Magyar Vasut és Közlekedés, 1933 (21. évfolyam, 1-22. szám)
1933-01-01 / 1-2. szám
retesen járjanak el. Utasításaink s az ezt kiegészítő rendelkezéseink ugyan e tekintetben részletesen intézkednek, mégis szükségesnek látom pár pontban felsorolni a betartandó legfőbb irányelveket, a gyakorlatban bevált 10 parancsolatot. Ezek a következők: 1. Légy becsületes! 2. Előirányozni csak az okvetlenül szükséges anyagmennyiséget szabad. (Beszerzés előtt meggyőződést kell szerezni, hogy a kért anyagi leltárból valamelyik szolgálati helyen nincs-e fölösleg.) 3. Az előirányzásban pontosan meg kell jelölni az anyag vagy leltár minőségét. (A szükségestől eltérő alakú, színű, méretű anyag, vagy leltár ne szereztessék be.) 4. A beszállított anyag minőségi átvételére nagy súlyt kell helyezni. (Fölös készletünknek az is oka, hogy az anyagátvevők az anyagátvételeknél nem járnak el minden esetben kellő szigorral.) 5. Minőségileg teljesen meg nem felelő anyagot még árengedménnyel sem szabad átvenni. (Az árengedménnyel való átvételnél rendszerint vagy az intézet, vagy a személyzet károsodik.) 6. Nagy gondot fordíts az anyagok tárolására. (Az anyagokat úgy kell raktározni, hogy azok értékveszteséget ne szenvedjenek.) 7. Az anyagkiszolgáltatás kereskedői pontossággal történjék. (Nem szabad többet kiadni, viszont fölösleg gyűjtésére sem kell törekedni, mert mindkettő viszszaélésre vezethet.) 8. Az anyagfelhasználás alkalmával visszamaradt hulladékokat gondosan összegyűjtve át kell adni visszavereményként a szertárnak. (Gondolj az üzemi jutalékra, egy ócska csavar is érték.) 9. Új rendszerre csak régi rendszerhez tartozó anyagok felhasználása után szabad áttérni. (Az új rendszerre való áttérés nagy anyagfeleslegeket idézett már elő.) 10. Mindenben és mindenütt takarékoskodjunk! A tízparancsolat ellen az ember az életben is sokat vét, de ha legalább az 1. és a 10-ik parancsot becsületesen betartjuk, már komoly szolgálatot tettünk hivatásunknak. TERVSZERŰ IDEGENFORGALMI PROPAGANDA írta: Dr. KOLLER FERENC MÁV felügyelő. Az idegenforgalom fellendítését ma már a legtöbb államban jelentős kormányzati feladatnak tekintik, mert az idegenforgalomból fakadó nagy gazdasági értékeket az államháztartások és a közgazdaság nem nélkülözhetik. A kérdés nagy hordereje miatt a magyar kormányzat is egyre intenzívebben foglalkozik az idegenforgalom fejlesztésének kérdésével, amelynek legfelsőbb irányítását a kereskedelmi minisztériumra bízta. Ezenkívül a hazai hivatalos, társadalmi rétegekből és a magánérdekeltségek köréből megalakította az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanácsot (ezentúl röviden OMIT-ot), melynek az a feladata, hogy a magyar idegenforgalom fejlesztése kérdésében az öszszes érdekeltségek között az egységet és az egyöntetűséget biztosítsa. Az OMIT-ban képviselt hazai érdekeltségek közül azokból, amelyek idegenforgalmi propagandára rendes költségvetéssel dolgozhatnak, tehát amelyek évenként erre a célra jelentősebb összegeket áldozhatnak, szőkébb intézőbizottság alakult. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy a bürokratikus lassúság kiküszöbölésével az idegenforgalmi propagandában feltétlenül szükséges frissességet biztosítsa. A kormányzat és az OMIT vezetőségének képviselőjén kívül a Magyar kir. Államvasutakra, Budapest székesfővárosra, a Budapesti Nemzetközi Vásár vezetőségére és a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestületére hárul ebben az intézőbizottságban a legjelentősebb szerep. A bizottság tagjai mindnyájan erős gyakorlati érzékű férfiak, akik az idegenforgalmi propaganda elméletének ismeretében a friss cselekvőerőt képviselik és szeretik. Az intézőbizottság munkája az év elején azzal kezdődött, hogy megállapította mi történt az idegenforgalmi propaganda terén a múltban, a hazai érdekeltségek közül ebből ki, amit végzett és haladéktalanul hozzáfogott a sürgősségi sorrend megállapítása után a jövőbeni propaganda előkészítéséhez. Az ügy iránti nagy érdeklődés és szeretet mindenegyes tényező részéről biztosította a megértést, ez pedig a jövőben kifejtendő propagandatevékenység harmóniáját. Sok eddig párhuzamosan végzett munka vált ily módon fölöslegessé. Mindenki tisztába jött céljával, feladataival és külön egyéni terveinek érintetlen hagyásával, a feltétlenül szükséges egységes propagandatevékenységben anyagilag és munkavállalásban ezentúl megfelelő mértékben participál. Az együttműködés és a feladatok állandó nyilvántartásának biztosítása szükségessé tette úgy a hazai érdekeltségek, mint a bel- és külföldi sajtó rendszeres tájékoztatását. E célból a MÁV vállalta egy az OMIT égisze alatt megjelenő „Idegenforgalmi Tudósító ” kiadását és finanszírozását. Kéthetenként kiadott magyar és több német, angol és francia számmal jelent meg már eddig a Tudósító, mely az idegenforgalom bel- és külföldi híreinek állandó nyilvántartásával szolgálja az ügyet. Az intézőbizottság egy szűkebb albizottsága a MÁV, a Főváros, a Szállodások és Vendéglősök képviseleteinek a bevonásával egy újszerű propaganda előkészítésére is gondolt. Tömören propaganda-hadjáratnak lehetne nevezni ezt az akciót, mert pontosan meghatározott időben és módon, alapos stratégiai előkészítés után, tehát tervszerűen röpítené az európai és amerikai közönség közé a magyar idegenforgalmi propaganda termékeit. Nem árulunk el nagy titkot, ha a részletek ismertetése nélkül erről a hadjárati tervről már most meg 48