Magyar Vasut és Közlekedés, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

6 ^x%m­téken ettől kezdődően újból a régi „Budapest Üzletvezetőség“ elnevezést kapta. Vonalhossza ebben az időben 1579 km. volt. Az üzletvezetőség különösen központi fekvésénél fogva a vasúti forgalom gócpontja lett és a hatalmas forgalom lebonyolításával járó különleges feladatok megoldása úgy a mindenkori vezetőtől, mint a munka­társaktól különös képességeket, egész embert igénylő hatalmas munkát és vas szorgalmat követelt. Ezért tart­ják ezt az üzletvezetőséget az ország első üzletvezetős­­ségének, ami abban is kifejezésre jutott, hogy vezetői közül többen a MÁV legmagasabb tisztségeire is érde­mesnek bizonyultak. (Marx, Tolnay, Zelovich). Az üzletvezetőség vonalbeosztásában az 1932. évig lényegesebb változás nem következett be. Az üzletvezetőség vezetését közben Rozsics Endre (1921—1928), majd Gámán Gábor (1928—1933) vette át, akit Bogyós Ottó (1933. II. 1. — 1940. III. 19.) követett. Az 1924. év folyamán az üzletvezetőség épületére még két emeletet építettek és az így kibővített épületet modern központi fűtéssel és nagy teljesítményű sze­mélyfelvonóval látták el. 1932. évben az újabb vonalbeosztás, valamint 1933. évben a Duna-Száva-Adria vasútnak állami üzembe véte­le folytán, — figyelembe véve időközben egyes vonal­­részeknek más üzletvezetőségekhez csatolását is — az ü­zletvezetőség vonalhossza 1933. évi február hó 1-én 1850 km. lett, amikor az üzletvezetőség személyzeti létszáma: 1280 A.) táblázatbeli 3560 B.) táblázatbeli 4030 C.) táblázatbeli alkalmazott volt. Ezenfelül 70 havidíjas, 60 napidíjas, 338 segédtiszti és 199 altiszti napibéres volt létszámban. A munkások létszáma pedig 13.000 főt is elérte. A rendszeresített alkalmazottak létszáma összesen 9537 fő volt, a munkások számával együtt tehát 22.537 főre volt tehető az ü­zletvezetőség alkalmazottainak összlétszáma. Az első bécsi döntés után megindult Felszabadulás újból hatalmas feladatokat rótt a Budapesti Üzletveze­tőségre. A Felvidék visszatérésével megindult diadal­mas bevonulásnál a katonasággal karöltve az üzletve­zetőség is ott volt és követendő hűséggel és példás aka­rással teljesítette kötelességét, ami a visszakapott terü­­letek vasúti megszervezési munkáiban csúcsosodott ki. A felvidéki vonalak visszatérése után az ü­zletveze­tőség vonalainak hossza 2362 km, az összes alkalma­zottak létszáma pedig (A.) 1287 B.) 3744 C.) 4881, — 103 napidíjas és napibéres 209, munkás 15.668) volt. Ebből a hatalmas szervezetből a felsőbbség 1939. július hó 1-ével újból két üzletvezetőséget állított fel Budapesten: a Budapest-déli és a Budapest-északi ü­z­­letvezetőséget. Az eredeti Budapesti Üzletvezetőség a Budapest-Déli, az újonnan felállított pedig a Budapest- Északi üzletvezetőség elnevezést kapta. A Budapest-Déli ü­zletvezetőség vonalainak hossza ekkor 1194 km. volt és a következő vonalak tartoztak hatásköre alá: Budapest-keleti pu. — Hatvan; Budapest-keleti pu. — Hegyeshalom országhatár — Oroszvár országhatár; Budapest-déli pu. — Murakeresztúr országhatár; Bics­­ke-Székesfehérvár; Budapest-keleti pu. — Pusztasza­­szabolcs-Székesfehérvár; Börgönd-Tapolca; Tapolca- Keszthely-Balatonszentgyörgy; Székesfeh­érvár-Komá­rom; Budapest-keleti pu. — Kelebia országhatár; Kun­­szentmiklós-Tass-Dunapataj; Kiskőrös-Kalocsa. Személyzeti létszáma ekkor 8123 rendszeresített és 12.970 munkás, összesen 21.093 főt tett ki. Hatalmas részt kért ez az üzletvezetőség Kárpát­alja és az Erdélyi országrészek visszacsatolásánál is, amikor személyzetéből igen sokan vettek részt az itt visszatért vonalak benépesítésénél. 1940. évi március hó 19-én az üzletvezetőség veze­tője tragikus hirtelenséggel mghalt. Ekkor az ü­zletve­zetőség vezetését üzletigazgató-helyettesi megbízatással a miskolci üzletvezetőség jelenlegi vezetője Demény János üzletigazgató vette át, akit e tisztében 1940. évi július hó 3-án Tóth Tibor követett. A kárpátaljai és erdélyi vasúti vonalak visszatéré­sével bekövetkezett új vonalbeosztásnál a Budapest- Déli üzletvezetőséghez csatolták a hatvan-fü­leki és a pusztaszabolcs-paksi vonalakat is, összesen 144 km. vonalhosszal. Üzletvezetőségünk a Délvidék diadalmas vissza­­visszaszerzésekor a harcok folyamán lépésről-lépésre foglalta el helyét, miközben hősi halottai is voltak. A visszaszerzett délvidéki vonalak nagyobb részét a Buda­pest-déli üzletvezetőséghez csatolták. E vonalakkal az üzletvezetőség vonalhálózata most 1990 km., melyen 748 A.) 3379 B.) 4404 C.) táblázatbeli alkalmazott mellett 15.671 munkás, össze­sen tehát 23.829 alkalmazott látja el a szolgálatot, mi­közben szevrepesve várja, hogy Nagy Magyarország további területeinek felszabadulásával újabb munkára indulhasson. A MÁV MISKOLCI ÜZLETVEZETŐ­SÉGÉNEK ÚJ ÜZLETIGAZGATÓJA A MÁV miskolci üzletvezetőségének­­ üz­letigazgatója Demény János a Budapest-déli üz­letvezetőség eddigi üzlet­igazgatóhelyettese lett. Demény János üzletigaz­gató tudományosan kép­zett, évtizedes gyakorlati ismeretekkel rendelkező mérnök, akit eredmé­nyekben gazdag munkás­sága tesz hivatottá erre a nehéz és fontos tiszt­ségre. Mint napidíjas mérnök kezdte vasúti pá­lyafutását és fokozatosan haladva jutott el a miskolci üzletvezetőség üzletigazga­tói tisztségéhez. 1882. február 5.-én született Albertin Pest megyé­ben. Tanulmányait a bpesti József Nádor Műegyete­men havi 100 korona állami ösztöndíjjal végezte. Mér­nöki oklevelét 1904-ben kapta meg. Mint műegyetemi hallgató a szünidőkben a nyári hónapok alatt a brassói, a kassai, nyíregyházi és kaposvári államépítészeti hiva­taloknál nyert gyakorlati kiképzést. A mérnöki oklevél elnyerse után a kaposvári államépítészeti hivatalnál napidíjas mérnökként dolgozott, majd katonai szolgá­latának tett eleget. 1906. március 1-én lépett a MÁV szolgálatába, s 1907-ig a szombathelyi úv. II. osztályába kérdés

Next