Malomujság, 1941 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1941-06-01 / 16. szám
1941. június 1.4 és 58—60°/o a kenyérliszt. Ez nem felel meg a házi szükséglet arányainak s esetleg kenyérliszttél forlásra (állati etetésre) vezet. 2. Hetep Gyula és fia, Mike, a jövő évi termésgazdálkodásra terjeszti elő indítványként a gabonának már a cséplőgépnél való számbavételét, az őrlés felosztására nézve javasolja az utolsó három év átlaga alapján való kontingentálást, úgy azonban, hogy a kiőrlési rendeletet kijátszó, tehát hihetetlen mennyiségre felduzzadt őrlésmennyiséget figyelmen kívül kell hagyni. A kiőrlési kijátszás meggátlására kisebbméretű kiőrlési kényszert javasol, amikor is az elég takarmány nem fogja az őrletet kijátszásra bírni s arra, hogy a malmot is a törvénytelen útra kényszerítse. Sürgetik még az ellenőrzés hatékonyabbá tételét és az ügyek példaadó gyors elintézését. 3. Széll Lajos, Nagykőrös, ugyancsak a búza- és egyúttal rozsvidékek kiőrlése terén kíván a már említett módon könnyítést. 4. Lannert János, a zsámbéki malom tisztviselője, javaslatai a következők: a) A bejelentési kötelezettség nem vezetett eredményre, helyette a cséplőgépnél való számbavétel volna szükséges. A vámőrletők fejadagjának megállapítását is szükségesnek tartja, mégpedig kéthavi adagolásban, hogy idő előtt fel ne őröltethesse senki az évi mennyiségét. b) A búzakiutalásoknál sürgeti az utaztatások megszüntetését, a felvásárlásnak a malomszékhelyek szükségletével kombinált véghezvitelével és a malomszükségleti helyeken való tárolással. c) A kukoricalisztnek főleg a főváros környékén zavaros a szállítása. Ennek megjavítása érdekében a rajonon kívüli szállítás megtiltását sürgeti. d) Minthogy egyes fontosabb rendeleteket a napilapok szakszerűtlenül közölnek, a Szövetségnek azonnal körlevélben kellene a sajtót felvilágosítania a helyes malomipari értelmezésről. 5. Szentkirályi-Tóth Vince, Kecskemét, azt sürgeti, hogy ha a kormány kiőrlést szabályozó rendeletet ad ki, azt az életbeléptetés előtt két héttel hirdesse ki, hogy a malomiparnak a szükséges átalakításokra legyen ideje és lehetősége. b) A rendeletek miatt szükséges átalakítások műszaki anyagbeszerzéséhez, elsősorban a selyemre, adjon a kormány adómérséklést. c) A vámőrlető köteles legyen a zsákját mindkét oldalon feltűnően nevével vagy jelével ellátni. d) Az őrletőközönség a kiőrlési korlátozások idejére távolíttassék el a malomból. e) Az új termésig oldja fel a kormány az összes őrlési korlátozásokat a készletek automatikus felszabadulása és előkerülése érdekében . 6. Bárány György, Szarvas, a simaőrlő (egyszer felöntő) malmok részére kiván kiőrlési könnyítést, nevezetesen azt, hogy ezek a malmok 82 o/c-os kiőrléssel mentesüljenek a nullás kiaknázás alól. Indítványát műszaki indokokkal támasztja alá. 7. Molnár János visszatért délvidékihorgosig ) malom tulajdonos felhívja a Közgyűlés figyelmét arra, hogy a szerbek különösen a határszélen, ú. n. szövetkezeti malmokat alapítottak politikai célból s ezeket minden kedvezménnyel segítették, egészen a teljes adómentességig. Ennek az állapotnak a megszüntetését sürgeti az anyaországban. * A főtitkár ismertetése után a következők szólaltak fel : Báli Ferenc, aki panaszolta, hogy a 72/73 kg-os búzából is 850/6-os kiőrlést kell teljesíteni. Ez lehetetlen. A rendelet megváltoztatását sürgette olyan irányban, hogy a kiőrlés mértékét a hektolitersúly állapítsa meg. Panaszolja továbbá a Futura-lisztek utaztatását, amely mellett még orosz megyék maradnak liszt nélkül. Megoldás az volna, hogy a malmok közvetlenül adhassák el az általuk gyártott Futura-lisztet. Végül azt is szóváteszi, hogy az elvágott székely részben kukorica sincs, korpakiutalási lehetőség sincs a kisemberek részére, viszont egyes helyeken rengeteg az eldiszponálatlan korpa. . Berchtold István az írásos indítványok során már ismertetett javaslatát indokolja meg. Tóth János szerint a takarmányhiány nagyobb, mint a liszthiány. Ezzel érvelve, el kellene érnie a Szövetségnek a kormánynál, hogy a kiőrlés leszállíttassák 80/826/o-ra. Ezzel a verseny méregfoga is ki volna húzva. A búzaellátás terén igazságtalanság mutatkozik és főleg a tiszántúli malmok járnak rosszul. Hódmezővásárhely határának 506/o-a például ma is víz alatt van. A szétosztásban lehetne az ötletszerűség helyett valamiben kulcsot, pl. az utolsó öt év átlagát alkalmazni. Kónya Károly a saját példáján bemutatja, hogy egyik s másik rendelet nemcsak betarthatatlan, de betartása káros is, így pl. a korparendelet megjelenése után saját felelősségére adott ki az állattartó kisgazdáknak korpát s ezért a Mezőgazdáktól dicséretben részesült. Vannak azonban igen fontos rendeletek, mint pl. a kiőrlési rendelet. Ezt ne csak tartsa be mindenki, de a Szövetség igyekezzék be is tartatni kivétel nélkül mindenkivel. Követeli, hogy a közellátási búzákban minden malom egyenlő mérték szerint részesüljön. Magyar Ferenc jobbnak látja az idei leendő termést a tavalyinál. Hasson tehát oda a Szövetség, hogy a kiőrlés szállíttassék le 5o/o-kal és a 80/78o/o-os kiőrlés keretében a nullás kiőrlés emeltessék fel 30°/o-ra. ...Holub Mihály ugyancsak a kiőrlési rendeletét teszi panasz tárgyává és a hektolitersúlyhoz igazodó kiőrlési százalékot sürgeti. Fábián Zoltán szükségesnek tartja, hogy a vezetőség állandóan tájékozva legyen a terméskilátásokról. A választmány tagjai tartják kötelességüknek, hogy körzetük terméskilátásairól hetenkint tájékoztassák a Szövetség vezetőségét. Bombányi János szerint legfontosabb a búzaellátás igazságos alapokra fektetése. E végből ki kellene venni a búzaellátást a Futura kezéből. A sokféle lisztárakat egységesíteni kellene. A vízierő ma nagy nemzeti vagyon, továbbá a kismalmok mindig távoltartották magukat a zsidóságtól. Megérdemlik tehát a segítséget. Göndöcs József panaszolja, hogy a tőkeszegény kismalmok az anyagbeszerzésnél is hátrányban vannak. PL a hercegi erdőigazgatóság adna neki tűzifát, de csak ha az egész évi mennyiség árát előre lefizeti. Intézkedést sürget. Panaszolja, hogy a molnár-ág tekintélyes része nem tartja be a kiőrlési rendeletet. Sokkal szigorúbb ellenőrzést és büntetést sürget a mostaninál. Czabay Jenő azt kívánja, hogy a malmok kapjanak búzát, egyéni szétosztásra ellátatlan vámőrletek között. — Nagyon kéri az elnökséget, hasson oda, hogy a jövő évi rendszerben ennyiféle bejelentési kényszer ne álljon fenn. Újirány Péter jövőre olyan árpolitikát kiván, hogy a búza és a rozs — esetleg egyenlő — áraival szemben , jóval alacsonyabb ára legyen az árpának, kukoricának és a zabnak, így megszűnik magától az az állapot, hogy a gazda az állatjait búzával és rozzsal vagy azok kenyérlisztjével eteti. Lelovits Cyprián, a vámszázalék emelésének szükségességét hangoztatja. Ferenc Sándor a lisztmintázás körüli viszszásságokat teszi szóvá. A liszteket a malmon túl, a házaknál kellene vizsgálni. A cselédőrlésekre különleges — több fehérlisztet adó — kiőrlés engedélyezését sürgeti s végül azt, hogy a tisztított súly legyen a kiőrlési százalék rendeletbeli alapja. Terján Péter a sütőiparosok erősebb ellenőrzését sürgeti. Sok helyen rossz kenyeret, sütnek s emiatt a malmokat okolják. A tengeri lisztellátásban is panaszai vannak. Rónay János dr. kéri az elnökséget, hogy vegye fel programmjába a lisztadó váltság eltörlését és mással — például általános 2°/a forgalmiadóval való — helyettesítését. o A MALOMBAN IS, EGYESÜLT MAGYAR MALOMIPARI RT. BUDAPEST Pesti Victoria Gőzmalom R. T. f. a. Egyesült Nagyváradi László és Hunyady Malmok „Emilia telepe" Kilenc malmának teljes berendezését kiárusítja. — Hengerszékek, kőjáratok, daratisztítógépek, siksziták, nyomó- és szivótömlőszűrők, exhaustorok, felvonók, szállítócsigák, közlőművek, gőzgépek, szerszámgépek, hengerrovátkoló-csiszológépek, műhely- és malmi szerszámok, egyenáramú villamosberendezések stb. stb. kerülnek kiárusításra. Keresse fel malmához legközelebb fekvő telepünket: Budapest, Cegléd, Nagyvárad, Kiskunhalas, Baja, Gyula V., ÚJPESTI RAKPART 39. TELEFON: 292-279 Levélcím: Budapest 62. postafiók 195. szám Sürgönyeim: Részvénymalom Budapest