Magyar Vaskereskedő, 1909. január-július (9. évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-03 / 1. szám

január 3. Magyar Vaskereskedő FELE NYERSOLAJ MOTOROK ISmL és LOKOMOBILOK. ............. "lim­ V/2-2 fillér ÜZEMKÖLTSÉGEK­­NAGYSÁG SZERINT ÓRÁNKÉNT és LÓERŐNKÉNT.-NINCS ROBBANÓ- és Tűz-veszÉLY!-Minden pénzügyőri ELLENŐRZÉS És ENGEDÉLY NÉLKÜL. W­OHANKA és TTM­­v"­­követi?71 Iparunk fejlesztése. Irta : Hieronymi Károly v. b. t. t. Budapest, 1908. deczember 28. Általános az a meggyőződés, hogy hazánk egy­oldalú, túlnyomóan a mezőgazdasági termelésre irányí­tott gazdasági szervezete nagy hátrányokkal jár. A sza­porodó népességet nem tudjuk itthon foglalkoztatni, minek folytán kivándorol és gyöngíti azzal amúgy sem túl erős nemzetünket. Azt a c­élt, hogy nyerstermé­nyünket, különösen kenyérterményeinket és állati ter­mékeinket itthon fogyasszuk el, nem tudjuk elérni, sőt attól mindinkább távolodunk, mert kenyértermé­nyeinknek, részint gabona, részint liszt alakjában kivi­tele emelkedik, ipari szükségleteinket pedig külföldről szerezzük be és ennélfogva számunkra elvész az azok előállításával járó kereset. Az utolsó tíz év alatt a nemzet figyelme, a koráb­binál fokozottabb mértékben irányul gazdasági életünkre és úgy a mezőgazdasági termelés, mint az ipar fellen­dítésére tetemes áldozatot hoztunk. E sorok czélja futó pillantást vetni az elért eredményekre. Nem ölelhetjük fel a gazdasági élet minden ágát, mert az meghaladná egy hírlapi czikk keretét, de megvilágíthatjuk a hely­zetet a gazdasági termelés néhány tipikus ága jelen­ségeinek vizsgálatával. Kétségtelen, hogy mezőgazdaságunk az utóbbi években nagyon fejlődött. Legfontosabb terményünkkel­ a búzával bevetett terület 1897-ben 3.012.841 hektár volt, 1906-ban ez a terület 3.853.071 hektárra szapo­rodott, anélkül, hogy az egyéb gabonaneműekkel be­vetett terület számbavehetőleg csökkent volna. De nem­csak a bevetett terület szaporodott, hanem a hektáron­kénti hozam is. Szaporodott ennélfogva az ország egész területén a búzatermés mennyisége is. Míg az 1897— 1901-ig terjedő öt év átlagában a búzatermés 36 millió mm. volt, 1902—1906-ig terjedő öt év átlagában 48 millió mm.-ot tett. A búzaárak is emelkedtek az utóbbi időben. Az 1897. évi rendkívül rossz termés folytán (1897-ben a búzatermés csak 23 millió mm. volt) a búza ára 1897-ben átlag 20 kor. 72 fillér, 1896-ban 23 kor. 41 fillér volt. A folyó év őszén a búza ára 25 korona. A mezőgazdasági termelés ezen javuló helyzete emelte az ország lakosainak fogyasztóképességét, a­mi az ipari czikkek nagyobb kelendőségében mutatkozott, de sajnos, ezen nagyobb fogyasztás csak részben szol­gált a hazai ipar javára. Nem sorolhatjuk fel az ipar­nak sem minden ágát, hanem a két legfontosabb ipar­nak, úgymint a vasiparnak és a szövőiparnak helyze­tével fogjuk állításunkat igazolni. Az országban termelt nyersvas mennyisége volt 1901-ben................................... 4,513.265 mm. 1906-ban............................ . 4,196.911 „ az ország nyersvas termelése tehát csökkent.................................. 316.356 mm.­val. Noha a termelés csökkent, a nyersvas kivitel növekedett, mert míg 1901-ben volt.................................. 275.608 mm. 1906-ban volt.................................. 326.334 mm. Mindazonáltal a nyersvas behozatal 1901-ben, csak 36.000 mázsával, 1906-ban 10.000 mázsával haladta meg a kivitelt. A nyers vasat feldolgozó ipar úgy a hazában ter­melt, mint a behozatali többlet útján rendelkezésre álló mennyiségből fogyasztott 1901-ben......................................4,551.810 1906-ban......................................4,210.739 métermázsát. 7 = Különleges gyár = Szivattyúk és Mérlegek Garvenswerke, ===== WIEN, = 11., Handelsquai No. 130. Mintaraktár : —------1., Schwarzenbergstrasse 6. Viszonteladók nagy engedményben részesülnek Árjegyzék ingyen és bérmentve!

Next