Magyar Vaskereskedő, 1906. július-dcember (6. évfolyam, 27-52. szám)
1906-12-23 / 51-52. szám
1906. decz. 25. MAGYAR VASKERESKEDŐ 25. oldal. Nagy tudását, érdemeit, kísérletezésének becsét azonban — miként igen sok másét — idehaza nem méltányolták. Jedliket azonban ez nem csüggesztette, hanem a külföld búvárkodóival összeköttetésbe lépve, közölte azokkal tapasztalatait. Jedlik volt az, aki első ízben hajtotta akarata alá a villamos erőt, mint világítóelemet, habár csak néhány percznyi időtartamra is. Az ő felfedezése nyomán indult azután a külföld tudósai között is a nagyszabású kísérletezés, amely 1867-ben azt eredményezte, hogy az „Alliance Társaság“ több tengeri világitó tornyában a világítást villamos árammal eszközölte. Az 1867-ik esztendő más tekintetben is igen nagy jelentőségű volt hazánkban. A telegráf ebben az évben lesz nyilvános használatú s az egész ország főbb vonalait behálózó. Ugyan az első telegráfot már 1867-ben fölállította az osztrák kormány Bécs és Pozsony között, az abszolutizmus alatt pedig kibővítette, mégis csak az állam használatára szolgált, magánczélok ki voltak abból zárva s csak az első felelős magyar kormány átvétele után lett az a közönség részéről is hozzáférhető. A telephon ebben az időben már kezd itt-ott ismert lenni, de csakis a tudósok körében. A telephont Page amerikai fizikus ugyan már 1837-ben föltalálta, ez azonban még a szó továbbítására nem, csupán zenehangok továbbítására volt alkalmas. 1860 ban Reisz tökéletesítette, 1876 ban pedig Graham Bell tanár a szakiető, beszélő telephonnal lepi meg a világot. Ugyanekkorra esik Edisonnak találmánya is, amelyet Puskás Tivadar munkatársával együtt fedezett fel. Míg Edison tovább is kutatásai helyén, műhelyében marad, Puskás európai körútra indul a telephon bemutatása végett, így kerül vissza hazájába Magyarországba 1877 ben s mivel ügyei tovább hajtják, öcscsét, Puskás Ferencz huszárfőhadnagyot bízza meg a telephon meghonosításával. Puskás Ferencz, ki 1878-ban egy évi szabadságot nyert, kezd a fővárosi bankoknál dolgozni, de telephon ideáljával kinevetik. Végre 1879 ben Gyöngytyuk utczai lakásán bemutatja telephonját s napokig lázban áll a főváros érdeklődő közönsége a nem várt eredmény miatt. Báró Kemény, az akkori kereskedelmi miniszter is erősen pártolja s nyomban megkezdődnek a munkálatok s a fővárosi telepben megnyílik 1881. május 15 én. A Ganz-gyár — fölbuzdulva a villamosság terén megindult óriási haladáson — 1878 ban megveszi a Budán leégett Király-malom telkét s fölépíti és berendezi villamos osztályát, melynek vezetője Zipernowsky Károly lett. Ivlámpákat s villamos gépeket kezdtek gyártani s első villamossági ivlámpája már nagy szerepet játszik Szeged újraépítésénél, az éjjeli munkáknál. Edison ezalatt föltalálja az izzólámpákat s az 1881-iki párisi kiállításon már be is mutatja. A Ganzgyár nyomban megveszi a magyarországi szabadalmat s elkezdi az izzólámpákat gyártani saját tökéletesítésével s világhírűvé válnak gyármányai. Még abban az évben bevezetik a főpostán a villamvilágitást s Magyarországon ez volt az első villamos világítás. A Bécsi Ring-szinház égése után minden színházunkba bekerül a villamos villagitás, 1884-ben pedig a Keleti pályaudvarba is. Egger B.-nek már ekkor jónevü telegráf gyára van a Rudolf rakparton. Innen 1884. november 1-én a Huszár-utczába költözik s ott megkezdi az izzólámpák gyártását is, amely csakhamar oly tökélyre jut, hogy Európán kívül a messze világrészekbe is óriási menynyiségben szállítják immár. Siemens és Halske berlini czég az 1885 iki budapesti kiállításon mutatja be villamos vasútját. Asbóth Emil nyomban megkezdi az agitácziót, hogy a főváros forgalmának lebonyolítására villamos vasút épüljön. Mégis a sok huzavona miatt nem Budapest az első, ahol villamos vasút jár, hanem Mizsella, ahol 1892. szeptemberében indul meg az első villamos bányavasút, amely Mizsella Czibajon között jár. Siemens és Halske czég 1889-ben már építi az első villamos vasutat a fővárosban s Baross Gábor alatt meg is nyílt, utóbb pedig részvénytársasággá alakult. A kilenczvenes évek közepén kezdődik meg a lóvonatu vasút átépítése villamos üzemmé, amelynek gépeit s kocsijait is már mind itthon készítették a Ganzgyár s a kocsik egy részét a Schlick gyár. A Ganz-gyár ma a világ egyik legelső villamosgép gyártó telepe, az egykori Egger-féle gyár pedig, mint részvénytársaság, világhírű izzólámpákat készít. A kilenczvenes években alakul egy egész sorozata a gyáraknak s az elektromosság rohamos elterjedésére való tekintettel mint speciális gyárak, úgy hogy a ma létező gyáraknak és pedig a már említetteken kívül a Perezi és Schacherer kábelgyár r.-t., Felten és Guilleaume kábelgyár r.-t., a Pozsonyi kábelgyár r.-t., a Magyar Siemens-Schuckert művek r.-t., a Blau és Lukácsféle villamos készülékek gyára, a Tudor accumulator gyár r.-t., a győri accumulator gyár, a Berliner telfongyár r.-t., a Deckert és Homolka telefongyár, a Zsolnayféle szigetelőgyár stb. termelő képessége nemcsak a hazai szükségletet látja el, hanem kivitelre is dolgozik és az elektromos ipar egyik nagy tényezőjét képezi hazai kiviteli forgalmunknak. Megemlítendőnek tartom még, hogy az első villámvilágitást 1884-ben Temesvár városa vezette be s hogy a fővárosban csak a 90-es évek közepén alakultak világítás bevezetésére s fentartására szolgáló villamvilágítási gyárak. 8KIRGLIKOKOKGGFAR. TELEFOK B1 - 68. 11 BMIRGLIARUGYAR ! I mos mi iMOfiRoMrassstGapest Gyár és központi iroda VI., Szabolcs utcza 4. szám. ajánlja saját gyártmányait és pedig : NAXOS csiszolókorongokat, carborundum corund és fúrószélesítő korongokat stb. CSISZOLÓVÁSZNAKAT a legkiválóbb minőségben, valódi NAXOS fedéssel, üveg, kova és ruby papírt, szemcsét és üvegport stb. KÜLÖNLEGESSÉG saját gyártmányú legkiválóbb minőségű, magas hőfoknál égetett csiszolókorongokban, melyek az amerikai elsőremű gyártmányokat is fellmálja ! Megrendelések smirglikorongokra bármely alak és kivitelben, méret, rajz vagy minta szerint a legpontosabban eszközöltetnek. A csiszolókorongokat a gyár próbagépein a kétszeres, fordulatszámra kipróbáltatja s kiváló minőségéért szavatosságot vállal. ----- Magyarország egyedüli nagy gépberendezéssel rendelkező csiszolóáru gyára. — vTD-JEGy~'| Oroszlán védjegy.