Magyar Vasut és Közlekedés, 1941 (29. évfolyam, 1-11. szám)

1941-01-20 / 1. szám

VASÚTI KOCSIK SZÁLLÍTÁSA KÖZÚTON Írta: SZABÓ DEZSŐ Bszkrt. A vasúti szállításnak a közúttal szemben nagy hátránya az, hogy nem tud háztól házig szállítani. Ezen a vasutak kétféle módszerrel igyekszenek segíteni: az első lehetőség — ami csak nagy ipartelepeknél vagy birtokoknál jöhet szóba­­ az iparvágány. A második az, hogy az állomástól a telepre való fuvarozást vagy maguk a vasutak veszik kézbe, vagy pedig a fuvaro­zókkal együttesen megfelelő (háztól-házig) díjszabást léptetnek életbe. Ez a megoldás a darabáruknál jól megfelel, de a kocsirakományú áruk szállítási költsé­geit már erősen emeli. Különösen kedvezőtlen képet kapunk, ha azokra a kisebb telepekre gondolunk, ahol iparvágányt építeni még nem érdemes, viszont arány­lag sok kocsirakományú érkező vagy induló áru van (pl. szén, folyékony anyagok). Ugyanez a helyzet azok­nál a nagy ipartelepeknél is, amelyekhez valamilyen ok miatt nem lehet iparvágányt vezetni. Ezen a hátrányon a legkézenfekvőbb úgy segíteni, hogy a vasút a vasúti kocsit — megrakva, vagy meg­­rakás céljából — valamilyen módon a telepre juttatja. Erre a célra szolgálnak a vasúti kocsiszállító közúti járművek, melyeket különösen a német birodalmi és az olasz államvasutak fejlesztettek ki. Az ilyen járművek gondolata tulajdonképpen nem új, kísérletek már régebben is voltak — az orosz vasutak már 1872-ben szállítottak vasúti postakocsi­kat közúton a vasúttól távoleső postahivatalokhoz , de az ilyen járművek használata csak az utóbbi öt év­ben vált általánosabbá. A vasúti kocsiszállító járműveknek tulajdonképpen három típusuk van: 1. traktor által vontatott jármű; 2. a traktorhoz a Rowan-kocsihoz hasonló módon kap­csolt jármű és végül 3. a magánjáró jármű. A legálta­lánosabb az első típus, amelynek két változata lehet­séges: a) a vasúti kocsi tengelyi vagy forgózsámolyai alatt külön-kü­lön járművek vannnak; b) az egész vasúti kocsi egy járművön foglal helyet. (L. az ábrákat.) Leggazdaságosabbnak az la típus tekinthető, mert azzal tetszés szerinti hosszúságú járművek szállíthatók és az egész jármű hossza is körülbelül csak annyi, mint a vasúti kocsié, ami különösen kanyaroknál fon­tos. Vannak ezenkívül még különleges járművek, ame­lyek kocsibillentő berendezéssel vannak ellátva. A vasúti kocsinak a fent említett járművekre való átrakása külön berendezéssel történik, melyek közül csak a leggyakoribbat ismertetjük. Az átrakó beren­dezés (1. az ábrát) lényegileg egy, a kocsiszállító jármű sínmagasságával egyező magasságú töltésen fekvő vá­gányból áll. A kocsi átrakása a következő módon tör­­ mérnök, műegyetemi tanársegéd. ténik: a szállító jármű a töltés végén levő támfalhoz áll. (Legtöbb esetben a traktor a rajta levő csörlő segítségé­vel vontatja oda.) A jármű az alvázának végén levő görgőkkel felfut a két lejtőre, ezáltal a rugózás hatása részben kiiktatódik s a járművön levő sín szintje a vasúti kocsi rátolásakor nem változik. A sínek közt levő vo­nóhorgot beakasztják a jármű horgába és a csavar­kapoccsal szorosan a támfalhoz húzzák. Ezután a sint az ábrán látható csavaros szerkezettel oldalirányban a kocsiszállító jármű sínjeihez állítják. Az elmozdulás lehetővé tétele céljából a sín az utolsó talpfákon nincs leerősítve, hanem az alátétlemezeken keresztirányban elmozdulhat. A kocsit ezután a csörlővel a járműre húzzák, a tengelytartó villákat feltolják (1. az ábrát) és ezzel a jármű — a kapcsolat megoldása után — menetkész. Az eddigiek természetesen egyrészes jár­műre (1/b) vonatkoznak. Kétrészes jármű (1/a) esetén a változás annyi, hogy a sínhez való kapcsolás utáni a két zsámolyt is egymáshoz kapcsolják, hogy a rugó­zás következtében a vasúti kocsi rátolásakor a két zsá­molyon levő sínek közt lépcső ne álljon elő. Ezután az első tengelyt a második zsámolyon áttolva az első zsámolyon a helyére állítják és rögzítik, majd a zsá­molyok közti kapcsolatot oldják és a hátsó tengelyt a hátsó zsámolyon helyezik el és rögzítik. A kocsi elhe­lyezése után a két zsámolyt összekapcsolják, a kor­mányszerkezeteket összekötik (a járművek kerekeit t. i. a traktor mozgása kormányozza), a kapcsolatot 1 . T JANUAR 20 VASEEnKOZEEKEDEK­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: I . VAIVT I ^^,ze^8 ' e8^S7 évre 20 pengő Budapest VIII. Szentkirályi u. 231 XXIX. ÉVFOLYAM I Telefon : 120-820, 134-294 1941. EV

Next