Magyar Szesztermelő, 1944 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1944-01-01 / 1. szám

1944. január hó Magyar Szesztermelő , nos, az anyaghivatal szénosztályánál ennek érvényesülését nem látjuk. Éppen ezért személyesen fog újból az iparügyi miniszternél eljárni s őt arra kérni, hogy ígérete szerint a szeszipar szénszükségletének rendelkezésre bocsátása iránt in­tézkedjék. A jövőre nézve pedig kifejezésre kell juttatnunk azt az álláspontunkat, hogy nem lehet az érdekeltséget olyan többtermelési programoiba belevinni, amely szénhiány miatt nem valósítható meg. Jelentés az egyesület múlt évi működéséről. Rédly Gyula igazgató utal arra, hogy a jelentést a Ma­gyar Szesztermelő decemberi számában egész terjedelmében közzétettük s azt minden egyesületi tagnak megküldöttük. Minthogy az tehát közkézen forog, javaslatára a közgyűlést azt felolvasottnak tekinti, elfogadja, mire Khuen Héderváry Károly gróf elnök határozatként ki­mondja. Jelentés az egyesületi tagok létszámáról. Rédly Gyula igazgató jelenti, hogy az elmúlt egyesületi év folyamán 51 új tag lépett be az egyesületbe, ezzel szemben szeszérdekeltségük megszűnése, illetve elhalálozás folytán 30 tagság töröltetik. Ezek figyelembevételével mai közgyűlésünk időpontjában a nyilvántartott taglétszám 468. A közgyűlés a bejelentést jóváhagyóan tudomásul veszi, mire Kimen Héderváry Károly gróf ezt határozatként kimondja. Igazgatóválasztmányi tagok választása. Rédly Gyula igazgató felolvassa az alapszabályszerű man­dátumok lejártával kilépő, továbbá az elhúnyt és lemondott igazgatóválasztmányi tagok névsorát s az elnöki tanács nevé­ben javasolja, hogy a következő 3 éves időtartamra 1946-ig bezárólag újból megválasztassanak: Bánffy János báró, Béldi Kálmán gróf, Csuha László, Csöndes László dr., Dániel Ferenc báró, Dessewffy Aurél gróf, Elek Ferenc, Erdődy Rudolf gróf, Nagy Albert, lovag Floch Reyhersberg Alfréd dr., Hérics-Tót­h Jenő dr., Ivánka Géza báró, Irány István, Jókay Ihász Mik­lós dr., nemeskéri Kiss Géza, Mesterházy Ernő dr., Mikecz Tamás, ajkai Nirnsee Pál, Osztrovszky Antal dr., Schmidt Ottó, Váradi Szabó János dr., Szalay Berzeviczy László báró, Szinyei-Merse Jenő dr., Temesváry János, Thiringer Vilmos, Walla Ferenc, Wekerle Sándor dr. és Weber Arnulf, ezen­kívül a kilépés, elhalálozás és lemondás folytán megüresedett helyekre új tagokként 3 évre 1946-ig bezárólag Csekonits Sán­dor gróf, Bankó Ernő, Hoyos Béla gróf és Jankovich-Bésán Elemér gróf, 2 évre, 1945-ig bezárólag Szmrecsányi László, 1 évre, 1944-ig bezárólag Kása Dezső választassanak meg. A közgyűlés a javaslatot egyhangúan elfogadja, mire Kimen Héderváry Károly gróf elnök a közgyűlés helyes­lése mellett a választásokat határozatként kimondja. Az 1942/43. évi egyesületi zárószámadások és vagyonmérleg bemutatása, a számvizsgálóbizottság jelentése és a felment­vények megadása. Mátéffy Sándor a számvizsgálóbizottság elnöke felolvassa az 1942/43. évi költség-jövedelem számlát, vagyonmérleget és a számvizsgálóbizottság jelentését (részletesen közölve az igazgatóválasztmányi gyűlés jegyzőkönyvében). Khuen Héderváry Károly gróf elnök a közgyűlés egyhangú helyeslése mellett határozatként kimondja, hogy a közgyűlés az előterjesztett 1942/43. évi egyesületi zárószámadási és va­gyonmérleget, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését jóváhagyólag tudomásul veszi és elfogadja, továbbá az egye­sületi igazgatónak, főpénztárosnak és főkönyvelőnek az alap­­szabályszerű felmentvényt­ megadja. Egyben a számvizsgáló bizottságnak fáradozásáért a közgyűlés köszönetét tolmá­csolja. Az 1943/44. évre számvizsgálóbizottság és ellenőr választása. Rédly Gyula igazgatónak az igazgatóválasztmány nevé­ben előterjesztett javaslatára a közgyűlés számvizsgáló bi­zottság elnökévé újból Mátéffy Sándort, tagjaivá Nagy Al­bertet és vitéz Nánay Ernő dr.-t, póttagokká Koncz Dánielt, Pörneczi Józsefet és Tomanovits Istvánt, végül ellenőrré Láng Józsefet választja meg az alapszabályszerű egy évi időtar­tamra és Khuen Héderváry Károly gróf elnök határozatként ki­mondja: Az 1943/44. évi költségvetés megállapítása. Rédly Gyula igazgató előterjeszti az igazgatóválasztmány által megállapított 1943/44. évi költségelőirányzatot s annak részletes indokolását, amelyet a közgyűlés egyhangúan elfogad és megerősít. (Részletesen közölve az igazgatóválaszt­mányi gyűlés jegyzőkönyvében.) Khuen Héderváry Károly gróf elnök ezt határozatként kimondja. A szeszipar időszerű kérdései és indítványok. Rédly Gyula igazgat­ó beszámolójában elsősorban a nyers­anyagellátás kérdéseivel foglalkozik, amelyek két csoportra oszthatók. Nyersanyagellátás. Az egyik az idei évad nyersanyag­helyzete, amelyre nézve hivatkozik a lapban, valamint a leg­utóbbi választmányi gyűlésen ismertetett hatósági rendelke­zésekre és szabályokra. Általában m­egál­lapítható, hogy a szeszfőzdék a szükséges nyersanyagot részben saját termelés­ből, részben termelési szerződések, részben pedig a burgonya­­vásárlás révén az előirányzatnak megfelelő mennyiségben biztosítani tudták, úgyhogy a helyzet általában ebből a szem­pontból kielégítőnek mondható. Kérdés azonban, hogy a szén­ellátás lehetővé fogja-e tenni a rendelkezésre álló nyersanya­gok feldolgozását. A malátázási terményekkel való ellátás szempontjából is kielégítőnek látszik a helyzet, mert a szesz­főzdék a vásárlási engedélyek alapján nagyrészt biztosítani tudták a hiányzó malátázási terményeket, ezenkívül a rozs malátakészítésre való felhasználásának engedélyezése is sok helyen megoldotta a maláta-problémát. A pénzügyminiszté­rium a főzelék napi termelésének és a vásárolt nyersanyagok korlátozását átmenetileg megszüntető, valamint a vegyesfő­zést lehetővé tevő körrendeleteivel is igyekszik a szeszipar termelését elősegíteni. A nyersanyagkérdések másik csoportja a jövő évi nyers­anyagellátás, melyről már jóelőre gondoskodnunk kell. Itt elsősorban a szerződéses termelés kiterjesztésére hívja fel a figyelmet úgy a burgonya, mint a cukorrépa vonalon. A cukorrépát illetőleg az ipari növények kötelező termelésére vonatkozó kormányrendelet értelmében december 31-ig kell a szerződéseket megkötni, mert ehhez a határidőhöz vannak kötve a különböző kedvezmények, műtrágya, stb. juttatások. Ezért felkérjük a szeszegyedárusági igazgatóságot, hogy a szükséges tájékoztatást és utasítást sürgősen lenne szíves a szeszfőzdéknek megadni, hogy a szerződések esetleg ideiglenes formában a határidőig megköthetők legyenek. A burgonya­­termelés vonalán ugyancsak fontos a szerződéses termelés lehető kiterjesztése, amelynek hatásos eszköze volna a vető­gumó­­juttatás. A szesziparnak jó burgonya-vetőgumóval való ellátása egyébként is sürgősen megoldandó feladat, mert a sokhelyütt leromlott vetőgumó felújítására nagy szükség van, hogy e réven a terméshozamokat és az ipari burgonya kemé­ny­­tőtartalmát megjavíthassuk. Indítványok. Ez ügyben egyébként két indítvány is érke­zett az egyesülethez, amelyeket az igazgatóválasztmány le­tárgyalt és pártolóan terjeszt a közgyűlés elé. Az egyik Walla Ferenc indítványa, aki annak kieszközlését kéri, h­ogy a m. ldr. Növénytermelési Hivatal a szeszgyáros középgazda­ságok részére nemesített, vagy­ utántermett burgonya-vető­gumót visszaszolgáltatási kötelezettség nélkül bocsásson ren­delkezésre. Ugyanezt kéri a sárvári bajor kir. hercegi ura­dalom indítványa, amely azonban az irányban is javasolja az egyesület közbenjárását, hogy a termelők egymás közötti forgalmában vásárolt burgonyavetőgumónál a szállítási en­gedélyt a gazda díjmentesen kapja meg és ne kelljen ezért a METESz nek­­i saját üzletei részére megállapított költsége­ket leróni. Utóbbi indítványtevő egyébként a szeszgyári gaz­daságoknak a cukorgyári termelési szerződéses kötelezettség alóli mentesítését kéri, mert ezek a gazdaságok nem tudják répatermelésüket olyan mértékre fokozni, hogy a cukorgyári kötelezettségen túlmenően a saját szeszgyárukat is elláthassák nyersanyaggal. Burgonyavetőgumóellátás. Igazgató kifejti, hogy a szesz­ipar burgonyavetőgumó ellátását már saját kezdeményezés­ből is napirendre tűztük és tárgyalásokat folytattunk a föld­­­mívelésü­gyi minisztériummal, a Növénytermelési Hivatallal, valamint a szeszegyedárusági igazgatósággal. A cél az, hogy elsősorban a szeszgyári gazdaságok saját burgonyatermeszté­sük felújításáról gondoskodhassanak, másodsorban a burgo­nya szerződéses termelését vetőgumóelőleg juttatással tudjuk kiterjeszteni. A fő nehézséget az okozza, hogy a m. kir.­ Növénytermelési Hivatal az eredeti importált, valamint atán­­termelt vetőgumót elszaporításra adja, úgyhogy a termésből két, holdanként 30­0 vetőgumót kell visszaadni. A szeszgyári középgazdaságok ezt azért nem vették igénybe, mert nem rendelkeznek akkora területtel, hogy a szeszgyár nyersanyag­ellátása mellett vetőgumóelszaporításra is fordítsanak terü­letet. A szeszgyári gazdaság nem piacra termel, hanem a szeszfőzde részére s így a visszaadási kötelezettség mellét

Next