Magyar Textiltechnológusok lapja, 1939 (20. évfolyam, 1-8. szám)
1939-01-27 / 1. szám
után számos mikroezkópi szálvastagság-mérés végeztetett el. E mérések során mikroezkópi ágyazó anyagként glicerin nyert alkalmazást. Egy-egy szálra kapott adatokból számtani középérték gyanánt az illető szál közepes vastagsága fiokban (lá = 1 mikron = 1/1000 mm), a vastagságból pedig a metrikus numerus volt kiszámítható, mely utóbbi a szálfinomság gyakorlati, számszerű jellemzője. A metrikus numerus oly módon szolgál a szálfinomság jellemzésére, hogy számértékben az illető vastagságú szálból 1 g-nyi súlyt kitevő méterek számát adja meg, tehát annál nagyobb számszerűen, minél vékonyabb, finomabb az illető elemi szál. Az egyes elszakított elemi szálakra így meghatározott numerusértékek a következőkben részletezendő szilárdsági anyagjellemzők kiszámításánál nyertek alkalmazást, maguk az egyes szálakra megállapított átlagosszálvastagságok viszont az egész pamutanyag átlagos szálvastagságának, finomságának i meghatározására használtattak fel. Az összesen 100 elemi szálon kapott adatokból az átlagos szálhosszúság meghatározásával kapcsolatban ismertetett diagrammal lényegileg azonos diagramm volt szerkeszthető (2. ábra), valamint az u. n. gyakorisági görbe is. A gyakorisági görbe azt mutatja meg, hogy az egyes kísérleti adatok (jelenleg a különböző, a pamutanyag egyes szálainál előforduló vastagságok) milyen százalékos gyakoriságban, az anyag összes szálainak hány százalékánál jelentkeznek. A 2. ábra két diagrammja értelmében a pamutanyag átlagos szálvastagsága 18.6 mikron és a leggyakrabban (a kísérletek szerint 17o/o-nál) előforduló szálvastagság 18.8 mikron. Ezek az értékek 2890, ill. 2840 metrikus numerusnak felelnek meg. Ismét tájékoztatás érdekében az I. táblázat második, Nm) feliratú rovatában vannak megadva (Johannsén id. munkája nyomán) az egyes pamutfajták szokásos minőségeire a finomsági számok alsó és felső határértékei. További adatok a II. táblázatból vehetők ki, ahol Rejtő, néhai műegyetemi tanár nyomán, a »V« feliratú rovatban néhány pamutfajta átlagos szálvastagsága szerepel. E táblázatok adatai alapján a vizsgált pamutanyag inkább a durvaszálú pamutfajták közé sorolandó. 4. Szilárdsági vizsgálatok. A pamutanyag feldolgozás és felhasználás szempontjából való értékelésénél, a minősítésnél a szálhosszúság mellett legnagyobb jelentőséggel a szilárdsági anyagjellemzők bírnak. A szilárdsági vizsgálatok összesen 100 drb elemi pamutszálon, szakító kísérletek formájában végeztettek el. A felhasznált kísérleti eszköz egy Rejtő-féle elemiszál-szakító berendezés volt, amely a szakításról diagrammfelvételt tett lehetővé. Minden szakítókísérletet a fentiek értelmében egy mikroszkópi szálvastagságmérés (numerus-meghatározás) egészített ki. A szakító kísérletekből közvetlenül adódó szilárdsági anyagjellemzők: a szakítóerő (P0 g-okban) és a szál szakadásáig kifejlődött, a húzóerő hatásának