Magyar textílipar, 1907 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1907-01-01 / 1. szám
2 MAGYAR TEXTILIPAR 1907. JANUÁR 1. előrelátással dolgoznak például az olaszok azt a következő eset mutatja. A kor színvonalán álló czukorgyárakat akartak létesíteni, de mert gyakorlattal bíró szakértő honfitársaik nem voltak, külföldieket szerződtettek, s ámbár mindegyikkel hosszabb időre szóló szerződést kötöttek, mégis minden külföldi mellé egy-egy olasz vegyészt is alkalmaztak. Minthogy az olasz vegyészek a gyár tervezésénél, berendezésénél s üzembe hozatalánál részt vettek, az üzemvezetést két év alatt annyira elsajátították, hogy a külföldiek feleslegessé váltak. Kifizették tehát a külföldiek szerződéses összegeit s a gyárak vezetését honfitársaikra bízták. Ezt a radikális eljárást nálunk nem kell feltétlenül alkalmazni, mert a magyar nemzet beolvasztó képességére való tekintettel az idegenből ide szakadt szakembereket, ha iparügyünknek buzgó harcosai, helyükön minden hátrány nélkül megtarthatjuk, feltéve, hogy olyan visszonyok közé juttatjuk őket, hogy a magyar társadalomba való beolvadásuk lehetővé váljék. De mert a magyar nemzet beolvasztó képessége csak akkor érvényesülhet, ha az itt lakó idegen nem marad elszigetelten, azért nem szabadna tűrnünk, hogy az igazgatók s művezetők összessége idegen legyen, még akkor sem, ha a munkástörzs magyar, mert ez esetben a gyártelep a külföldi szellem fészke marad, amely az egybeolvadást meggátolja, míg ha a műszaki alkalmazottak fele magyar, a másik fele észrevétlenül beolvad. Nemzetiségek lakta vidékeken még szigorúbban ítélendők meg a visszonyok, mert az ily helyen létesítendő gyárakhoz az igazgatókat és a munkavezetőket oly nemzet fiai közül szerződtetik, akik a nemzetiségek lakta vidék nyelvét értik. Az ily vállalat, ha a műszaki alkalmazottak összessége idegenekből kerül ki nemcsak hogy lehetetlenné teszi az egybeolvadást, de az alkalmazottak nyelvrokonsága folytán a nemzetiségi ideáknak kedvez s igy az állam anyagi támogatásával a magyar állam ellenségeit szolgálja. Márpedig, ha az agricultur államra áll az a tétel, hogy azé az ország, a kié a föld, úgy az iparállamra is áll, hogy azé az ország a kié az ipar. Nem szabad tehát megengednünk, hogy az ipar a nemzetiségek szolgálatában állhasson. E czélból szükséges, hogy a nemzetiségek lakta vidék gyáraiban a műszaki alkalmazottaknak legalább 2/з része magyar legyen. A most kezdődő időszakban a magyar tőke érdekeit is kellene figyelemre méltatni. El kell ismernünk, hogy nagy előny háramlik reánk már abból is, ha a külföldi tőke létesíti az ipari vállalatokat, de el nem hallgatható az ily vállalatok okozta hátránya sem ti. hogy a haszon külföldre vándorol és ezzel gyarmati viszonyt létesít s hogy a vállalat vezetése a hazai tőke betekintést nem nyer és ezzel a vállalkozási szellem bénuttatik. Elismerjük, hogy nagyobb textilipari vállalatok létesítésére hazai tőkét ma alig lehetne beszerezni, mert hiányzik nálunk a vállalkozási szellem. Ez azonban nem olyan jelenség, amely miatt kétségbe kellene esni, mert ez más országokban is így volt. A vállalkozási szellemet fejleszteni kell és fejleszteni lehet, hogy mikép azt a viszonyok állapítják meg. Az egyesült Államok egyik pamut termő vidékén még 10 év előtt egyetlen egy pamutfonógyár sem volt. Az első fonógyárat részvénytársulati alapon egy gépgyáros alapította, de mert akkor a bizalmatlanság s a vállalkozási kedv hiánya nagyfokú volt, a részvényeket a vállalatnak üzembe hozatala előtt, daczára hogy ezeket heti törlesztésre adta, eladni nem tudta. Amint az első fonógyár üzembe jött fokozódott az érdeklődés s a mint az első üzemi év lezajlott s a vállalat jövedelmezősége bebizonyodott, a részvények elkeltek, így adott túl e gépgyáros az általa berendezett második s harmadik fonógyáron is. Ezzel fokozatosan annyira növelte a vállalkozási szellemet, hogy ma azon a vidéken tekintélyes textilipar van. Nálunk is lehetne a vállalkozási szellemet fejleszteni, még pedig az által, hogy a kereske- THEODOR 5düR, BIELITZ SS ------- Különlegesség: kikészítő (tippretura) gépek gyapjúgyárak részére. • I Motringmosógépek Szélesmosógépek Fixirgépek Nedvdecatiergépek Kullógépek bármilyen szövetekhez Centrifugák Leszivógépek Száraz decatiergépek Duzzasztógépek Gummirozógépek Fénylehúzógépek stb. stb. Rongytépőgépek, festőgépek darabfestés-, nyersanyag- és hüvelyfestéshez. • •