Anyag, 1947-1948 (1. évfolyam, 1. szám - 2. évfolyam, 1-9. szám)

1947-03-01 / 1. szám

És mint értéktelen anyag, a hányóra dobott vörösiszapban lévő tetemes timföld (olykor 20% A1203) és nátron visszanyerésére. E gondolat megvaló­sításaképpen alakul ki Amerikában az ú. n. kombinált eljárás. (1. ábra.) Ennek lényege, hogy a Bayer-eljá­­rás vörösisz­apját mészkővel és kevés szódával keverik és kemencében ma­gas hőfokon zsugorítják. A kapott salakot megőrlik és vízzel kilúgoz­­zák. A nyert oldat az eredetileg a vörösiiszapban jelen volt Ala03 és nátron nagy részét tartalmazza, míg a maradék leginkább kálciumszili­­kát. Ezt a híg aluminát oldatot veze­tik be a Bayer-gyártás körfolyama­tába. Ezáltal a bauxit timföld tartal­mát 94%-ban kinyerik. A régi eljá­rással csak 80—84%-ban sikerült a timföldet hasznosítani. A Bayer-el­­járáson végeredményben lényeges változás nem történt. A timföldet is­mert módon kikeveréssel nyerik. Az érdekesség kedvéért megjegyez­zük, hogy az Egyesült Államokban na­gy gondot okoz a bauxitban és a zsugorításra felhasznált szénben lévő kéntartalom jelenléte, amely az egy­szerű Bayer-eljárásban, mint szulfát a vörösiszappal együtt vált ki a lúg­ból és így azzal együtt a hányóra került. Most, hogy a vörösiszapot fel­dolgozás alá vették a lúgban teteme­sen feldúsult. Ez a nátriumszulfát­­mennyiség sok zavart okozhat a gyártásban és ezért a lúgből igyekez­nek m­ég a Bayer-körfolyamatba való bevezetés előtt kikristályosítással el­távolítani. Naponta több ezer kg szulfát mellékterméket kapnak. Ha a szén helyett földgázt, vagy nyersola­jat használnak a zsugorító kemencé­k fűtésére, akkor a kéntelenítés kérdése háttérbe szorul. 2. A másik irányzat timfölddús termé­keknek, de nem kamitnak feldolgo­zására irányul. Itt elsősorban a kao­lin, vagy fehér agyag és az alunit jön számításba. Erre vonatkozólag számos amerikai, orosz és német munka jelent meg. Különösen az Egyesült Államokban volt ez a kér­dés égető, mert bauxit kincsük­ cse­kély. Egész bauxit állományuk kb. 30 millió tonna és ebből is csak 10 millió tonna kis Si02 tartalmú. A há­ború alatt az Egyesült Államok évi 6—7 millió tonna bauxitot dolgoztak fel. Ennek­­ részét Délamerikából, Holland- és Angol-Guyamiből hozták. A belföldi terülelésből is 70—80%-ot az arkansasi bauxit-terület adott. Az Egyesült Államok bauxit­készletének teljesen kimerülése már közel van. A legtöbb eljárás, mely nagy SiO2 tartalmú nyersanyaggal dolgozik, an­nak megkötésére kalciumoxidot hasz­nál. A timföld kinyerése nátrium­vagy kálciumaluminát alakban tör­ténik. Ennek alapján két eljárást különböztethetünk meg, szódával és mésszel, és csak mésszel dolgozó el­járást, illetve salakká való megol­vasztást. A háború folyamán kísér­leti üzemben is megvalósították az Egyesült Államokban az utóbbi cso­portba tartozó Ancor-eljárást (2. ábra.) Az ezekre vonatkozó igen nagy ter­jedelmű irodalomban sok aggály me­rült fel arra nézve, vajjon milyen mértékben lehetséges az SiOS lekö­tése dikalciumiszilikát formájában és egyidejűleg a timföld kalcium- vagy nátriumaluminát alakban va­ló kinye­rése. Az Ancor cég végzett ilyen kí­sérleteket fehér agyaggal, melyek megmutatták, hogyha megfelelő mi­nőségű mészkövet használnak és kellő módon előkészítik az agyagot, igen jó termelés érhető el. Az említett kí­sérletekhez a következő összetételű nyersanyagokat használták: Az SiO2 megkötés 2(CaO).SiO2­, , a timföld megkötése 1.5(CaO).Al2Oa alakban történt. Ezeknek és a nyers­anyagok elemzési adatainak figye­lembevételével 100 kg fehér agyag feldolgozásához 231 kg mészkőre van szükség. A gazdaságosság miatt fon­tos tehát, hogy a mészkő, és az agyag Si02 tartalmát lehetőleg csökkentsék, amit a megfelelő tiszta mészkő kivá­lasztásával és különböző agyagmosó, illetve iszapoló berendezésekkel érnek el. A kiindulási nyersanyagokban kisebb mennyiségben jelenlévő ré­szek (vas, titán oxidjai) az eljárás szempontjából figyelmen kívül hagy­hatók, legfeljebb annyiban jelente­nek előnyt, hogy az elegy olvadás­pontját leszállítják. A vizsgálatok ki­mutatták, hogy magnéziumtartalmú mészkő nem használható fel, sőt Myers agyag -I J Iszapolo-Mészkő Kalapácsos malom Homok Iszapkeverő Ki­ugozó Jfokozatú szűrő-тою berendezés 'Colámnál lúg I-----------------------tartály I Korasav Ы/asztasC) Ch . Szűrő \ nJasaretus L.-.-j-1---------_______________I____► ‘uap Széndioxid _ M Forró mosom ~\ г “ "J 1 1 _ Hidrát ,1 'I J _ а I 1 > I ч—t-т—n—n—h Kikeverek Portalamtó Szúrőprések »ima * eáclosztó ---Г 1 Timföld tartály ‘LjJ~ ncrr-dtepita Hut° 10 Kluminiumgyárba Mészkő Fehér agyag Vörös agyag LiCb 1.42 44.60 45.04 A1203 0.52 39.70 38.40 Fe203+Ti02 0.68 1.84 4.38 PaO, 0.08— — CaO 53.30 0.12 0.07 MgO 1.08 0.06 0.06 soa 0.36— — Izzítani veszt. 42.49 13.71 11.66 2 2. ábra.

Next