Magyar Vasut és Közlekedés, 1940 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-20 / 1. szám

MAggiasias SS****, mellett is Budapest székesfőváros vezetősége különös súlyt helyez. De vonzóerővel bír az idegenek számára nem másodrendű kérdés ez. Nemzetközi vonatkozásban meg elsőrendű követelmény az idegenekre számot tartó város kulturális, irodalmi, zenei, színházi, képző­­művészeti élete. Ez annál is inkább nagy jelentőségű, mert nincs évszakhoz kötve. Tehát, ha Budapest olyan kulturális eseményekkel tudja meglepni vendégeit, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot, akkor ide­genforgalmi évadja egész esztendőre szól. És itt van az idegenforgalmi vonalvezetésnek a legmagasabb tu­dománya és művészete: egész évre biztosítani a magyar főv­áros idegen járását. Budapest nemzetközi jelentő­sége ezen a ponton lesz teljes. Nem egészen új, hogy ezt hangoztatjuk. A közírónak kötelessége az egészsé­ges eszméket feleleveníteni és tovább fejleszteni. Ezt a célt nagyban elősegítheti a MÁV, az IBUSZ, a Baross Szövetség, az Idegenforgalmi Propaganda Munkakö­zösség és a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal. A napfényben liszó tavaszi, nyári napok hivogatás nélkül is Budapestre csalogatják az idegenek százez­reit. Amikor teljes színpompájukban megmutatkoznak a kizöldü­lt budai hegyek, amikor a Szent Margitsziget rózsái és ezerszínű virágai kinyílanak, amikor a Dunán úszó hajókról csodás és felejthetetlen a kilátás, amikor tehát Budapest évről-évre m­egifjedik a tavasz lehelse­tében, akkor kevésbé van szükség idegenforgalmi pr­o­pagandára. A tavaszi-nyári időszakban nemhogy hívo­gatni kellene a vendégeket, hanem aki jószántából ide­jött, nehezen tud elmenni. Nehéz is tovább menni a magyar fővárosból, mert a természet elbájoló pompája mellett Budapest gyógyerejű hévizei, gyógyszállói, sok­féle változatban nyújtanak üdülést, gyógyulást és a nagyvonalúan kiépített strandfürdők kitűnő szórako­zást jel­entenek az idegeneknek. Idegenforgalmi szerveinknek tehát az őszi-téli vendégjárást kell most tevékenyebben megszervezniük. Kultúrnemzetek számára nem kevésbé bír vonzóerővel, ha valamelyik világvárosban kígyóznak a színházak, filmpaloták, koncerttermek, operák, irodalmi és zenei szalonok villanylámpái, szikrázó csillárjai, hogy ünnepi fényben fogadják a lelki szépségeket kereső vendége­ket. A magyar főváros ma is európai kultúrközpont, de ha a kulturális események összeállításánál figyelem­mel lesznek az idegenjárásra is, biztosítani lehet a ma­gyar fővárosban az állandó jellegű téli évadot. Nagyon figyelemreméltók azok a javaslatok, ame­lyek Budapest téli idegenforgalmának érdekében el­hangzottak. Különös lelkesedéssel köszöntjük a M. Kir. Operát, ha megvalósítja a Wagner- vagy Verfsi-ciklusok mintájára a magyar nemzeti dalmű-ciklust. Nemzeti missziót teljesítenének a filharmonikusok, ha mindenki számára hozzáférhető hangversenyeken bemutatnák a Psalmus Hungaricus-t és a Ruralia Hungaricá-t. Egy­házzenei hangversenyek számára meg kellene nyitni a nagy­­débániatemplomok és bazilikák kapuit, hogy Szent Erzsébet legendájában, Assisi Szent Ferenc ora­tóriumában Krisztus oratóriumaiban, Liszt Ferenc misé­jében, avagy a Schole Cantorum Sabariensis tisztán csengő gyermekkórusában gyönyörködjék hazai és kül­földi. Képzőművészeink szintén nagyban hozzájárulhat­nának teli idegenforgalmunk elősegítéséhez. Ezáltal a súlyos helyzetben lévő magyar művészek is alkotó munkához juthatnának. A Nemzeti Szalon, a Műcsar­nok, a Képzőművészeti Társulat, a Magyar Iparművé­szeti Társulat, a Szépművészeti Múzeum tárlatokkal, kiállításokkal és olcsó akciókkal ráirányíthatnák az idegenek figyelmét a modern magyar művészetre és felkelthetnék a műpártolói készséget. Budapest nemzetközi jelentősége a kultúra, a mű­vészet eszközeivel így lehet még nagyobb és hatható­sabb. A magyar főváros politikai jelentősége is rend­kívül nagy súlyú a nemzetközi életben és ez világvi­szonylatban mindig jelentősebb. De kulturális életünk lendülete, gyógytényezőink fokozottabb feltárása és felkínálása, a magyar konyha tisztasága, ízletessége, a vendéglátó magyar ember szere­peíró mélt­ósága sok oly külföldi embert vonzhat érdekkörünkbe, akik a nem­zetközi politikában nagy szerepet játszanak. Sok kül­földi lett barátunk, mert jótékonyan élvezte a magyar vendégszeretetet. Budapest Európának legyen az a vá­rosa, ahol a világ bármely népe életkedvet talál és élet­kedvet kap. A magyar idegenforgalmi szerveknek a fe­ladata, hogy a magyar élet és általában az élet csodála­tos szépségeire ráirányítsák az idegenek ezreit. Buda­pesten mint nemzetközi jelentőséggel bíró városban, ez szép és hálás feladat. Budapest nemzetközi jelentősé­gének növekedése természetesen áldásos lehet az egész országra. Ügyes és előrelátó idegen­forgalmi politikáv­al Budapestről már könnyebb az idegenek figyelmét rá­irányítani Magyarország többi természeti szépségére és gyógytényezőire. Budapestről már nem nehéz elvinni vendégeinket a Hortobágyra, a Takonyba, a Vértes vi­dékére, a Balaton mellé, a Marsell aljára, a Tisza jani­jára, a Duna-völgyébe, Cserhát, Mátra, Bükk isodás vidékére, a Felvidék üdülőhelyeire. Kár fiatalja fenyve­seibe. Aki Budapest szépségei után mindezt végigjárta, nem csoda, ha még a magyar Határon túl is fülébe cseng a magyar cigány muzsikája Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország. ÉRDEKES JAVASLATOK A NAGYSEBESSÉGŰ ÁRAMVONALAS GŐZMOZDONYOK ÁTALAKÍTÁSÁNÁL. A nagysebességű áramvonalas gőzmozdonyoknak a hasonló sebességű de villamos-, vagy robbanómotoros üzemmel szemben főleg két hátránya van. Az egyik az, hogy a gőzmozdonynak bizonyos időközökben vizet kell felvennie. A másik pedig az, hogy két gőzhenger alkalmazása esetén a mozdony bizonyos sebességnél nyugtalanul jár; 3. -i gőzhengeres alkalmazása pedig nem nagyon lehetséges, mivel 120—140 km./ó.-i felüli se­bességnél még különleges acélok használata mellett is a hajlított tengelynél igen nagy méretek adódnak ki, amellett ezeken a tengelyeken sokszor idő előtt hajszál repedések keletkeznek, melyek a kezdődő törésnek a jelei, s amelyek kicserélése igen költséges. Természetesen a gőzmozdony hívei mindent elkö­vetnek, hogy az említett két hátrányt kiküszöböljék, vagy legalább is csökkentsék. Egyes helyeken Francia­­országban, de főleg az Egyesült Államokban a vízvéte­lezést olyképen oldották meg, hogy a mozdony menet­ 2

Next