Magyar Textiltechnológusok lapja, 1938 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1938-01-14 / 1. szám

MAGYAR TEXTILTECHNOLÓGUSOK LAPJA előtt is már néhány cellulóza-műselyemgyár, azonban ezek mind megbuktak. A kapitalista vállalatok a cellulóza-rostgyártást ruházkodás céljára nagymére­tűen csak a jelen század huszas éveiben kezdték meg. A »Manchester Guardian« adatai szerint a nagytőke 1920—30-ig tízezermillió aranypengőt ru­házott be műselyemgyárakba. Még kevesebb a pamut közvetlen versenytársának a cellulóza műrosznak a fellépése. Japán, Németország és Anglia, közvetlenül az első sikeres laboratóriumi kísérletek után, évi száz­ezer tonna mesterséges cellulóza rostot hoznak for­galomba.16 Hová fog ez vezetni? Foglaljuk össze az eddigi történelmi adatokat, akkor felelhe­tünk a kérdésre. A szekér és vitorláshajó korában minden nép otthon termelte a ruházatát. A XIX. században a gőzhajók és a tehervonatok elárasztották Európát pa­muttal. Most a vegyészeti tudomány ismét felborítja ezt a világgazdasági helyzetet. A pamut világhatalmi pozíciója veszélybe jutott! Ma a vegyészet ismét le­hetővé teszi, hogy minden nép otthon készíthesse a legfinomabb cellulóza-rostot a legközönségesebb nö­vényekből, mint amilyen pl. a kukorica kóró. Ha valaki most olvasóim közül azt gondolná, hogy nagyon rózsás színben látom a mesterségesen előállított cellulóza-rost helyzetét, annak felhívom a figyelmét arra, hogy a vegyészet az eddigi sikereit még csak találgatások és kísérletezések útján érte el. A cellulóza összetételét pontosan még csak nem is ismerjük. Amit a vegyészeti gyárak eddigelé elértek, az csak játék ahhoz képest, amit alkotni fognak, ha egyszer megismerjük a cellulóza pontos vegyképle­­tét. Ha sikerülni fog a cellulózát mészkőből és szén­ből szintetikusan előállítani, úgy amint az a gumi­val történt, akkor semmi akadálya sem lesz többé annak, hogy a legolcsóbb szántóföldi növényekből ne készítsünk a lennél tartósabb, a pamutnál lágyabb és amellett kitűnő szilárdságú cellulóza-rostot.17 A cellulóza tudományos neve szénhidrát, ame­lyik a növény levelében a nap hatására a levegő szénsavából és vizéből keletkezik.18 A növény csodás 16 Ma­rost már 1912-ben is készült a Girard-féle eljárás szerint. Nagyszabású gyártását azonban a harmincas évek blokádjai váltották ki. Németország, Japán és Olaszország a blokádok miatt vezették be nagy üzemekben a mürostgyártást. A Népszövetség 1937. évi statisztikai évkönyvében közli, hogy a világ mürost termelése a hivatalos kimutatásokban csak 1929- ben jelent meg először és azóta a gyártása olyan tempóban fejlő­dik, mill­­i­ó­m­i­s a gram­m­okba­n, mint ahogyan azt az alábbi számadatok mutatják: 1929 ... 3 1935 ... 63 1933 ... 13 1936 ... 110 17 Félreértések elkerülése végett megemlítem, hogy a természet a cellulózát évről évre mindenütt olyan tömegben hozza létre, hogy sohasem lesz szükséges szintetikus cellulózát gyártani. A gumi véletlenül fordul elő a trópusokon kis meny­­nyiségben, tehát gumit lehet és érdemes is szintet­ikusan gyártani. A­­cellulózánál csak tudományos és elvi szempont­ból fontos, hogy a laboratóriumokban a szintetikus cellulózát elő tudják állítani. 18 Ereky: »A szénsav izotermikus redukciója, (1922). Ereky: »Biotechnologie«, Berlin (1919) című könyvében foglal­kozik a növény és cellulózatermelés energetikájával. Abból in­dul ki, hogy hazánkban­ a Nap egy hektár földre egy év alatt 40.000 millió kalóriát sugároz (ami megfelel 10 millió kg 4000 sejtlaboratóriumában a cellulóza azután sok ilyen apró szén-vízmolekulából épül fel. De az építési tör­vényeit még nem ismerjük. A vegyészek mindent elkövetnek, hogy a cel­lulóza nagy molekuláját megismerjék. Hogy milyen nagyszabású műszerekkel dolgoznak ebben az irány­ban, megemlítem példaképpen, hogy az upsalai egye­temen és a világhírű Du Pont cég amerikai vegyé­szeti gyárában több százezer dollár költséggel állí­tottak fel egy olyan centrifugáló készüléket, amelyik kinyújtja a cellulóza molekuláját és megfigyelhetővé teszi azt. Olyan nagy erők működnek ebben a ké­szülékben, hogy csak száz milliméter vastag páncél­­­lemez burkolatban merik működésbe hozni, mert már többször felrobbant és a tartó acélrudakat úgy húzta szét, mintha azok gumiszalagok lettek volna. Ezen­kívül többezer vegyészmérnök és fizikus vizsgálja a cellulóza-molekulát kísérletileg a­­­boratóriumokban és elvi alapon az új atomelmélet tanszékein. Emellett a nagy erőfeszítés mellett csak évek, esetleg hónapok kérdése, hogy a cellulóza-műrostgyártás új kincsek­kel gazdagítja meg az emberiséget. Hogy milyen közgazdasági hatása lesz a mes­­terséges cellulózarost uj előretörésének, azt nem ne­héz elképzelni, mert már hasonló jelenségekkel találkoztunk a nyersanyagok küzdelmében. Mikor a német vegyészeti gyárak 1889 körül megjelentek a piacon a kátrányból készült indigó­festékkel, amelyik jobb minőségű volt, mint a gyar­matokon termelt indigónövény festék anyaga, akkor a délvidéken egyszerre több százezer hektáron abba kellett hagyni az indigó terriselését. Mikor megszü­letik a tudományos alapon kidolgozott mesterséges cellulóza-rostgyártás, akkor a pamuttermelés hasonló sorsra fog jutni. A pamut az emberi munka szempontjából a leg­költségesebb növény a világon.19 Egy hektáron 2­0.000 pamutnövény áll és mindegyiket úgy kell kezelni, mint egy csecsemőt. A nagy forróságban csak színes munkások képesek dolgozni és három-négy hóna­pig tart a pamut aratása, mert egymás után érnek be a magok. A pamuthozam hektáronként világátlag­­ban 180 kilogramm, tehát a mai pamutszükséglet kielégítésére 30—40 millió hektár öntözött területet kell állandóan üzemben tartani. Ezzel szemben a kö­zönséges mérsékelt égövi növények cellulózája öntö­zött területeken eléri hektáronként a 100 méter má­­zsát, tehát a vegyészeti gyárakban egy hektárról öt­venezer annyi cellulóza-rostot lehet termelni, mint a­­TV* kalóriás szén égéshőjének , azután megállapítja, hogy egy hektá­ron az egyes növények ebből a hőenergiából mennyit raktároz­nak fel önmagukban. Az alábbi kis táblázat mutatja az egy hektáron termelt egyes növények égésmelegét millió kalóriákban: Cukorrépa 22.3 Burgonya 9.5 Árpa 6.8 Zab 6.2 Búza 5.4 Rozs 4.9 Amííg a természet a textilipari növényi nyersanyagokban, az u. n. szálasanyagokban (pamut, len, kender stb.) hektáronként egymillió kalóriát raktároz fel, addig öntözött földeken a mo­lekuláris cellulózában gazdag növényekben hektáronként 40 mil­lió kalóriát is fel tud raktározni. 19 Warburg (Otto): »Die Pflanzenwelt« (1913'. 4^1^

Next