Magyar Vaskereskedő, 1909. január-július (9. évfolyam, 1-26. szám)
1909-01-03 / 1. szám
január 3. Magyar Vaskereskedő FELE NYERSOLAJ MOTOROK ISmL és LOKOMOBILOK. ............. "lim V/2-2 fillér ÜZEMKÖLTSÉGEKNAGYSÁG SZERINT ÓRÁNKÉNT és LÓERŐNKÉNT.-NINCS ROBBANÓ- és Tűz-veszÉLY!-Minden pénzügyőri ELLENŐRZÉS És ENGEDÉLY NÉLKÜL. WOHANKA és TTMv"követi?71 Iparunk fejlesztése. Irta : Hieronymi Károly v. b. t. t. Budapest, 1908. deczember 28. Általános az a meggyőződés, hogy hazánk egyoldalú, túlnyomóan a mezőgazdasági termelésre irányított gazdasági szervezete nagy hátrányokkal jár. A szaporodó népességet nem tudjuk itthon foglalkoztatni, minek folytán kivándorol és gyöngíti azzal amúgy sem túl erős nemzetünket. Azt a célt, hogy nyersterményünket, különösen kenyérterményeinket és állati termékeinket itthon fogyasszuk el, nem tudjuk elérni, sőt attól mindinkább távolodunk, mert kenyérterményeinknek, részint gabona, részint liszt alakjában kivitele emelkedik, ipari szükségleteinket pedig külföldről szerezzük be és ennélfogva számunkra elvész az azok előállításával járó kereset. Az utolsó tíz év alatt a nemzet figyelme, a korábbinál fokozottabb mértékben irányul gazdasági életünkre és úgy a mezőgazdasági termelés, mint az ipar fellendítésére tetemes áldozatot hoztunk. E sorok czélja futó pillantást vetni az elért eredményekre. Nem ölelhetjük fel a gazdasági élet minden ágát, mert az meghaladná egy hírlapi czikk keretét, de megvilágíthatjuk a helyzetet a gazdasági termelés néhány tipikus ága jelenségeinek vizsgálatával. Kétségtelen, hogy mezőgazdaságunk az utóbbi években nagyon fejlődött. Legfontosabb terményünkkel a búzával bevetett terület 1897-ben 3.012.841 hektár volt, 1906-ban ez a terület 3.853.071 hektárra szaporodott, anélkül, hogy az egyéb gabonaneműekkel bevetett terület számbavehetőleg csökkent volna. De nemcsak a bevetett terület szaporodott, hanem a hektáronkénti hozam is. Szaporodott ennélfogva az ország egész területén a búzatermés mennyisége is. Míg az 1897— 1901-ig terjedő öt év átlagában a búzatermés 36 millió mm. volt, 1902—1906-ig terjedő öt év átlagában 48 millió mm.-ot tett. A búzaárak is emelkedtek az utóbbi időben. Az 1897. évi rendkívül rossz termés folytán (1897-ben a búzatermés csak 23 millió mm. volt) a búza ára 1897-ben átlag 20 kor. 72 fillér, 1896-ban 23 kor. 41 fillér volt. A folyó év őszén a búza ára 25 korona. A mezőgazdasági termelés ezen javuló helyzete emelte az ország lakosainak fogyasztóképességét, ami az ipari czikkek nagyobb kelendőségében mutatkozott, de sajnos, ezen nagyobb fogyasztás csak részben szolgált a hazai ipar javára. Nem sorolhatjuk fel az iparnak sem minden ágát, hanem a két legfontosabb iparnak, úgymint a vasiparnak és a szövőiparnak helyzetével fogjuk állításunkat igazolni. Az országban termelt nyersvas mennyisége volt 1901-ben................................... 4,513.265 mm. 1906-ban............................ . 4,196.911 „ az ország nyersvas termelése tehát csökkent.................................. 316.356 mm.val. Noha a termelés csökkent, a nyersvas kivitel növekedett, mert míg 1901-ben volt.................................. 275.608 mm. 1906-ban volt.................................. 326.334 mm. Mindazonáltal a nyersvas behozatal 1901-ben, csak 36.000 mázsával, 1906-ban 10.000 mázsával haladta meg a kivitelt. A nyers vasat feldolgozó ipar úgy a hazában termelt, mint a behozatali többlet útján rendelkezésre álló mennyiségből fogyasztott 1901-ben......................................4,551.810 1906-ban......................................4,210.739 métermázsát. 7 = Különleges gyár = Szivattyúk és Mérlegek Garvenswerke, ===== WIEN, = 11., Handelsquai No. 130. Mintaraktár : —------1., Schwarzenbergstrasse 6. Viszonteladók nagy engedményben részesülnek Árjegyzék ingyen és bérmentve!