Malomujság, 1939 (5. évfolyam, 1-33. szám)

1939-01-01 / 1. szám

/ V. évfolyam, 1. szám. Belföldi előfizetési árak : Egész évre ...................................­­.................. 16 pengő Félévre ................................... ................... 8 pengő R.T. B.T. -­■ K. F.T. cégek részére egy évre 24 pengő Hirdetési árak : Egy hasábos (60­­%n széles) milimétersor 30 fillér Egy hasábos (40 TMjm széles) milimétersor 20 fillér Apróhirdetések szavanként 10, vastagbetűből 20 fillér Magyar hír: postatakarékpénztári csekkszámla Budapest : 32.275 Megjelenik havonta kétszer FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: Császár Ferenc SZERKESZTŐ­SÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Budapest, V., Hollán-utcat 1). Telefon : 11-49-34 Külföldi előfizetési árak : Egész évre ... .................................................. 20 pengő Félévre .................................................................. 10 pengő Csehszlovák postatakarékpénztári csekkszámla Praha: 501.763 Jugoszláv kir. postatakarékpénztári csekkszámla Zagreb: 41.649 Humán nemzeti postatakarékpénzt. csekkszámla Bucuresti : 24.954 U i tootjfjf -At­ AA tl,Lti40bilfc. A* 19Sá ? 11 .­­ Budapest, 1939. január 1. A sopronmegyei csavarozás tömegperének sikere és tanulságai írta: CSIHA GYŐZŐ, az Országos Malomszövetség ügyvezető elnöke. Huszonh­árom, sűrűn telegépelt olda­lon fekszik előttem a Soproni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara Választott Bíróságának ítélete, hogy kihámozzam belőle a lényeget. C­­sak úgy hemzsegnek Irénné a syeres felek : 34 felperes indult 24 alperessel szemben és végzett 20 fel­peres 38 alperessel szemben. Röviden a per történetét mondom el először. Sopron megyében — az ítélet és in­dokolás részleteiből megállapíthatóan alig néhány középmalom mellett szám­talan apró kis vízimalom szolgálja az erőltető közönséget. Az összes sopron­­m­egyei malmok közül csupán írnom nem csavarozott! Ezzel szemben viszont, az ítélet, pontos felsorolása szerint, a leg­nagyobb, két malommal bíró malom­érdekeltség negyvennégy községből, egy másik középmalom harmincnégy köz­ségből, egy harmadik középmalom hu­szonegy, egy negyedik kisebb malom huszonnégy községből csúvározott! Ez a kép­ világosan tárja elénk azt az elképesztő s önmagát mind el­vadul­­­tabb csúvarozási dühre gerjesztő gyil­kos versenyt, mellyel a sopronmegyei malmok önmagukat s közvetve őröltető közönségük érdekeit marták, amint ez utóbbi az alperesi védekezésekből is ki­tűnik. Hosszú, túl hosszú erhelődés után szán­ta rá magát a sopronmegyei molná­rok egy része, hogy a sopron megyei iparkamara választott bírósága elé vi­gye az ügyet. Sorozatosan gyűléseket tartottak. Kimondották, hogy a csava­­rozás tisztességtelen verseny, 1938. jú­nius 20-án félbehagyják. Aki pedig nem hagyja félbe, az ellen pert in­dítanak, így is történt. A 44 község­ből csúvározó kettős malomérdekeltség is letette a csav­árostort, s a felperesekkel együtt indult a perben. Ezzel való­ban bizonyította is jószándékát. A per mind hosszabbra nyúlt. Az al­peresek, a 34 községből csúvározó kö­zépmalommal az élükön, a perlési mű­vészet minden fogásával húzták az időt. Közben csavároztak. Felperesek egy ré­sze nem bírta kitartással s kényszerű­ségből, a közös határozatok ellenére, újból elkezdett csavározni. 14 felperes vált így alperessé s — ami a legcso­dálatosabb — alig letett felperesi el­veit végleg megtagadva, jobb ügyhöz méltó kemény védekezésbe fogott. Ádáz tusa volt, melyre most már visszasüt az ítélet derült napja. A 44 községből csúvározó kettős ér­dekeltségű malmot 16 községből, a 34 községből csúvározót 8 községből ugyan, de megbízható magánértesülésem szerint ezáltal csúvározási mennyisége lényege­sen nagyobbik feléből, a harmadik és negyedik malmot pedig 6­6 községből tiltották ki. Első pillanatra soványnak látszik a siker, pedig nem az. Az ítélet komoly tanulmányozása minden értelmesen gon­dolkozót arról fog meggyőzni, hogy­­a csúvározás tisztességtelenségének elbí­rálásában teljes mértékben győztek az Országos Malomszövetség által ismétel­ten lefektetett és nyilvánított alapelvei­. Minden molnár okulására fel kell so­rolnom azokat az elvi jelentőségű kö­rülményeket, amikor nem marasztalt a választott bíróság­ : 1. Nem marasztalt, amikor a perbe­­vont területen nem volt érdekelt fel­peres. A 34 községből csavározó mal­mot azért­ tiltotta ki csupán 8 községből, mert a felperesek közül csak hármat talált e malommal szemben érdekeltnek. Tanulság­ ebből, hogy nem perelhet senki egy malmot arra, hogy őt nem is érdeklő egész csavározását, állítsa le. Csupán arra, hogy a felperesi terület­ről tiltassék ki. A csavározási perek nem általános jogelveket érvényesí­tenek (épen ez volt a soproni perindí­tás alapvető tévedése), hanem magán­érdekeket védenek. 2. Nem marasztalt a választott bí­róság, amikor felperes maga is csa­vározott, mert »ha ő is az üzletszerzés­nek azt az eszközét veszi igénybe, me­lyet­ tisztességtelennek tart, annak meg­szüntetését jogszerűen nem követelheti«. A soproni tömegper számszerűleg is előre várható nagy sikere akkor nyir­­bálódott meg, amikor 14 felperes al­peressé vált, mert újból felvette a csu- Lapunk múlt számához mellékelt csekklapon kérjük a„Nalomujság“ előfizetési díját beküldeni a 32.275 sz. postatakarékp. számlánkra Kishirdetéseink a 17. és 18. oldalon találhatók.

Next