Magyar Textiltechnika, 1947-1948 (1. évfolyam, 1-2. szám - 2. évfolyam, 1-9. szám)
1947-12-01 / 2. szám
Egy új gépellenőrzési rendszerről MERÉNYI GÁBOR A korszerű üzemvezetés ma már egy gyáripari üzemnél sem nélkülözheti a tudományos szakszerűséggel végzett műszaki gépellenőrzést.Ennek lényege abban áll, hogy a gépek alkatrészeit, azok előírás szerinti üzemét bizonyos ciklikus időközökben átvizsgálják, a hibákat feljegyzik és intézkednek azok kijavítása iránt. A textiliparban legelőször az Egyesült Államokban vezettek be organizációs módszereket, amelyek a gépkarbantartás állandó értéken való tartását célozták. Tőlük tanultak el a németek és franciák. Később már külön társaságok alakultak, amelyek kizárólag üzemszervezéssel, ellenőrzéssel és racionalizálással foglalkoztak. Magyarországon közismert ivoit a közelmúltban a svájci GI1ERZI-TD organizációs társaság működése, amely a legnagyobb hazai fonó és szövőgyárak részére készített szervezési és ellenőrzési javaslatokat. Ezeknek egyik legfontosabb fejezete a gépállapot ellenőrzése, a periodikus műszaki gépellenőrzés bevezetése volt. Jelenleg több nagy hazai textilgyárban saját szervezésben működnek már az ellenőrzési szervek, amelyek figyelnek, és regisztrálnak minden hibát és változást , és intézkednek a gépek rendbehozatala iránt, segítenek elhárítani a javításokat késleltető akadályokat. Az eddig alkalmazott és jól bevált műszaki gépellenőrzési rendszerek alapelvének fenntartása mellett egy olyan újítás bevezetése mutatkozik célszerűnek, amely egy egész gyártelep összes gépeinek karbantartása és jobb üzeme számára nagy előnyöket biztosít. Ma, amikor egyrészt a jelenlegi termelés biztosítása, másrészt a többtermelés műszaki feltétele elsősorban a rendelkezésünkre álló géppark állapotától függ, talán a legfontosabb az olyan irányú szervezési és ellenőrzési munka, amely a gépek legmagasabb fokú jókarbantartását célozza. Az új módszer kidolgozását az alább részletezett előnyökön kívül szükségessé teszi az a körülmény, hogy eddig az üzem számára kiírt javításokat nem hajtották rendszeresen végre, azok az eddig használatos u. n. jelentéskönyvekben az újabban bevezetett jelentések folytán túlhaladottakká válva, jórészt feledésbe mentek. A jelentéskönyvek áttekinthetetlen és nehezen kezelhető volta nagy akadályt jelentett úgy az ellenőrzés, mint a végrehajtás munkájánál. A gyárvezetőség pedig nem nyerhetett részletes és pontos áttekintést a hibák és a javítást akadályozó körülmények felől. Az új rendszer a következő: minden egyes munkagépekre hibafejlap kerül, megfelelő rovatolással A fejlap alapszíne jelzi, hogy a gép mely javító személyzet gondozási körzetébe tartozik. Ezzel a gépjavító személyzet bizonyos serkentést kap és arra fog törekedni, hogy a saját fejlapjaival ellátott gépek állapota a lehető legkielégítőbb legyen, mivel a gépek hibái feltűnő helyen vannakkifüggesztve. A hiba fejlapokon rovatolva szerepelnek az összes sürgősen kijavításra szoruló hibák, jól olvashatóan csoportosítva, biztosítva azt a lehetőséget, hogy a javítást akadályozó körülményeket az illetékes személyzet egyszerű rövidítéssel feltüntethesse. Ez a módszer lehetővé teszi azt, hogy bármely, az ellenőrzés folyamán felmerült hibát azonnal, a helyszínen, a gép hibafejlapjára feljegyezhessenek. Szemléltető módon mutatják a fejlapok, a javító személyzet munkakészsége közötti különbséget és valóságos verseny alakulhat ki közöttük, hogy a hibák csökkenjenek és ezáltal a gépek üzemi állapota rohamosan javuljon. Ez a rendszer nagyfokú gyakorlatiasságánál fogva az eddig bevezetett rendszerek felett áll úgy egyszerűség és célszerűség, mint hasznosság szempontjából. Előnyei közül megemlítjük a következőket: 1. ) Bárki által a helyszínen azonnal megállapíthatók a gépek hibái és hiányosságai, vagy a gépbeállítási hibák. 2. ) Bárki által azonnal ellenőrizhető, hogy a hiba fennáll-e még, vagy pedig javításra került, a hibás részt a javítóműhely javítja, vagy hiányzó alkatrész miatt nincs még kijavítva, stb. 3. ) A javító személyzetnek nem kell az irodahelyiségben levő jelentési könyveket, vagy íveket magával vinnie, vagy azokból a javítandó hibákat külön kijegyeznie, mint eddig, tehát időt és fáradtságot takarít meg. , 4. ) Nem kell a javítószemélyzetnek a jelentéskönyvek után járkálnia, ha az újabb bejegyzések vagy láttamozások végett az irodákban fekszik; ezzel ismét időt és fáradtságot, takarít meg. 5. ) Az ellenőrzést és hibafelfedezést nemcsak szigorúan egy személy gyakorolhatja, hanem bármelyik erre felhatalmazott üzemi szakember, aki ellenőrzés során rájön valami rendellenességre, amit szóbeli utasítás alapján nem áll módjában azonnal kijavíttatni. 6. ) A javító személyzettel a javításokra irányuló szóbeli közlés megbízhatatlan és feledésbe megy, ezzel szemben a hibafejlapra való feljegyzés bármikor éppúgy ellenőrizhető, mint a javítás. 7. A régebben feljegyzett hibák kijavításának ellenőrzése eddig csak a régi bejegyzések fárasztó és nehézkes kikeresése után történhetett, a jelentéskönyv alapján, amelyben többnyire csoportosítás nélkül szerepeltek az egyes gépek. Az új rendszernél a hiba beírásakor azonnal, vagy attól függetlenül a gép mellett egyszerűen gyakorolható az ellenőrzés. 8. A gépen dolgozó munkásnak is elsőrendű érdeke, hogy gépe rendben legyen, tehát ő maga is hozzájárul a hibák kiírásának szorgalmazásához és sürgetni fogja a mielőbbi rendbehozatalt. 9. Nagy előnye az új rendszernek, hogy hatályosabban az üzemhez köti az ellenőrző személyeket, miáltal azok kevesebb időt töltenek az irodákban.. 10. Az egyes gépeken rajtlevő hibafejlapok tökéletesebbek a közönséges ú. n. géptörzslapoknál, amelyek csak részben és általánosságban tartalmazzák a hiányosságokat. Éppen a textil gépekre annyira jellemző tömeges kisebb hibákat nem tárják fel eléggé. A hibafejlap alaposabb visszatekintést és betekintéstud a gépre vonatkozólag és jellemző a gép munkájára. Ennek alapján jobban lehet a gépet műszaki szempontból elbírálni és osztályozni bizonyos idő után, éppen azért, mert a közben felmerült legkisebb részlethibát és javítást is regisztrálja. 11. A hibafejlapok cserélhetők és a régi lapok mint gépkartotékok, felfektethetők, ezek alapján pontos statisztika készíthető a műszaki vezetőség, stb. számára. 12. Az esetleg ki nem javított hibákat a régi lapokról az újakra át lehet könnyen vezetni és kitűnik, ha a javítást alkatrészhiány, műhelymunka késedelme, stb. akadályozza.