Szeszgyárvezetőknek 50% engedmény A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete tulajdona Felelős szerkesztő és kiadó: Rédly Gyula Műszaki társszerkesztő : Hérics-Tóth Jenő dr. Műszaki rovatvezető: Taxner Károly dr. Megjelenik havonta egyszer Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Köztelek, IX. kerület, Köztelek­ utca 8. szám Hirdetési áraink: Fél oldal 64 pengő, ‰ old. 32 pengő, Vs old. 16 pengő, l/u old. 8 pengő. Álláskeresőknek 50°/u kedvezmény. Mellékletek díja külön számítás alá esik. Hirdetéseket minden esetben csak a hirdetési díjak előzetes beküldése után közlünk. Szesztermelők új éve. Az idei évforduló a mezőgazdasági szesziparra sors­döntő események és tárgyalások közepette köszöntött ránk. Évek óta tartó készülődés, ismételt ígéretek után végre elkészült az új szeszadótörvényjavaslat-tervezet, amelyet a pénzügyminiszter december hó derekán küldött meg az érdekeltségnek állásfoglalás végett. Tizenhat esztendő állandó küzdelmei után elérkeztünk tehát oda, hogy végre most már napirendre kerül a szesz­­termelés új rendezésének régóta sürgetett ügye. Az erre irányuló évtizedes munka és erőkifejtések folytán jogosan várhatnék, hogy a szeszadóreform meghozza igazságos és jogos törekvéseink teljesülését és a mezőgazdasági szeszipar sérelmeinek orvoslását. Sajnos, ebben a várakozásban csalódnunk kellett. Mert ha a törvényjavaslat-tervezet intézkedéseit egybe­vetjük azokkal az alapvető követelményekkel, amelyek megvalósítását a mezőgazdasági érdekeltség állandóan sürgette és az új szeszadótörvénytől várta, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a tervezett új elrendezés nem hozza meg ezeknek teljesülését. Nem látjuk érvényesülni a ter­vezetben a múlt szeszadó törvényhozásának azt a törekvését, hogy a szesztermelést az ipari szeszgyárak keretének foko­zatos igénybevételével a mezőgazdaság körébe terelje át és a szeszipari hivatásának megfelelően szorosan vett mező­­gazdasági iparrá fejlessze. Ehelyett az egész új elrendezés kifejezetten a bortermelés, illetve a borértékesítés szolgá­latában áll, amelyek mellett a mezőgazdasági szeszipar legfontosabb érdekei mintegy másodrendű feladatokká süllyednek. A mezőgazdasági szesztermelők természetesen nem nyugodhatnak bele egy olyan szabályozásba, amely nem a mezőgazdasági szeszipar fejlesztését szolgálja. Mert elvégre ez az egyetlen és legigazibb mezőgazdasági iparágunk jogosan igényelheti, hogy a szesztermelés reformját ön­magáért és a hozzá fűződő gazdasági és szociális érdekekért valósítsák meg. Lapunk más helyén behatóan foglalkozunk a törvény­­javaslattervezettel, ismertetjük annak a mezőgazdasági szeszipart érintő legfontosabb rendelkezéseit, valamint a december 19-iki szesztermelői nagygyűlésből kifolyóan a pénzügyminiszterhez intézett felterjesztésben foglalt észre­vételeinket. A törvényjavaslattervezet által érintett összes érde­keltek részéről egyhangúan jutott kifejezésre az a felfogás, hogy ilyen nagyfontosságú és több termelési ág létkérdéseit érintő tervezetet a megadott néhány napos határidőig komoly szakszerűséggel és alapossággal nem lehet letárgyalni, hanem kellő időt kell hagyni az érdekeltségek megfontolt állásfogalalásának kialakítására. Ebben az ügyben december 22-én a pénzügyminisz­tériumban nagyszabású értekezlet volt, amelyen egyesüle­tünk képviseletében a vezetőség és a végrehajtó bizottság tagjai jelentek meg. Az értekezlet lefolyásáról, amelynek tárgyalási anyagát bizalmasnak nyilvánították, az alábbi hivatalos közleményt adták ki : „A szerdán délelőtt Fahimji Tihamér pénzügyminisz­ter elnöklete alatt, Marschall Ferenc földművelésügyi állam­titkárnak és az illetékes minisztériumok szakelőadóinak megjelenésével a pénzügyminisztériumban a különböző szeszérdekeltségek részvételével értekezlet volt, amely a szeszadóról, valamint a szeszelőállítás és értékesítés szabá­lyozásáról szóló törvénytervezetet vette tárgyalás alá. A szakérdekeltségek közül egyaránt képviselve voltak az általános mezőgazdasági és ipari érdekképviseletek, valamint a különleges érdekeket képviselő bor-, gyümölcs-, szesz-, pálinkafőző- stb. érdekeltségek. A széles mederben folyó vita során a napirenden lévő kérdések minden vonatkozás­ban megvitatásra kerültek. Végleges állásfoglalásra az értekezlet nem jutott, mert az érdekeltségek a megoldásra váró problémák nagy gazdasági jelentőségére utalva, azt a kérésüket terjesztették elő, hogy a kormányzat adjon lehetőséget arra, hogy az egyes érdekeltségek még beha­tóbban tanulmányozhassák a törvényjavaslatot és a célt előmozdító indítványokat érettebb megfontolás után tehessék meg. Ezen kérésük előterjesztése kapcsán az érde­keltségek nyomatékosan utaltak arra, hogy miután a szeszértékesítés új rendje egyébiránt is csak ősszel, az 1938 39. gazdasági év elején léphetne érvénybe, a legfel­jebb két-három hétre szabandó tárgyalási idő egyáltalában nem akadályozná meg a törvényjavaslatnak január hó végén leendő beterjesztését és azt, hogy a kormány cél­kitűzései már a szeptember hó 1-vel induló új szeszterme­lési évadban megvalósuljanak“. Az ezt követően tartott minisztertanácson a kormány úgy döntött, hogy teljesíti az érdekeltek kívánságát és a pénzügyminiszter csak január hó végén nyújtja be a Házba az új szeszadótörvényjavaslat tervezetét. Azóta pedig az érdekeltségek között sorozatos tárgyalások indultak meg avégből, hogy a törvénytervezet által szabályozni kívánt kérdéseket milyen módon lehetne megfelelően megoldani. Ezek a tárgyalások az évfordulón is áthúzódtak úgy, hogy azok eredményeiről még nincs módunkban beszámolni. A mezőgazdasági szesztermelő érdekeltség dönteni hivatott rendkívüli közgyűlés január 14-én tartandó gyűlésén fog a kérdéssel foglalkozni és abban végleges állást foglalni. Az kétségtelennek látszik, hogy a kormánynak eltökélt szándéka a szesztermelés kérdését a törvényjavaslatterve­zetben kifejezésre jutó alapelvek szerint rendezni, vagyis.

Next