Magyar Textiltechnológusok lapja, 1943 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1943-01-01 / 1. szám

u­m II. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1943. JANUÁR 1­1. SZÁM Szerkesztőség Budapest IX. Üllőim. 121 Telefon: 330-876 FELELŐS SZERKESZTŐ DR. THIERING OSZKÁR £ MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK A LAPJA A MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK EGYESÜLETETEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik havonta. Egyesületi tagok a lapot tagdíj fejében kapják. Nem tagok részére az előfizetési díj: 1 évre 16 % A KÁRTOLÁS GYAKORLATA írta : PERL SÁNDOR textiltechnológus. Ha a fonás műveleteit részleteire bontjuk, bátran mondhatjuk — különösen a kártolt- és iigognefonalak, valamint a nyújtott pa­mutfonál gyártásánál —, hogy főleg a kárto­lástól függ a fonal minősége. A gyakorlatból tudjuk, hogy ha a kártolás tökéletes, egyen­letes jó előfonalat, kártoltszalagot ad, és annak a fonása a szelfaktoron vagy a gyűrűs fonalgépeken, akadálytalan és az előirány­zott minőséget a fonógépeken még elrontani is nehéz. Ugyancsak a gyakorlatból tudjuk, hogy ha az előfonal szakad vagy egyenetlen, abból a fonógépen jó fonalat már fonni nem tudunk. A fonógép a nyújtás által kisebb elő­­fonalegyenetlenségeket meg tud javítani, de rosszul kártolt, gyenge előfonalból sohasem tud erős, megfelelő szakítási szilárdságú fo­nalat gyártani. Igyekezzünk a fonalgyártás­nál elsősorban a kártolást a legtökéletesebbé tenni. Ezzel sokat érünk el: gyengébb keve­rékek (manipulációk) is jobban mennek, a hulladék is kevesebb lesz, a fonógépeknél a termelés emelkedik, az alkalmazott munká­sok száma csökken, munkájuk könnyebb lesz, végeredményben pedig a fonal minő­sége mindenkor jobb lesz. Vegyük sorba azokat a tényezőket, melyek a kártolást lényegesen befolyásolják. 1. A kártszalag. Miután a pamut, finomabb gyapjúanyagok finomabb effilochée, pamuthulladékok, gyapjúhulladékok, rongygyapjú stb. kártolá­sának sokkal óvatosabbnak, kíméletesebb­nek kell lenni, mint a kender, len, juta vagy durva gyapjú kártolásának, a kártolás szer­számának, a kártoló szalagnak az elemi szá­lak finomságához, óvatos bontásához, tisztí­tásához, rendezéséhez, a szalag- vagy elő­­fonalképzéshez kell alkalmazkodnia. A következőkben kétféle kártszalaggal fog­lalkozunk: pamutkártszalaggal és az úgy­nevezett gyapjúkártszalaggal. A pamutkárt­­szalagot általában csak a pamutkártolásnál használjuk. A gyapjúkártszalagot a kártolt gyapjú-, fésűs gyapjú-, iigogne-, hulladék­fonalak fonásánál alkalmazzuk. A két külön­böző kártszalagnál a felhasználandó szalag, az acélhuzal és az acélhuzalok ágyazása lényegesen eltérnek egymástól. A kártszalagoknál a huzalok átmérője az alábbi táblázat szerinti számoknak felel meg. Megjegyzendő: az átmérő mm-ben értendő, a huzalfínomságnál pedig az egyik adat az angol, a másik a francia finomságot adja meg (huzalfínomság : Drahtlehre). huzalátmérő angol huzal francia huzal­om-ben finomság finomság 1— 19— 0-9 20— 0-8 21 —­0-7 22— 0-65 23— 0-6 24— 0-55 25 10 0-5 26 12 0-45 27 14 0-4 28 16

Next