Magyar Textiltechnika, 1947-1948 (1. évfolyam, 1-2. szám - 2. évfolyam, 1-9. szám)
1947-12-01 / 2. szám
selyemtenyésztők naptára, szakoktatási célra is, kultúrfilm készítése a selyemtenyésztésről, stb. Nagyobb arányú tenyésztés biztosítására szükséges, hogy a tenyésztők megfelelő nagyságú tenyésztő helyiséggel rendelkezzenek. A selyemgubó beváltási rendszerét is célszerű megváltoztatni. Az eddigi válogatáson alapuló átvétel helyett a százalékos beváltást kell bevezetni. E rendszernél nem szükséges az összes gubók átnézése, hanem száz gubó átválogatása elegendő s az így adódó eredmény alapján állapítják meg, hogy az átvételre kerülő gubómennyiségnek hány százaléka első-, másod-, illetőleg harmadosztályú. A selyemgubók osztályozását is új alapokra kell fektetni. Jelenleg a selyemfonódák csakegy minőségű gregét bocsátanak áruba, holott a feldolgozó ipar szempontjából a termelt gregenek négy minőségi osztályba való sorozása szükséges. A gubóknak a fonóda szempontjából két osztályba sorozása érthető 33.000 kg-os gubótermésnél, azonban ez évben, mikor a selyemgubótermelés már megközelíti a békeévek termésátlagát, újra be kell vezetni az általánosan és nálunk is régebben alkalmazott osztályozási rendszert a következő gubócsoportokra: Reale, Semireale Realino. Cartella Morti I., II., III., Doppi I., II., III., Bosco, Bucata Spelaja, Hulladék Az állami selyemfonodáknak Tolnán és Győrben van fonodája. A tolnai fonoda 180 fonóhelye közül jelenleg 120 van használható állapotban. A hiányzó fonóhelyek gépei a leállított és üzemen kívül helyezett győri gyártelep fonodájának 120 fonóhelyéről pótolhatók, illetve szükség esetén kiegészíthetők. A győri fonoda a háborús cselekmények következtében erősen megrongálódott. A gépi berendezés meglehetősen elavult, Battagliagyármányú, 1908. évi beszerzési, fonóhelyenként az eredeti 8 helyett 10 fonófejre átalakítva. A fonoda gépeinek korszerűvé való kicserélése folyamatban van, az új gépeik fonóhelyenként 12 fonófejjel, végtelen csavarhajtással készülnek. Az új gépeknél a főzőgép rá van szerelve a lavórra, gyorsabb a kiszolgálás, egyszerűbb a munka, egy főző az eddigi három helyett négy fonót tud kiszolgálni. A tolnai selyemfonoda, fonóhelyeit 180-ra kiegészítve a gépekkel és egy műszakban 500.000 kg. gubó feldolgozására alkalmas, az új gépek a termelést tovább fokozzák, így a tolnai selyemfonoda a hároméves tervben kitűzött követelményeknek, sőt azon felül is megfelel. Külön vizsgálandó probléma a cérnázó üzem, amelynél a gépek korszerűsítésén kívül azoknak olyan termelési kapacitásra való emelése is szükséges, hogy a magyar selyem gyártást crepe-pel, trámával, harisnyatrámával és organzinnal elláthassa. Egyelőre selyemgubó-termelésünk nem fedezi a selyemfeldolgozó gyárak szükségletét és ezért a cérnázó iparnak fel kell készülnie importálandó gregenek crepe-pétrámává és organzinná való feldolgozására is. Magyar viszonylatban a műselyem és a hernyóselyem áraránya 1:5, míg világviszonylatban ez az arány 1:2 viszonynak felel meg. A világpiacon óriási mennyiségben megjelenő japán, kínai és olasz grege az árakat 10— 12 dollárra nyomta le. Jelenleg a grege további áresése megszűntnek tekinthető, mert Amerikában a grege árát hat hónapra rögzítették. A külföldi, nagy raktárakkal rendelkező gyárak veszteséggel termelnek, a magyarselyemgyáraknak nincsenekdrága áron beszerzett) skél sziletjel és így jelentékeny helyzeti előnnyel vehetik fel a versenyt a világpiacon. A magyar selyemipar exportképes női ruha és fehérneműanyagokban (crêpe de chine, marocain, latin, romain latin, mousseline, georgette, japon, lavable, taft, twill stb.), harisnyákban stb., stb. Ezen cikkek gyártásához crepe, irama, harisnyatráma, organzin szükséges. E fonalak lukratív termelésére csak jól szortírozott, racionális gyártásra beállított gépparkkal rendelkező üzem alkalmas. Igen fontos a gépcsoportoknak helyes összeállítása, mert az egyes gépeknek a cérnák termelésében való részvétele különböző, mivel az egyes cérnák munkafázisai is eltérnek egymástól. Fontosabb cérnafajták a tráma, harisnyatráma, crepe és organzin; e fonaloknak i a termelésben való megoszlása a mindenkori kereslet alakulásától függ. Egyes fonalak munkafázisai a következők: Tráma. Normál sodrat 4 ágig 140/m 6 ágig 120/m 10 ágig 100/m Munkafázisok: 1. motollázás, 2. egyesítő-sodrás, 3. motringolás, 4. tisztítás és fűtés, kiszerelés. Harisnyatráma. Normál sodrat 2—4 ágig 850/m, 4—8 ágig 750/m. Munkafázisok: puhító kezelés (áztatás, szárítás), 2. motollázás, 3. egyesítő sodrás 100/m, 4. átcsévélés, 5. második (befejező) sodrás, crepe-gépen, 6. gőzölés, szárítás, 7. motringolás, 8. főzés és tisztítás, 9. kiszerelés, bónusz keresztorsózás. Organzin. Normál sodrat 550—600/m. Munkafázisok: 1. motollázás, 2. elősodráss bal, szál• egyesíttés, utósodrás jobb (egy gépen), 3. motringolás, 4. főzés és tisztítás, kiszerelés. Crepe. Munkafázisok: 1. puhító kezelés (áztatás) előfestés, szárítás, 2. motollázás, 3. egyesítő sodrás 140 m sodrattal, 4. átcsévélés, 5. elősodrás, 6. gőzölés, szárítás, 7. második sodrás, 8. gőzölés, szárítás, 9. kiszerlés, keresztorsózás. A fentiekből látható, hogy a cérnázógépek termelési elrendezése nem vertikális, mert az egyes fonalak különböző munkafázisainak megfelelően a gépek termelésben való igénybevétele sem egyforma. A fonoda és cérnázó üzemének öszszehasonlításából kiderül, hogy míg a fonoda specifikusan a magyar gubótermelés feldolgozására van beállítva, annak gazdaságossága a selyemtenyésztéstől és aelyempiac mindenkori átalakulásától függ, a cérnázó üzemek rentábilis foglalkoztatása könynyen megoldható, mert a magyar gregen kívül külföldi greget is, műselymet is feldolgozhat s így gazdaságosan nemcsak a magyar gubótermeléstől, hanem a selyemdivat konjunktúrájától is független. A magyar selyemgyártás, selyemtenyésztésünknek a hároméves terv keretein belül elérendő 700.000 kg mennyiségére, a korszerű követelményeiknek megfelelő, racionális gyártásra berendezett fonoda- és cérnázóüzemekre, mint alapépítményre felépülve kielégítheti a hazai szükségletet és versenyt képesen, komoly esélyeikkel jelenhetik meg a világ selyempiacán. A selyemszövőgyárak technikai és gazdaságossági problémáiról egy más alkalommal. 58