Magyar Textiltechnológusok lapja, 1940 (21. évfolyam, 1-13. szám)

1940-01-26 / 1. szám

2 MAGYAR TEXTILTECHNOLÓGUSOK LAPJA a vegyszer mennyisége megnövekedett), a gyapjú tisztasága te­hát ekkor hirtelen növekszik. Az idők folyamán azonban ez az arány leromlik, mert hiszen a szenny mennyisége állandóan növekszik, a gyapjú tisztasága tehát fokozatosan csökken, ami annyit jelent, hogy a mosás ugrásszerű. Ennek az anomáliának az elkerülése csak úgy lehetséges, ha felszerelésre kerül az automatikus oldatadagoló. Az adagolót két oldatra kell felállítani és minden kádba bele kell vezetni, ami még nem jelenti azt, hogy tényleg minden kádba fog két­féle vegyszer jutni, csak azt, hogy ha kell, eljuthat oda is. Az automatikus adagoló megszünteti azt is, hogy a vegy­szer hozzáöntésekor az tömény állapotban a gépalkatrészekre ráspricceljen. A Magyarországon rendszerint hatkádas leviathanokat ideáltervként hetedik káddal tartom kiegészítendőnek, amikor ezáltal a mosás maga nem változna, csupán az öblítés bővülne és részint megengedné a leom­les oldat visszavezetése általi töké­letesebb lékihasználást, részben pedig a különösen piszkos gyapjúk esetén jelentene könnyebbséget. Mivel a hatkádas leviathannal dolgozó magyar gyárak kö­zül többnek (pl. a Richards Richard Rt.-nak is) leszerelt tar­talékként meg is van a hetedik kódja, az ideálterv legalább he­­lyenkint való megvalósítása nem ütközik nehézségbe. Egyelőre mégis hatkádas rendszert alapul véve, úgy tartom helyesnek beosztani azt, hogy az első öt mosókád legyen, az utolsó pedig öblítő. Az egyenkint 4,5 m,s űrtartalmú kádakba I. II. III. IV. V. IV. — 4 2 2 1 — kg. leonil 0-t és 1 — — — — — kg. leonil WS-t tegyenek az induláskor, mosás közben pedig célszerűen tízsze­res hígításban tegyenek utána. Főleg azért kell a léhez savat is hozzáadni, mert a lágyí­tott víz alkalikus és ehhez járul még az a lúgosság is, amelyet a gyapjúból kioldott izzadmány és ürülék folytonosan okoz. Megengedem, hogy igen jó eredményeket lehet elérni, ha csak annyi savat tesznek a léhez, hogy az semleges legyen, azonban részint a már említett beszámolók, részint pedig saját próbáim alapján állíthatom, hogy pH . 5—6 közötti, tehát enyhén sa­vanyú közegben könnyebben és tisztábbra lehet mosni mint semleges vagy éppen lúgos lében. Ilyenkor azonban a vasrésze­ket éklerkancsukkal kell bevonni, mert azok az I. Farben­­itidustrie A. G. receptje, valamint Elődnek a Textilchemikusok Nemzetközi Egyesületében tartott beszámolója szerint csak így kímélhetők meg tökéletesen. Azért van szükség több mosókádra, mert: a) Nagyobb kölöncök (1. 13. ábra) még négy órás áztatás­kor sem áznak teljesen át és egy vagy két kádban nem távolít­hatók el 11. 14. ábrát), amely a két mosókádas rendszer által mosott gyapjút ábrázolja és igen sok laposra nyomott kolonc­­maradékot mutat. h) A mosáshoz bizonyos idő kell és ez az idő az, amely a legfontosabb. Ha egy kádban, vagyis 6 m.-nyi úton érintke­zik a gyapjú a mosószerrel, nyilvánvalóan lassabban kell a gépnek menni, mintha 5 kádban, vagyis 30 m.-nyi úton érint­kezik vele. Megfordítva, minél több kádba tesznek mosószert, vagyis minél hosszabb úton hagyják a gyapjúra hatni a mosó­szert annál gyorsabban futhat a gép. Normálisnak azt tartják, ha 15 percig halad a gyapjú mosószerben. Az első kádban rend­szerint 8—10 perc alatt teszi meg a gyapjú az utat, a következő kisebb kádakban 3—3 percig tart az út, öt mosókádas mosás esetén a mosószer tehát összesen 20 percig hatna. Választani lehet, vájjon 20 perces mosást akar-e valaki és a gyapjúnak ez­által különleges (zsírtartalom kb. 0,5%) tisztaságot kíván-e adni, vagy pedig a normálisnál még mindig hosszabb, 17 perces mosás keretében megelégszik-e az előírt­­zsírtartalom kb. 1% ) tisztasággal és akkor a gépet 20%-kal gyorsabban lehet fut­tatni, vagyis a kapacitást 20%-kal lehet emelni. A kapacitás további 20%-os emelése óránként 504 kg-nak felel meg, ami az előbb tárgyalt, ritkábban szükséges géptisztítást figyelembe­­véve, napi 12.000 kg. teljesítményt jelent ami lehetséges, mert a 20%-os fordulatszámemelés nem olyan nagy, hogy a gép kü­löttben is lassan forgó részeinek idő előtti kikopását okozhatná, viszont a nagyobb vízellenállás miatt erélyesebb mechanikai megmunkálást okoz. e) Helytelen elgondolás a sajnos több helyen tapasztalható tény, mely szerint a leviab­ankádak működését olyként álla­pították meg, hogy a mosás csak kettőben történik és így 2—3 kihasználatlanul marad. Ha el lehetne látni a mosást egy áztató, két mosó és két öblítő, összesen öt káddal, illetve hordóáztatás esetén négy káddal, éppen legelső gyáraink nem szereztek volna be tavaly hatodik vagy hetedik kádat. A mosókádak hőmérséklete legyen, mert a leonil S 50 C°-on a leonil­­ pedig 70 C°-on hat. Helyesen az öblítés is hirtelen lehűtéssel történik, mert ha meleg vagy langyos vízben öblítenek, úgy a még jelenlévő emul­gált lanolin a hígítás következtében elveszíti peptizátorát anél­kül, hogy koagulálna, vagyis vékony réteg alakjában ismét be­vonja a szálat. A hideg vízben a visszamaradó lanolin nem al­kothat vékony réteget, mert összefut, megdermed és a vízsugár I. II. III. IV. V. › a d ha lécn­i 11 WSD az 1.ezerkg. után 0.125 0.25— — — a 2.„ ff ff 0.125 0.25— — — a 3. ff ff 0.25 0.25 0.06— — a 4. >> ff ff 0.25 0.25 0.06— — az 5.a ff ff 0.375 0.375 0.125 0.06— a (i. ,, ff ff 0.375 0.375 0.125 0.06— a 7. >> ff ff 0.50 0.375 0.25 0.125— a 8. >> ff ff 0.50 0.375 0.25 0.125 0.06 a.9. ff ff 0.625 0.50 0.375 0.25 0.125 a10.» ff ff 0.625 0.50 0.375 0.375 0.25 a11.a ff ff 0.75 0.50 0.60 0,50 0.375 16. ábra. 17. ábra. I. II. III. IV. V. VI. 52 72 72 72 72 15 C°

Next