Magyar Textiltechnológusok lapja, 1940 (21. évfolyam, 1-13. szám)
1940-12-31 / 13. szám
MAGYAR TEXTILTECHNOLÓGUSOK LAPJA A Székelyföldön többségben tenyésző racka juh a durvább szövetek, míg a cigálya juh a jobb minőségű szövetek alapanyagát adja. A háziipar fontosságát és terjedelmét azonban legjobban a következő számok bizonyítják: Kb. 1500.000-ra tehető az erdélyi juhállomány, ami kereken 4 millió kg. zsíros gyapjúnak felel meg. Ebből a forgalomba csak mintegy 800.000 kg. jutott, a 3.200.000 kg-t mind a háziipar dolgozza fel. 2) Ismerve most már Kelet-Magyarország és Erdély textiliparát, valamint háziiparának terjedelmét, vizsgáljuk meg, hogy állunk maezen ipar jelenlegi aktuális kérdéseivel. Az első feladat igen sok esetben az erőtelep átalakítása, mert hiszen az olcsó pakura beszerzési lehetőségei megszűntek és az olajtüzelés vagy Diesel motor helyett széntüzelésre, vagy generátorgázra, esetleg fatüzelésre kell áttérni. Az említett szövődék és kötőüzemek ellátása pamut- és gyapjúfonallal az anyaországi fonodákra hárul és ez ügyekben az anyagbizottságok megfelelő osztályai a szükséges intézkedéseket megtették. Éppen úgy fontos a háziiparnak szövőcérnával való ellátása. A felsorolt gyáraknak általában kisebb, legfeljebb 2—3 hónapra való nyersanyaga vagy fonala volt, evvel szemben a legtöbb esetben igen szép készáru-raktárral rendelkeztek. Ennek értékesítése természetesen már alacsonyabb árak mellett lehetséges; igaz, hogy a nyersanyag vagy fonal utánpótlása is olcsóbb árakon történik. 3) A jövő teendőivel kapcsolatban felmerültek már különböző tervek egyrészt anyaországbeli, másrészt ottani érdekeltségek részéről gyáralapításokkal és egyebekkel kapcsolatban. Véleményem szerint tényleg vannak lehetőségek, de a kivitelt óvatosan mérlegelni kell. Nem szabad elfelejteni azt a már fentebb említett tényt, hogy Erdély lakossága mai állapotában elszegényedett és vásárlóképességét előbb meg kell teremteni. Említettem és most újból rámutatok arra, hogy az ottani üzemek termelésük kisebb százalékát tudták csak Erdélyben elhelyezni. Véleményem szerint egyelőre például kötődék, pamutfonoda, pamutszövőde vagy gyapjúszövőde berendezése nem volna időszerű. Elsőrendű teendő a juhállomány nemesítése és fokozása és evvel amely ma már szintén folyamatban van. Még nincsenek pontos számadataink a szükségletek nagyságára vonatkozóan, de nem sokat tévedhetek, ha kb. 400.000 kg-ra becsülöm az erdélyi szövőcérna szükségletet. A gyapjúfeldolgozó üzemek és a háziipar szükségleteinek biztosításával kapcsolatban szükséges, hogy a gyapjú minőségi javításán túl először a földművelésügyi kormányzat megfelelő legelőjogi rendezéssel biztosítsa, hogy a magyar lakosságnak módjában is legyen juhokat tartani és legeltetni. A volt román kormányzat ugyanis itt minden jogot a román lakosságnak adott meg, minek eredménye az volt, hogy a magyar lakosság juhállománya megfogyatkozott, míg egy-egy román gazda 2000—3000 darab juhot is legeltethetett. A megoldás útján van a visszacsatolt részen érvényben volt árak módosítása. Az árak és a kalkulációk a román uralom alatt ugyanis jellegzetesen „románok” voltak. Megemlítem pld., hogy amíg a 20-as pamutfonal ára 90 lei volt, addig tényleg 360—400 leibe került. A tanulság kedvéért álljon itt például egynéhány kalkuláció : kapcsolatban az ottani gyapjúfonó kéziüzemek gépesítése és esetleg egy gyapjúfonoda létesítése. Éppen így fontos a len- és kendertermelés kiterjesztése és esetleg szó lehetne egy lenfonoda létesítéséről, ha megfelelő nyersanyag már rendelkezésre fog állni és a kikészítő telep vagy esetleg telepek elegendő anyagot tudnak szállítani. Igen nagy kincset kaptunk vissza Erdély vízierőiben és erdeiben és ennek textilipari vonatkozásban ott látom nagy jelentőségét, hogy ezek birtokában meg lehetne és meg kellene valósítani végre az önellátásunkhoz okvetlenül szükséges cellulózé, illetőleg műrost és műselyemgyárat. Oly feladat ez, mellyel illetékes tényezőink már évek óta foglalkoznak, de kialakulni egységes vélemény még mindmáig nem tudott. Nem mulaszthatom el, hogy ennek a kérdésnek nagy horderejére itt ez alkalommal a Magyar Textiltechnológusok Egyesületében is rá ne mutassak azzal, hogy itt volna a legfőbb ideje, hogy e kérdéssel végre komolyan foglalkozzunk, minthogy az előfeltételek egyrészről, a szükséglet a másik oldalról fennállanak. Strux 130 cm 20/17 cm, ЗО/2/11^ Tenniszflanell 70 cm. Inlet 70 cm 26.5/24 cm, 24/20 lánc 9.80 a 359lei 35.19 lánc, 20-as 3.50, 3.70 kg 13.14 vetülék, 40.— a 140lei 56.— vetülék, 6.40 kg 22.40 lánc 400 lei 5.60kg. 22.40 cérnázás 10lei kg 1.— előkészítés 24 lei kg 0.88 vetülék 6.40 25.60 festés 30lei kg 2.94 csévélés 8 lei kg 0.52 előkészítés 1.35 szövés 3.— szövés perm. 0.85 lei 0.85 szövés 1.30 regie 6.— regie 1.70 regie 300% 3.90 appretura 3.— festés per kg 29 lei 2.93 appretura 1.80 109.11 appretura 2 lei/m 2.— 56.35 ált. regie 15% 16.35 44.42 ált. regie 15% 8.45 125.46 ált. regie 15% 6.64 64.80 10% haszon 12.54 haszon 51.08 haszon 10% 6.48 138.— 10% 5.12 71.28 eladási ár: 120.— lei. eladási ár: 45.— lei. 56.20 eladási ár 55.—lei. XI Gyakorlati útmutatások a papírfonalak számozásának megállapítására azok sodratszámitására és nedvességtartalmára vonatkozólag Írta: Horn József Amidőn a világháborúban a központi hatalmak csaknem az összes tengerentúli nyersanyagoktól el voltak vágva és a háború második évében a fonodák legtöbbje már küzdelmet folytatott a nyersanyagok szűk volta miatt, kényszerülve voltak minden lehető pótanyaggal valamilyen módon segíteni magukon. A helyzet különösen a juta- és kenderfonodákban volt nagyon nehéz, mivel a meglévő nemes nyersanyag-készleteket, mint a kendert és a lent, egy elosztóközpont a fonodáknak csupán katonai megbízások teljesítésére utalta ki. Ily módon a kevésbbé fontos cikkeket, mint göngyölővásznat, zsákokat, stb. pótanyagokból kellett előállítani, pld.: rekettyéből, nádból, (typha) papírból, stb. Amidőn azután a nagy háborúnak vége volt és ismét rendelkezésre állottak tengerentúli nyersanyagok, a nehéz idők az összes pótanyagokkal együtt gyorsan feledésbe merültek és sohasem hittem volna, hogy az annak idején gyűjtött tapasztalataimat és feljegyzéseimet, amelyeket gondosan megőriztem, a régi lomtárból ily hamar ismét elő kell szedni. Minthogy annak idején Svédországból a papírfonalak előállítására alkalmas papírt nagy mennyiségben lehetett behozni, nemsokára csaknem az összes kender- és jutafonódák, valamint a pamutfonódák is áttértek a papírra-