Magyar Szesztermelő, 1944 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1944-01-01 / 1. szám

XLVII. évfolyam Budapest, 1944. évi január hó 1. szám MAGYAR SZESZTERMELŐ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI SZESZTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Tagok a lapot díjtalanul kapják Nem tagoknak előfizetési díj: egy évre ........................ 18"— P negyed évre ............. ... 4*50 „ Szeszgyárvezetőknek 50°/o engedmény Hirdetési áraink: Fél oldal 100 P, 1/4 old. 50 P, 1/8 old. 25 P, 1/i6 old. 13 P, Vsa old. 7 P. — Állástkeresőknek 50°/o kedvezmény. Mellékletek díja külön számítás alá esik. Hirdetéseket minden esetben csak a hirdetési díjak előzetes beküldése után közlünk. A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete tulajdona Felelős szerkesztő és kiadó: Rédly Gyula Műszaki társszerkesztő: Hérics-Tóth Jenő dr- Műszaki rovatvezető: Taxner Károly dr. Megjelenik havonta egyszer Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Köztelek, IX. kerület, Közteleksutca 8. szám Telefon : 38e63s73 Szesztermelők háborús újéve. Üj évszámot írunk s hagyományos szokás, hogy az évfordulón visszapillantva az elmúlt óesztendő esemé­nyeire, leszűrjük a szerzett tapasztalatokat s egyszersmind megállapítsuk azokat a teendőket és feladatokat, ame­lyekre a kezdődő új esztendőben törekednünk kell. Az elmúlt év a szeszipar számára nehéz küzdelmek­ben bővelkedő időszak volt. Az immár ötödik éve dúló világháború, amelyben a fegyverek mérkőzése mellett a gazdasági küzdelem is egyre nagyobb jelentőséggel lép előtérbe, a termelést teljesen a hadviselés céljainak szol­gálatába vonta. így az erre beállított gazdasági életünk­ben a szesztermelés kereteit és menetét is a háborús célok szabják meg, amelyekhez való alkalmazkodás sok le­mondást, még több nehézséget és ezek leküzdése érdeké­ben fokozott erőfeszítést igényel a mezőgazdasági szesz- termelőktől. S hogy ilyen körülmények között minden nehézség és akadály ellenére fenn tudtuk tartani a ter­melést, a szesztermelő gazdák küzdőképességét és elszánt elhatározását bizonyítja, amellyel az ország háborús erő­feszítéseiből még áldozatok árán is kivette a részét. Ezért a mezőgazdasági szesztermelők nyugodt lelkiismerettel és a jól végzett munka felemelő érzésével vehetnek búcsút az óesztendőtől. Fel kell készülnünk azonban arra, hogy az új évben még fokozódni fognak a termelés háborús nehézségei és akadályai, amelyekkel meg kell birkóznunk. Feladatunk tehát az, hogy további céltudatos munkával megszer­vezzük és előkészítsük azokat az előfeltételeket, amelyek a szeszipar termelőképességének biztosításához szük­ségesek. így elsősorban a szeszfőzdék nyersanyagellátását kell tovább kiépítenünk és intézményesen biztosítanunk. Ezen a téren már az elmúlt évben is jelentős lépéssel haladtunk előre. A termények forgalmát és félhasználását szabályozó rendelkezések keretében ugyanis megfelelő intézkedéseket sikerült kieszközölni avégből, hogy a szeszipar nyers­anyagszükségletének kielégítése a közellátás országos szempontjai által megszabott keretekben .intézményesen biztosíttassék. A szerződéses termelés rendszerének be­vezetése és kiterjesztése pedig különösen eredményes esz­köznek bizonyult a nyersanyagellátás háborús nehéz­ségeinek ellensúlyozására. Elmondhatjuk tehát, hogy a terméseredmények adottságai mellett a szeszipar nyers­anyagellátása többé-kevésbbé kielégítően alakult. E téren most már az a feladat áll előttünk, hogy további szervező munkával igyekezzünk a szeszipar nyersanyagellátását jó- előre biztosítani úgy a termelés vonalán, mint pedig a háborús gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések meg­kötöttségei és korlátozásai szempontjából. A termelési szerződések lehető kiterjesztése és a szeszipar jójninőségú burgonyavetőgumóval való ellátásának megszerVezése jelentkeznek e téren a legfontosabb gyakorlati teendők­ként, amelyek irányában a munka már folyamatban is van. De gondoskodni kell arról is, hogy a szeszipar ter­melési és nyersanyagellátási programmja összhangba hozassák a termelés lehetőségeit biztosító egyéb ténye­zőkkel, így elsősorban az üzemanyag- és szénellátással. A szénellátás biztosítása különösen égető problémája a szesziparnak az e téren szerzett igen kedvezőtlen tapasz­talatok folytán. Feltétlenül meg kell előzni annak meg­ismétlődését, hogy a szeszgyárak szénhiány miatt ne tudjanak megindulni vagy kénytelenek legyenek üze­meiket leállítani. Ennek következménye ugyanis az, hogy a nyersanyagok egy része veszendőbe megy, megromlik, ezenkívül a szeszgyári gazdaságok állatállománya, amely­nek takarmányellátása a -szeszgyári moslékszolgáltatáson alapul, válságos helyzetbe kerül. A termesztési kötele­zettség alapján biztosított és szeszgyártásra rendelt nyers­anyagok feldolgozásához szükséges szenet a szesziparnak feltétlenül meg kell kapnia, mert ezt a szeszszükséglet előállításához fűződő közellátási, kincstári, termelési és hadviselési érdekek megkövetelik. Természetes dolog, hogy a szénhelyzet háborús nehézségeinek ismeretében a szeszipar szénellátását is a legszigorúbb takarékosság által megszabott keretekre kell szorítani. Viszont a nél­külözhetetlenül szükséges mennyiségnek olyan időben kell rendelkezésre állni, amikor a nyersanyagok veszteség- mentesen és gazdaságosan feldolgozhatok, mert az igazi takarékosság gyakorlatilag csak így érvényesülhet. Remél­jük, hogy a mezőgazdasági szesztermelő érdekeltség veze­tőségének a kormány illetékes tényezőinél tett újabb eljárása eredményeként a szénellátás ügye már január hónapra érdemlegesen meg fog javulni. Az iparügyi minisztertől kieszközölt rendelkezés ugyanis a szeszipar részére biztosított havi szénmennyiséget lényegesen fel­emelte s annak elosztási rendjében is azt az előnyös vál­tozást biztosítja, hogy az egyes szeszfőzdék szénellátása a rendelkezésre álló nyersanyagok arányában, a termelő érdekeltség és a szeszegyedáruság által készített felosztás szerint történjék. Ez az új rend, megfelelően végrehajtva, hihetőleg a szénszükségletnek az eddiginél jobb, helye­sebb és igazságosabb kielégítésére fog vezetni. Szükséges azonban, hogy gyakorlatilag is érvényesüljenek azok a rendelkezések, hogy a bányák a szeszfőzdék részére ki­utalt szenet valóban le is szállítsák és a szállításokat már a hónap elején megkezdjék. A jövőben tehát ennek a szénellátási rendszernek további kiépítését és rendszeres ellenőrzés mellett való lebonyolítását kell szorgalmaz­nunk, hogy a szeszipar szénellátása, a jövőben inté?n (- I nyesen biztosíttassék.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék