Magyar textílipar, 1908 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1908-01-01 / 1. szám

LAP­UNK KÖZLEMÉNYEI C5RKI5 R­EORRR5 TELJES MEGNEVEZÉSÉVEL VEHETŐK RT. Textiliparunk helyzete az uj vámrendszerben, (Ausztria monopóliumot szerzett). — Irta: marothi Fürst Bertalan, udvari tanácsos. — Most egy éve ezen a helyen a kikészitési eljárásról cikkeztem. Fejtegettem ennek a jelentősé­gét és tüzetesen ismertettem a módozatait. Ki­emeltem azt is, hogy a hazai fonógyáraknak milyen aggályaik voltak a kikészítésre behozott fonalak vámmentessége ellen. Statisztikai kimutatás még nem jelent meg az 1906-iki külkereskedelemről, noha már benne vagyunk a december hónapban, így tehát pontos adatokkal nem rendelkezem. Csak általánosságban, gyakorlati észleletek alapján állíthatom, hogy a kikészítési eljárás a lefolyt évben sem honosuti meg nálunk, annyira mint kellene, sőt még annyira sem, amennyire könnyen lehetett volna. Gyakoroljuk ugyan a kikészítési eljárást, de passzive. Nem mi készítjük ki a mások félgyárt­mányait, hanem mások készítik ki a mi fél­­gyártmányainkat. Már az új vámtarifa indokolása is utalt arra a fonák helyzetre, hogy az 1900—1904 években fehérített és festett pamutfonalakból behozatali többletünk 9.16 millió koronát tett, holott nyers­­pamutfonalakat pl. 1905 ben 8.9 millió korona értékben »exportáltunk« túlnyomó részben Ausz­triába, nyilvánvalóan kikészítés, fehérítés, festés céljából. A múlt évben ez a helyzet még rosszabbodott. Az 1906. évi osztrák áruforgalom statisztikája szerint, amely már október elején jelent meg 1906-ban Ausztriából behoztunk 30.54 millió értékű pamutfonalat és kivittünk oda 8.23 millió korona értékű pamutfonalat. Ha a tüzetes kimutatást nézzük, azt látjuk, hogy Ausztriában irányuló 8­­4 millió korona értékű fonalkivitelünkből 6­28 millió korona esett a 29-ig számig való nyers pamutfonalakra. Kétségtelen, hogy az »exportált« nyers fonalak úgyszólván mint­egy szálig visszakerültek hozzánk festett és fehérített állapotban. Tanúsítja ezt az a tény is, hogy kivitelünk értéke a behozatalnak körülbelül egy­negyedét tette, holott az exportép fonalak súlya (43.435 mm) az importált fonalak súlyának (127.280 mm) harmadrészét sem tette. Hivatalos kiadványaink váltig hangoztatják, hogy a pamutszövettermelésünk 1898-ban 4.14 millió korona 1904-ban már 12.10 millió korona értéket képviselt, hogy ugyanezen idő alatt köz Olvasóinkhoz­ 1908. január elsejével állandó állás­köz­vetítési rovatot nyitunk. Igen tisztelt előfizetőink részére ezen ro­vatba hirdetéseket teljesen ingyen veszünk fel. Úgy a magyar textilgyárosok, valamint a textilipari hivatalnokok saját érdeke, hogy ezen rovatot igénybe vegye s igy el fog némulni majd az a panasz, hogy magyar ifjak magyar gyárakban nem találnak alkalmazást. A szerkesztőség. Felelős szerkesztő: DEUTSCH KÁLMÁN. Főmunkatárs: BÁNYAI MÓR. /55' k^/oo FACHZEITSCHRIFT. ^ A PAMUT-, GYAPJÚ-, SELYEM-, LEN-, KENDER- ÉS JUTA IPARI ÉS MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1-ÉN ÉS 15-ÉN. -0­ III. ÉVFOLYAM 1. SZ. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ÚJVIDÉK. = TÁVBESZÉLŐ 110. SZÁM. § KIADJA: A „MAGYAR TEXTILIPAR" KIADÓVÁLLALAT. Egy évre . 16 K. Fél évre . 74 Ja-4 C. Kiillatdre T . . 8 K. Egyes példány ára 50 fillér. 1908.~JAf NoAf. 1. MAGYAR TEXTILIPAR FOLYÓIRAT. UNGARISCHE TEXTILlNPUSTRlgP11^

Next