Magyar Vasut és Közlekedés, 1925 (13. évfolyam, 23-26. szám)
1925 / 23-26. szám
ország gazdasági helyzetének javulásában találja magyarázatát. A termelés növekedésével a gyár műhelyeinek bővítése, a gyártás tökéletesbbítése vált szükségessé. 1881-ben a gyár kovácsműhelye részére egy 2500 kg.-os gőzkalapácsot készít, 1888-ban pedig számos új munkagépet és egy nagy hidraulikus kazánszegecselő gépet állít föl. A munkáslétszám 1878-ban 380, tíz évvel későbben, 1888-ban már 1232. Ebben az évben épült az első Westinghousefékkel fölszerelt 4 tengelyű gyorsvonati mozdony, melynek forgóállványa gömbcsap körül mozgott, súlya teljesen felszerelt állapotban 45,3 tonna, teljes hossza pedig néhány mm, hijján 10 méter volt, tehát az eddig készült legnagyobb mozdonya (25 típus) a gyárnak. A M. Á. V. forgalmának emelkedése azonban hamarosan még erősebb szerkezetet kívánt, az 1890-ben épült ugyancsak 4 tengelyű gyorsvonati mozdony (31 típus) kapcsolt kerekeinek átmérője 2000 mm., teljes súlya pedig 54,5 t. E mozdonyon alkalmazták először a ma is használt Heusinger-féle vezénylést, ez volt az első 4 hengeres compound tandem gép, melyben a gőz nyomása már 13 atm. A két kapcsolt kerékpárral bíró 4 tengelyű gyorsvonati mozdony ebben az időben a leghasználtabb mozdony típus, nem különben a 4 kapcsolt tengelyű tehervonati mozdony. Ez utóbbi típusból 1894-ben készült az eddig legerősebb mozdony (37 típus), mely közel 11.000 kg. vonóerőt fejtett ki. 1890 után fokozottabb mértékben fellendül a magyar mozdonygyártás. 1893-ban az 500-ik mozdony elkészültét ünnepelte a gyár, a millenium esztendejében pedig 173 darab mozdony futott ki a műhelyekből. A mozdonyszállításnak ily nagymérvű emelkedése természetszerűleg maga után vonta a gyártelep tetemes kibővítését és szükségessé tette már 1891-ben az állandó éjjeli munka bevezetését. A vasöntödét víznyomású mintázógépekkel szerelik fel, a lemezsajtoló műhely újabb izzító kemencéket kap és bevezetik a villamos hegesztést. A millenium esztendejében 2824 munkással dolgozott a gépgyár és az ezredéves kiállításon 1000-ik mozdonyával szerepelt. A magyar mozdonygyártásnak ekkor már külföldön is ismert fejlettségében jelentékeny szerepet játszott a diósgyőri vas-és acélgyár is. Az acélból öntött kerékcsillaggal megejtett kísérletek vasúti üzembiztonság tekintetében fényes eredménnyel jártak, úgy, hogy a kereskedelemügyi miniszter rendeletére a 90-es évek elejétől kezdve valamennyi az államvasutak által beszerzett kerékcsillag és minden a gépgyárban készült mozdony és szerkocsi kerékcsillaga diósgyőri acélöntvényből készült, sőt e gyártmánynak még Ausztriában is sikerült piacot szerezni, ahol a diósgyőri és Krupp-féle acélkerekekkel végzett kísérletek a diósgyőri gyártmány javára dőltek el. Ez a siker, valamint a diósgyőri vas- és acélgyárnak a budapesti máv-gépgyárral való szoros szervi összefüggése csakhamar magával hozta, hogy az acélöntvényt a mozdonyoknál mind nagyobb mértékben kezdték alkalmazni, ami a mozdony egyes alkatrészeinek módosítását, az elavult formák helyett az új anyaghoz alkalmazkodó tetszetősebb kivitelét eredményezte, így acélöntvényből készült: tengelyágytok, vezeték, ütközőtök, keresztfej, keresztfej vezetéktartó, dugattyútest, kazántartó, keretkötés, forgóállvány tömbcsap és még számos kisebb mozdonyalkatrész. A mozdony teljesítőképességének további fokozása a hajtómű megosztására vezetett. 1887-ben készítette Mallet az első kétszer 2 kapcsolt tengelyű mozdonyt, ami 1890 után a hegyivasutak mozdonytípusává lett. Nálunk 1898-ban készült az első 4 hengeres compound Mallet-mozdony (46 típus), 24 legnagyobb vonóerejű hegyipályamozdonya (601 sor. Tulhevites Mallet-typ) Épült 1914-ben a MÁV Gépgyárban A MÁV legnagyobb gyorsvonalú mozdonya (301 sor Paciic typ.) Épült 1911-ben MÁV gépgyárban a Európa