Magyar textílipar, 1909 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1909-09-15 / 18. szám
IV. ÉVFOLYAAM 18. SZ. 1909. SZEPTEMBER 15. MAGYAR TEXTILIPAR FOLYÓIRAT. UNGARISCHE TEXTIüNPUSTRIE FACHZEITSCHRIFT. A PAMUT-, GYAPJÚ-, SELYEM-, LEN-, KENDER- ÉS JUTA IPARI ÉS KERESKEDELMI KÖZLÖNYE, MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1-ÉN ÉS 15-ÉN. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ÚJVIDÉK. A TÁVBESZÉLŐ 110. SZÁM. §= Sürgönyeim: COTTON. Felelős szerkesztő: DEUTSCH KÁLMÁN. Társszerkesztők: Dr. REJTŐ GYULA oki. gépészmérnök, Ifj. HALTENBERGER REZSŐ oki. vegyész. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre . . 12 K. Külföldre . . 16 K. Fél évre . . 6 K. Külföldre . . 8 K. Egyes példány ára 50 fillér. LÉPÜNK KÖZLEMÉNYEI CSAKIS A FORRÁS TELJES MEGNEVEZÉSÉVEL VEHETŐK ÁT. Textil anyagtan. Szabadforditás: Heiser »Fonás, Szövés és Appretura« című műveiből. Ir. Grossoreán K. Bélától. 6. folytatás 7. Gyümölcsrostok (kokuszrost). Egyedül a kokuszrost vagy cok jöhet figyelembe. Ez magát a kókuszdiót, illetve héját borítja. Cocos nucifera néven ismeretes. Nagy mennyiségben szállítják Ceylonból és Keletindiából Európába. A rost vörösbarna, körülbelül 20 - 30 cm. hosszú, nagyon kemény és hajlíthatlan, vizathatlan, könnyű, de durva és érdes. Azokat a rostokat, melyeket nem lehet fonni, előszeretettel használják szőnyegek készítésére, mint p. o. futószőnyegeknél és erősen bolyhos takaróknál. Oly rostok vagy rostszerű anyagok, melyeket többé-kevésbé a természet képez. Ide tartoznak a fonalszerű anyagok u. m.: Szalma, Káka, egynéhány fűnemü növény és külömböző fafajok. 1. A szalma. Legkeresettebb a búza szalmája, mely vagy egészében vagy széthasogatott állapotban nyer feldolgozást. Hogy szép nyúlánk szalmával rendelkezhessünk, szükséges a búzát külön erre a célra olykép vetni, hogy a termés ne legyen nagyon sűrű. Olaszország egy különös fajta szalmát termel, mely marcoláno név alatt nagyon keresett cikk Párisban, hol kalapokat készítenek belőle. Ha a szalma széthasogatása válik szükségessé, akkor az egyes szálakat a csomóknál kell először is szétvágni, és csak azután a hosszirányban széthasogatni. Az így nyert domború részeket azután szallagokká préselik. 2. A káka (vncus). A növénytanban eddig ismeretes 79 külömböző káka fajok közül nagyon sokat direkt fonáshoz lehet felhasználni, bár a nem kereset portékák. 3. A nád (arundó). A nád mocsarakban, folyó- és tengerpartokon nő. Több fajai ismeretesek: az arundo donax, mely különösen déli Franciaországban nő; az arundo phragmites, előfordul: Francia, Olasz és Spanyolországban; és végül az arundo arinaria, mely főként a tengerpartokat keresi. Van egy nádfaj, mely Ázsiában és Afrikában nő. Ennek magának mintegy 40 alfajai vannak. A legjobb ezek közül a calamus radentum, mely Kokinkinában nő, és néha rendkívüli magasságot ér el. Különösen erős kötelek készítésére használják Ezenkívül említést érdemelnek még: a calamus equestri, calamus viminalis (hosszú fonáshoz alkalmas), bambusa vagy bambusz nád, mely Indiában otthonos, és az arandó bambus mely néha 20 m.-re is megnő. Vala-