Magyar Vasut és Közlekedés, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)
6 ^x%mtéken ettől kezdődően újból a régi „Budapest Üzletvezetőség“ elnevezést kapta. Vonalhossza ebben az időben 1579 km. volt. Az üzletvezetőség különösen központi fekvésénél fogva a vasúti forgalom gócpontja lett és a hatalmas forgalom lebonyolításával járó különleges feladatok megoldása úgy a mindenkori vezetőtől, mint a munkatársaktól különös képességeket, egész embert igénylő hatalmas munkát és vas szorgalmat követelt. Ezért tartják ezt az üzletvezetőséget az ország első üzletvezetősségének, ami abban is kifejezésre jutott, hogy vezetői közül többen a MÁV legmagasabb tisztségeire is érdemesnek bizonyultak. (Marx, Tolnay, Zelovich). Az üzletvezetőség vonalbeosztásában az 1932. évig lényegesebb változás nem következett be. Az üzletvezetőség vezetését közben Rozsics Endre (1921—1928), majd Gámán Gábor (1928—1933) vette át, akit Bogyós Ottó (1933. II. 1. — 1940. III. 19.) követett. Az 1924. év folyamán az üzletvezetőség épületére még két emeletet építettek és az így kibővített épületet modern központi fűtéssel és nagy teljesítményű személyfelvonóval látták el. 1932. évben az újabb vonalbeosztás, valamint 1933. évben a Duna-Száva-Adria vasútnak állami üzembe vétele folytán, — figyelembe véve időközben egyes vonalrészeknek más üzletvezetőségekhez csatolását is — az üzletvezetőség vonalhossza 1933. évi február hó 1-én 1850 km. lett, amikor az üzletvezetőség személyzeti létszáma: 1280 A.) táblázatbeli 3560 B.) táblázatbeli 4030 C.) táblázatbeli alkalmazott volt. Ezenfelül 70 havidíjas, 60 napidíjas, 338 segédtiszti és 199 altiszti napibéres volt létszámban. A munkások létszáma pedig 13.000 főt is elérte. A rendszeresített alkalmazottak létszáma összesen 9537 fő volt, a munkások számával együtt tehát 22.537 főre volt tehető az üzletvezetőség alkalmazottainak összlétszáma. Az első bécsi döntés után megindult Felszabadulás újból hatalmas feladatokat rótt a Budapesti Üzletvezetőségre. A Felvidék visszatérésével megindult diadalmas bevonulásnál a katonasággal karöltve az üzletvezetőség is ott volt és követendő hűséggel és példás akarással teljesítette kötelességét, ami a visszakapott területek vasúti megszervezési munkáiban csúcsosodott ki. A felvidéki vonalak visszatérése után az üzletvezetőség vonalainak hossza 2362 km, az összes alkalmazottak létszáma pedig (A.) 1287 B.) 3744 C.) 4881, — 103 napidíjas és napibéres 209, munkás 15.668) volt. Ebből a hatalmas szervezetből a felsőbbség 1939. július hó 1-ével újból két üzletvezetőséget állított fel Budapesten: a Budapest-déli és a Budapest-északi üzletvezetőséget. Az eredeti Budapesti Üzletvezetőség a Budapest-Déli, az újonnan felállított pedig a Budapest- Északi üzletvezetőség elnevezést kapta. A Budapest-Déli üzletvezetőség vonalainak hossza ekkor 1194 km. volt és a következő vonalak tartoztak hatásköre alá: Budapest-keleti pu. — Hatvan; Budapest-keleti pu. — Hegyeshalom országhatár — Oroszvár országhatár; Budapest-déli pu. — Murakeresztúr országhatár; Bicske-Székesfehérvár; Budapest-keleti pu. — Pusztaszaszabolcs-Székesfehérvár; Börgönd-Tapolca; Tapolca- Keszthely-Balatonszentgyörgy; Székesfehérvár-Komárom; Budapest-keleti pu. — Kelebia országhatár; Kunszentmiklós-Tass-Dunapataj; Kiskőrös-Kalocsa. Személyzeti létszáma ekkor 8123 rendszeresített és 12.970 munkás, összesen 21.093 főt tett ki. Hatalmas részt kért ez az üzletvezetőség Kárpátalja és az Erdélyi országrészek visszacsatolásánál is, amikor személyzetéből igen sokan vettek részt az itt visszatért vonalak benépesítésénél. 1940. évi március hó 19-én az üzletvezetőség vezetője tragikus hirtelenséggel mghalt. Ekkor az üzletvezetőség vezetését üzletigazgató-helyettesi megbízatással a miskolci üzletvezetőség jelenlegi vezetője Demény János üzletigazgató vette át, akit e tisztében 1940. évi július hó 3-án Tóth Tibor követett. A kárpátaljai és erdélyi vasúti vonalak visszatérésével bekövetkezett új vonalbeosztásnál a Budapest- Déli üzletvezetőséghez csatolták a hatvan-füleki és a pusztaszabolcs-paksi vonalakat is, összesen 144 km. vonalhosszal. Üzletvezetőségünk a Délvidék diadalmas visszavisszaszerzésekor a harcok folyamán lépésről-lépésre foglalta el helyét, miközben hősi halottai is voltak. A visszaszerzett délvidéki vonalak nagyobb részét a Budapest-déli üzletvezetőséghez csatolták. E vonalakkal az üzletvezetőség vonalhálózata most 1990 km., melyen 748 A.) 3379 B.) 4404 C.) táblázatbeli alkalmazott mellett 15.671 munkás, összesen tehát 23.829 alkalmazott látja el a szolgálatot, miközben szevrepesve várja, hogy Nagy Magyarország további területeinek felszabadulásával újabb munkára indulhasson. A MÁV MISKOLCI ÜZLETVEZETŐSÉGÉNEK ÚJ ÜZLETIGAZGATÓJA A MÁV miskolci üzletvezetőségének üzletigazgatója Demény János a Budapest-déli üzletvezetőség eddigi üzletigazgatóhelyettese lett. Demény János üzletigazgató tudományosan képzett, évtizedes gyakorlati ismeretekkel rendelkező mérnök, akit eredményekben gazdag munkássága tesz hivatottá erre a nehéz és fontos tisztségre. Mint napidíjas mérnök kezdte vasúti pályafutását és fokozatosan haladva jutott el a miskolci üzletvezetőség üzletigazgatói tisztségéhez. 1882. február 5.-én született Albertin Pest megyében. Tanulmányait a bpesti József Nádor Műegyetemen havi 100 korona állami ösztöndíjjal végezte. Mérnöki oklevelét 1904-ben kapta meg. Mint műegyetemi hallgató a szünidőkben a nyári hónapok alatt a brassói, a kassai, nyíregyházi és kaposvári államépítészeti hivataloknál nyert gyakorlati kiképzést. A mérnöki oklevél elnyerse után a kaposvári államépítészeti hivatalnál napidíjas mérnökként dolgozott, majd katonai szolgálatának tett eleget. 1906. március 1-én lépett a MÁV szolgálatába, s 1907-ig a szombathelyi úv. II. osztályába kérdés