Magyar Textiltechnológusok lapja, 1942 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1942-04-09 / 1. szám
1. SZÁM. MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK LAPJA ÚJABB KÖNYVEK ISMERTETÉSE Dr. Monostori Antal: Hurkolt kelmék és készítésük. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1942. A magyar textilirodalom nem nagyon bővelkedik szakmunkákban, ami annak tulajdonítható, hogy eddig nem sokan szentelték életüket és munkájukat ennek a pályának. Annál örvendetesebb jelenség, hogy a folyó évben két nagyobb textilipari szakmunka jelent meg a piacon, ezeknek egyike a fenti munka. A munka a hurkolt kelmék általános ismertetése után kiindul a legrégibb hurkolóból, a Lee-féle szerkezetből és annak nyomán részletesen ismerteti az itt fellépő műveleteket. Azután behatóan foglalkozik a vetülékfonalas kelmék kötéstanával, a különböző vetülékfonalas gépekkel, nevezetesen a Paget- és Cotton-gépekkel, a német, francia és angol körgépekkel, a Lamb-rendszerű síkkötő gépekkel és a síkkötő automatákkal és körkötő gépekkel. Majd áttér a láncfonalas hurkolt kelmék kötéstanára és az ilyen kelméket készítő gépek ismertetésére, így a láncfonalas hurkoló, a síkkötő, a diagonál és a körkötő gépekre. Az összes gépek leírását és magyarázatát mindenütt világos ábrák kísérik. A művet általában a tárgy logikus felépítése és világos nyelvezete jellemzi, mely a nehéz tárgyat minden oldalról megvilágítja és az anyagot kimerítően tárgyalja. Az idegen kifejezések helyett a szerző mindenütt igyekezett jó magyaros kifejezéseket használni. A szerző munkáját a textilirodalom értékes gyarapodásának kell tekintenünk és őszintén ajánlhatjuk nemcsak a szorosabb értelemben vett szaktársaknak, hanem mindazoknak, kik a textiliparnak ezzel az ágazatával még nem foglalkoztak behatóbban és ebbeli ismereteiket bővíteni akarják. Az Egyetemi Nyomda gondoskodott a munkának belső tartalmához méltó korrekt és csinos külső megjelentetéséről. Boltjára fűzve 25 I0. Kapható az Egyetemi Nyomda Könyvesboltjában, Kossuth Lajosutca 18. Mitterdorfer Ottó: Textíliák kikészítése. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1942. A munka nemcsak a szorosan vett csínozási munkákkal foglalkozik, melyek a szövetek gyártási menetét befejezik, hanem egyúttal azokkal az előkészítő műveletekkel, melyeknek jellege egyik vagy másik kikészítő művelettel egyezik és amelyeket a gyakorlatban úgyis sok helyen a kikészítő ügykörébe sorolnak. Ilyenek pl. a laza szálak tisztítása, a gyapjú karbonizálása, a mercerizálás, az ízezés stb. Szerző a tulajdonképeni kikészítést behatóan tárgyalja, és pedig egyszer munkamenetenként csoportosítva részletesen, másodszor szövetfajtánként összegyűjtve és kivonatosan. Ily módon megkönnyíti a könyv használatát olyanok részére, akik csak valamely speciális szövetfaj kikészítése iránt érdeklődnek. Szerző művét az egyetemi és műegyetemi hallgatóknak kompendium gyanánt, a szakiskolai tanulóknak tankönyvnek és a gyakorlatban működő szakembereknek összefoglaló műnek szánta. A szöveget számos kikészítő gép sematikus rajza és sok kikészített szövet fényképe kíséri, úgyhogy az olvasó lépésről-lépésre hatolhat be a kikészítésnek nehéz és sokoldalú műveleteibe, melyek a szövet eladására sokszor döntő hatással vannak. Szerző a mechanikai szempontokon kívül behatóan tárgyalja az előforduló vegytani folyamatokat és a jelen viszonyainak ismertetésén kívül a jövő lehetőségekkel is foglalkozik. A könyvet az Egyetemi Nyomda ízléses kiállítása hamarosan meg fogja kedveltetni a textilipar ezen ágazatának jelen és jövőbeli művelőivel Megrendelhető a szerzőnél. Robert Bauer: Zellwolle siegt. Verlag Wilhelm Goldmann, Leipzig, 1940. Ára (V20 Mk. Az utóbbi időkben rendkívüli módon növekedett a müroszok iránti érdeklődés, úgyhogy laikus körök is tudomást szereztek létezéséről. Az említett könyv mindenekelőtt a szálas anyagok történetét és az e téren működő kutatók és feltalálók élettörténetét ismerteti, amiből kiderül, hogy a műszaki vegytan körében a forradalmi átalakulások sokszor drámai fordulatok között mentek véghez. Szerző részletesen leírja azokat a nehézségeket, melyekkel az új szálas anyagnak meg kellett küzdenie, míg az iparban az őt megillető helyet elfoglalhatta. Részletesen ismerteti a műrostok technikai előállítását, könnyen érthető modorban, úgyhogy még a laikus is érdeklődéssel kísérheti előadását. Az utolsó fejezetekben a szerző a műrost jövőjét tárgyalja az új világrendben, ahol a szálas anyagokat szénből és mészből fogják előállítani. A szakembert talán nem annyira a műszaki részek, mint inkább a könyvnek gazdaságpolitikai és általános történeti részei fogják érdekelni. FOLYÓIRATSZEMLE Walter Schmidli: Fehler in der Weberei und deren Ursachen. Leipziger Monatschrift für Textilindustrie. 1941. 4. A szövőhibáknak háromféle okuk lehet: az anyag, a gép és a munkás. Ezek az okok sokszor összekeverednek, úgyhogy nem könnyű dolog a tulajdonképeni okot kipuhatolni. Kellő gyakorlat útján azonban többnyire sikerül a valódi okot kikutatni. Szerző cikkében ezért csak összefoglaló áttekintést nyújt. Nagyon fontos a szövet kifogástalan széle („Eine schöne Kante