Magyar Textiltechnika, 1947-1948 (1. évfolyam, 1-2. szám - 2. évfolyam, 1-9. szám)

1947-12-01 / 2. szám

Egy új gépellenőrzési rendszerről MERÉNYI GÁBOR A korszerű üzemvezetés ma már egy gyáripari üzemnél sem nélkülözheti a tudományos szakszerű­séggel végzett műszaki gépellenőrzést.­­Ennek lényege abban áll, hogy a gépek alkatrészeit, azok előírás szerinti üzemét bizonyos ciklikus időközökben átvizs­gálják, a hibákat feljegyzik és intézkednek azok kijavítása iránt. A textiliparban legelőször az Egyesült Államokban vezettek be organizációs módszereket, amelyek a gépkarbantartás állandó értéken való tar­tását célozták. Tőlük tanultak el a németek és fran­ciák. Később már külön társaságok alakultak, amelyek kizárólag üzemszervezéssel, ellenőrzéssel és raciona­lizálással foglalkoztak. Magyarországon közismert ivoit a közelmúltban a svájci GI1ERZI-TD organizációs társaság működése, amely a legnagyobb hazai fonó és szövőgyárak részére készített szervezési és ellen­őrzési javaslatokat. Ezeknek egyik legfontosabb feje­zete a gépállapot ellenőrzése, a periodikus műszaki gépellenőrzés bevezetése volt. Jelenleg több nagy hazai textilgyárban saját szervezésben működnek már az ellenőrzési szervek, amelyek figyelnek, és regisztrál­nak minden hibát és változást , és intézkednek a gépek rendbehozatala iránt, segítenek elhárítani a javításokat késleltető akadályokat. Az eddig alkalmazott és jól bevált műszaki gépellenőrzési rendszerek alapelvének fenntartása mel­lett egy olyan újítás bevezetése mutatkozik célszerű­nek, amely egy egész gyártelep összes gépeinek kar­bantartása és jobb üzeme számára nagy előnyöket biztosít. Ma, amikor egyrészt a jelenlegi termelés biztosítása, másrészt a többtermelés műszaki feltétele elsősorban a rendelkezésünkre álló géppark állapo­tától függ, talán a legfontosabb az­ olyan irány­ú szer­vezési és ellenőrzési munka, amely a gépek legma­­gasa­bb fokú jókarbantartását célozza. Az új módszer kidolgozását az alább részletezett­ előnyökön kívül szükségessé teszi az a körülmény, hogy eddig az üzem számára kiírt javításokat nem hajtották rendszeresen végre, azok az eddig haszná­latos u. n. jelentéskönyvekben az újabban bevezetett jelentések folytán túlhaladottakká válva, jórészt fele­désbe mentek. A jelentéskönyvek áttekinthetetlen és nehezen kezelhető volta nagy akadályt jelentett úgy az ellenőrzés, mint a végrehajtás munkájánál. A gyár­­vezetőség pedig nem nyerhetett részletes és pontos áttekintést a hibák és a javítást akadályozó körül­mények felől.­­ Az új rendszer a következő: minden egyes mun­kagépekre hibafejlap kerül, megfelelő rovatolással A fejlap alapszíne jelzi, hogy a gép mely javító sze­mélyzet gondozási körzetébe tartozik. Ezzel a gép­javító személyzet bizonyos serkentést kap és arra fog törekedni, hogy a saját fejlapjaival ellátott gépek állapota a lehető legkielégítőbb legyen, mivel a gépek hibái feltűnő helyen vannak­­kifüggesztve. A hiba fej­lapokon rovatolva szerepelnek az összes sürgősen kijavításra szoruló hibák, jól olvashatóan csoportosítva, biztosítva azt a lehetőséget, hogy a javítást akadályozó körülményeket az illetékes személyzet egyszerű rövi­dítéssel feltüntethesse. Ez a módszer lehetővé teszi azt, hogy bármely, az ellenőrzés folyamán felmerült hibát azonnal, a helyszínen, a gép hibafejlapjára feljegyezhessenek. Szemléltető módon mutatják a fej­lapok, a javító személyzet munkakészsége közötti különbséget és valóságos verseny alakulhat ki közöt­tük, hogy­ a hibák csökkenjenek és ezáltal a gépek üzemi állapota rohamosan javuljon. Ez a rendszer nagyfokú gyakorlatiasságánál fogva az eddig bevezetett rendszerek felett áll úgy egysze­rűség és célszerűség, mint hasznosság szempontjából. Előnyei közül megemlítjük a következőket: 1. ) Bárki által a helyszínen azonnal megállapít­hatók a gépek hibái és hiányosságai, vagy a gépbe­állítási hibák. 2. ) Bárki által azonnal ellenőrizhető, hogy a hiba fennáll-e még, vagy pedig javításra került, a hibás részt a javítóműhely javítja, vagy hiányzó alkatrész miatt nincs még kijavítva, stb. 3. ) A javító személyzetnek nem kell az iroda­helyiségben levő jelentési könyveket, vagy íveket magával vinnie, vagy azokból a javítandó hibákat külön kijegyeznie, mint eddig, tehát időt és fáradt­ságot takarít meg. , 4. ) Nem kell a jav­ítószemélyzetnek a jelentés­­könyvek után járkálnia, ha az újabb bejegyzések vagy láttamozások végett az irodákban fekszik; ezzel ismét időt és fáradtságot, takarít meg. 5. ) Az ellenőrzést és hibafelfedezést nemcsak szigorúan egy személy gyakorolhatja, hanem bár­melyik erre felhatalmazott üzemi szakember, aki ellenőrzés során rájön valami rendellenességre, amit szóbeli utasítás alapján nem áll módjában azonnal kijavíttatni. 6. ) A javító személyzettel a javításokra irányuló szóbeli közlés megbízhatatlan és feledésbe megy, ezzel szemben a hibafejlapra való feljegyzés bár­mikor éppúgy ellenőrizhető, mint a javítás. 7. A régebben feljegyzett hibák kijavításának ellenőrzése eddig csak a régi bejegyzések fárasztó és nehézkes kikeresése után történhetett, a jelentés­­könyv­ alapján, amelyben többnyire csoportosítás nél­kül szerepeltek az egyes gépek. Az új rendszernél a hiba beírásakor azonnal, vagy attól függetlenül a gép mellett egyszerűen gyakorolható az ellenőrzés. 8. A gépen dolgozó munkásnak is elsőrendű ér­deke, hogy gépe rendben legyen, tehát ő maga is hozzájárul a hibák kiírásának szorgalmazásához és sürg­etni fogja a mielőbbi rendbehozatalt. 9. Nagy­ előnye az új rendszernek, hogy hatályo­sabban az üzemhez köti az ellenőrző személyeket, miáltal azok kevesebb időt töltenek az irodákban.. 10. Az egyes gépeken rajtlevő hibafejlapok tö­kéletesebbek a közönséges ú. n. géptörzslapoknál, amelyek csak részben és általánosságban tartalmazzák a hiányosságokat. Éppen a textil gépekre annyira jel­lemző tömeges kisebb hibákat nem tárják fel eléggé. A hibafejlap alaposabb visszatekintést és betekintést­­ud a gépre vonatkozólag és jellemző a gép munkájára. Ennek alapján jobban lehet a gépet műszaki szem­pontból elbírálni és osztály­ozni bizonyos idő után, ép­pen azért, mert a közben felmerült legkisebb rész­lethibát és javítást is regisztrálja. 11. A hibafejlapok cserélhetők és a régi lapok mint gépkartotékok, felfektethetők, ezek alapján pon­tos statisztika készíthető a műszaki vezetőség, stb. számára. 12. Az esetleg ki nem javított hibákat a régi lapokról az újakra át lehet könnyen vezetni és ki­tűnik, ha a javítást alkatrészhiány, műhelymunka késedelme, stb. akadályozza.

Next