Magyar Üveg- és Agyagujság, 1904 (4. évfolyam, 1/72-24/95. szám)

1904-01-01 / 1. (72.) szám

­ HIRDETÉSI ÁRAK: egész oldal 80 korona, fél oldal 40 korona, negyed oldal 20 korona. — Nagyobb megrendeléseké x'-?n.ért^ MEGJELENIK MINDEN HÓ 1. ÉS 15-ÉN. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő : ZSOLNAY MIKLÓS . ILLÉS JÓZSEF Budapest, 1904. január 1.­1. (72.) szám. • • »Magyar Üveg- és Agyagujság -is** (MAGYAR ÜVEG- ÉS AGYAG­IPAR) A MAGYARORSZÁGI ÜVEG-, AGYAG-, PORCZELLÁN- ÉS KERÁMIA-IPAR SZAKKÖZLÖNYE. A MÁRVÁNY-, KŐ- ÉS TÉGLAIPAR MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ SZAKLAP AZ ÜVEG- ÉS PORCZELLÁNKERESKEDŐK ÉS ÜVEGESEK ORSZ. EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA ^ , —* Előfizetési ár: Negyed évre ..................... 4 korona Fél évre ............................. 8 » Egész évre ........................ 16 « SZERKESZTŐSÉG ÉS KI Budapest, VII., Damjanics Tr A táblaü­veg-kartel. (Sz.) Az 1903. év végén keserű csalódás érte a táblaüveg-gyárosokat. A központi eladási iroda, mely már oly gyakran tűnt fel a láthatáron, de sohasem látszott oly közellévőnek, ismét tűnő lidérctfénynek bizonyult, mely ingoványba csalta az utána törekvőt. De lássuk csak sorrendben az év eseményeit. A múlt év elején tudvalevőleg a táblaüveggyárosok helyzete egy cseppet sem volt reményteljes. A gyárakban körülbelül 450 kocsirakomány táblaüveg volt készleten felhalmozva, mely készlet a téli hónapokban természetszerűleg lavina módjára szokott megnőni. A gyárosok egyezménye már csak foszlányokban és név szerint állott fenn és az év elején kötött üzletek is már karteláron alul jöttek létre. Ily körülmények között a lehető legrosszabb kilátásokkal indult meg az üzlet, mely azonban nem egy tekintetben hozott meglepetéseket az érdekeltekre nézve. Mindenek előtt csalódtak azok, kik az árak rohamos esésére számítottak, mert igaz ugyan, hogy az árak évközben lassanként körülbelül 10 fillérrel morzsolódtak le, de ezt rohamos és jelentékeny áresésnek nem nevezhetjük. Ezen kartelenkivü­li állapotban elég kedvező viszonyoknak oka kettős volt. Először is az évközben nem jelentéktelen kivitelben találhatjuk azt meg, (a Balkán államokba 1903-ban 190 kocsirakomány táblaüveget vittek ki Ausztriából és Magyarországból) második és fő okát abban a fellendülésben kell keresnünk, melyet a táblaüvegszü­kséglet nyert a monarchia mindkét felében. Magunk sem igen értjük, hogy a gazdasági pangás, az építőipari válság kellő közepén mivel magyarázható ezen rohamosan fejlődő szükséglet, de a növekedés tagadhatatlan. V­ilágosan beszélnek itt a számok: míg 1902. év végén a magyar gyárakban körülbelül 100 kocsirakomány táblaüveg volt készleten, addig az idén készletünk teljesen kifogyott és mindannak daczára a statisztikai hivatal kimutatása szerint 1903. november végéig már 98 kocsirakománynyal többet hoztunk be Ausztriából mint az 1902. év megfelelő időszakában. Talán ez a növekedő szükséglet öntött új reményt és bátorságot a november végén Bécsben összegyűlt táblaüveggyárosokba. Ők ugyan temetni jöttek, a már régen kimúlt kartel földi maradványainak eltakarítására. És ekkor kelt szárnyra a csodaszeres hit: a halottak feltámadnak! Mint főnix madár, mely hamvaiból kél új életre, az eltemetett kartelnek is fel kellett volna ébrednie új alakban, ragyogóbb színekben és természetesen­­ magasabb árakkal. Az osztrák táblaüveggyárosok elhatározták, hogy a Böhmische Enion­bank segítségével központi eladási irodát nyitnak Bécsben, egy-egy kirendeltséggel Prágában, Krakkóban és Budapesten. A tárgyalások javában folytak, úgy tudjuk, hogy a szerződések az egyes gyárosok és az Union-bank között egytől-egyig már alá voltak írva, a gyártási kontingens - a kartelek ezen veszedelmes szirtje — körül volt már hajózva, a részletek, az ügyvezetés módja ki volt már dolgozva. Ekkor * Nagyon beavatott helyről kapjuk e két értesülést és ajánljuk azokat­­. olvasóink szíves figyelmébe.

Next