Magyar Szesztermelő, 1944 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1944-01-01 / 1. szám
1944. január hó Magyar Szesztermelő , nos, az anyaghivatal szénosztályánál ennek érvényesülését nem látjuk. Éppen ezért személyesen fog újból az iparügyi miniszternél eljárni s őt arra kérni, hogy ígérete szerint a szeszipar szénszükségletének rendelkezésre bocsátása iránt intézkedjék. A jövőre nézve pedig kifejezésre kell juttatnunk azt az álláspontunkat, hogy nem lehet az érdekeltséget olyan többtermelési programoiba belevinni, amely szénhiány miatt nem valósítható meg. Jelentés az egyesület múlt évi működéséről. Rédly Gyula igazgató utal arra, hogy a jelentést a Magyar Szesztermelő decemberi számában egész terjedelmében közzétettük s azt minden egyesületi tagnak megküldöttük. Minthogy az tehát közkézen forog, javaslatára a közgyűlést azt felolvasottnak tekinti, elfogadja, mire Khuen Héderváry Károly gróf elnök határozatként kimondja. Jelentés az egyesületi tagok létszámáról. Rédly Gyula igazgató jelenti, hogy az elmúlt egyesületi év folyamán 51 új tag lépett be az egyesületbe, ezzel szemben szeszérdekeltségük megszűnése, illetve elhalálozás folytán 30 tagság töröltetik. Ezek figyelembevételével mai közgyűlésünk időpontjában a nyilvántartott taglétszám 468. A közgyűlés a bejelentést jóváhagyóan tudomásul veszi, mire Kimen Héderváry Károly gróf ezt határozatként kimondja. Igazgatóválasztmányi tagok választása. Rédly Gyula igazgató felolvassa az alapszabályszerű mandátumok lejártával kilépő, továbbá az elhúnyt és lemondott igazgatóválasztmányi tagok névsorát s az elnöki tanács nevében javasolja, hogy a következő 3 éves időtartamra 1946-ig bezárólag újból megválasztassanak: Bánffy János báró, Béldi Kálmán gróf, Csuha László, Csöndes László dr., Dániel Ferenc báró, Dessewffy Aurél gróf, Elek Ferenc, Erdődy Rudolf gróf, Nagy Albert, lovag Floch Reyhersberg Alfréd dr., Hérics-Tóth Jenő dr., Ivánka Géza báró, Irány István, Jókay Ihász Miklós dr., nemeskéri Kiss Géza, Mesterházy Ernő dr., Mikecz Tamás, ajkai Nirnsee Pál, Osztrovszky Antal dr., Schmidt Ottó, Váradi Szabó János dr., Szalay Berzeviczy László báró, Szinyei-Merse Jenő dr., Temesváry János, Thiringer Vilmos, Walla Ferenc, Wekerle Sándor dr. és Weber Arnulf, ezenkívül a kilépés, elhalálozás és lemondás folytán megüresedett helyekre új tagokként 3 évre 1946-ig bezárólag Csekonits Sándor gróf, Bankó Ernő, Hoyos Béla gróf és Jankovich-Bésán Elemér gróf, 2 évre, 1945-ig bezárólag Szmrecsányi László, 1 évre, 1944-ig bezárólag Kása Dezső választassanak meg. A közgyűlés a javaslatot egyhangúan elfogadja, mire Kimen Héderváry Károly gróf elnök a közgyűlés helyeslése mellett a választásokat határozatként kimondja. Az 1942/43. évi egyesületi zárószámadások és vagyonmérleg bemutatása, a számvizsgálóbizottság jelentése és a felmentvények megadása. Mátéffy Sándor a számvizsgálóbizottság elnöke felolvassa az 1942/43. évi költség-jövedelem számlát, vagyonmérleget és a számvizsgálóbizottság jelentését (részletesen közölve az igazgatóválasztmányi gyűlés jegyzőkönyvében). Khuen Héderváry Károly gróf elnök a közgyűlés egyhangú helyeslése mellett határozatként kimondja, hogy a közgyűlés az előterjesztett 1942/43. évi egyesületi zárószámadási és vagyonmérleget, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését jóváhagyólag tudomásul veszi és elfogadja, továbbá az egyesületi igazgatónak, főpénztárosnak és főkönyvelőnek az alapszabályszerű felmentvényt megadja. Egyben a számvizsgáló bizottságnak fáradozásáért a közgyűlés köszönetét tolmácsolja. Az 1943/44. évre számvizsgálóbizottság és ellenőr választása. Rédly Gyula igazgatónak az igazgatóválasztmány nevében előterjesztett javaslatára a közgyűlés számvizsgáló bizottság elnökévé újból Mátéffy Sándort, tagjaivá Nagy Albertet és vitéz Nánay Ernő dr.-t, póttagokká Koncz Dánielt, Pörneczi Józsefet és Tomanovits Istvánt, végül ellenőrré Láng Józsefet választja meg az alapszabályszerű egy évi időtartamra és Khuen Héderváry Károly gróf elnök határozatként kimondja: Az 1943/44. évi költségvetés megállapítása. Rédly Gyula igazgató előterjeszti az igazgatóválasztmány által megállapított 1943/44. évi költségelőirányzatot s annak részletes indokolását, amelyet a közgyűlés egyhangúan elfogad és megerősít. (Részletesen közölve az igazgatóválasztmányi gyűlés jegyzőkönyvében.) Khuen Héderváry Károly gróf elnök ezt határozatként kimondja. A szeszipar időszerű kérdései és indítványok. Rédly Gyula igazgató beszámolójában elsősorban a nyersanyagellátás kérdéseivel foglalkozik, amelyek két csoportra oszthatók. Nyersanyagellátás. Az egyik az idei évad nyersanyaghelyzete, amelyre nézve hivatkozik a lapban, valamint a legutóbbi választmányi gyűlésen ismertetett hatósági rendelkezésekre és szabályokra. Általában megállapítható, hogy a szeszfőzdék a szükséges nyersanyagot részben saját termelésből, részben termelési szerződések, részben pedig a burgonyavásárlás révén az előirányzatnak megfelelő mennyiségben biztosítani tudták, úgyhogy a helyzet általában ebből a szempontból kielégítőnek mondható. Kérdés azonban, hogy a szénellátás lehetővé fogja-e tenni a rendelkezésre álló nyersanyagok feldolgozását. A malátázási terményekkel való ellátás szempontjából is kielégítőnek látszik a helyzet, mert a szeszfőzdék a vásárlási engedélyek alapján nagyrészt biztosítani tudták a hiányzó malátázási terményeket, ezenkívül a rozs malátakészítésre való felhasználásának engedélyezése is sok helyen megoldotta a maláta-problémát. A pénzügyminisztérium a főzelék napi termelésének és a vásárolt nyersanyagok korlátozását átmenetileg megszüntető, valamint a vegyesfőzést lehetővé tevő körrendeleteivel is igyekszik a szeszipar termelését elősegíteni. A nyersanyagkérdések másik csoportja a jövő évi nyersanyagellátás, melyről már jóelőre gondoskodnunk kell. Itt elsősorban a szerződéses termelés kiterjesztésére hívja fel a figyelmet úgy a burgonya, mint a cukorrépa vonalon. A cukorrépát illetőleg az ipari növények kötelező termelésére vonatkozó kormányrendelet értelmében december 31-ig kell a szerződéseket megkötni, mert ehhez a határidőhöz vannak kötve a különböző kedvezmények, műtrágya, stb. juttatások. Ezért felkérjük a szeszegyedárusági igazgatóságot, hogy a szükséges tájékoztatást és utasítást sürgősen lenne szíves a szeszfőzdéknek megadni, hogy a szerződések esetleg ideiglenes formában a határidőig megköthetők legyenek. A burgonyatermelés vonalán ugyancsak fontos a szerződéses termelés lehető kiterjesztése, amelynek hatásos eszköze volna a vetőgumójuttatás. A szesziparnak jó burgonya-vetőgumóval való ellátása egyébként is sürgősen megoldandó feladat, mert a sokhelyütt leromlott vetőgumó felújítására nagy szükség van, hogy e réven a terméshozamokat és az ipari burgonya keménytőtartalmát megjavíthassuk. Indítványok. Ez ügyben egyébként két indítvány is érkezett az egyesülethez, amelyeket az igazgatóválasztmány letárgyalt és pártolóan terjeszt a közgyűlés elé. Az egyik Walla Ferenc indítványa, aki annak kieszközlését kéri, hogy a m. ldr. Növénytermelési Hivatal a szeszgyáros középgazdaságok részére nemesített, vagy utántermett burgonya-vetőgumót visszaszolgáltatási kötelezettség nélkül bocsásson rendelkezésre. Ugyanezt kéri a sárvári bajor kir. hercegi uradalom indítványa, amely azonban az irányban is javasolja az egyesület közbenjárását, hogy a termelők egymás közötti forgalmában vásárolt burgonyavetőgumónál a szállítási engedélyt a gazda díjmentesen kapja meg és ne kelljen ezért a METESz neki saját üzletei részére megállapított költségeket leróni. Utóbbi indítványtevő egyébként a szeszgyári gazdaságoknak a cukorgyári termelési szerződéses kötelezettség alóli mentesítését kéri, mert ezek a gazdaságok nem tudják répatermelésüket olyan mértékre fokozni, hogy a cukorgyári kötelezettségen túlmenően a saját szeszgyárukat is elláthassák nyersanyaggal. Burgonyavetőgumóellátás. Igazgató kifejti, hogy a szeszipar burgonyavetőgumó ellátását már saját kezdeményezésből is napirendre tűztük és tárgyalásokat folytattunk a földmívelésügyi minisztériummal, a Növénytermelési Hivatallal, valamint a szeszegyedárusági igazgatósággal. A cél az, hogy elsősorban a szeszgyári gazdaságok saját burgonyatermesztésük felújításáról gondoskodhassanak, másodsorban a burgonya szerződéses termelését vetőgumóelőleg juttatással tudjuk kiterjeszteni. A fő nehézséget az okozza, hogy a m. kir. Növénytermelési Hivatal az eredeti importált, valamint atántermelt vetőgumót elszaporításra adja, úgyhogy a termésből két, holdanként 300 vetőgumót kell visszaadni. A szeszgyári középgazdaságok ezt azért nem vették igénybe, mert nem rendelkeznek akkora területtel, hogy a szeszgyár nyersanyagellátása mellett vetőgumóelszaporításra is fordítsanak területet. A szeszgyári gazdaság nem piacra termel, hanem a szeszfőzde részére s így a visszaadási kötelezettség mellét