Mezőgazdák, 1925 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1925-01-01 / 1. szám

4. oldal »MEZŐGAZDÁK« 1925. január 1. és megállapították a »Salan« nagy baktericid hatását. Azonban miután a bakteriológiai vizsgálatok ma­­gukban nem elégségesek, különösen nem a gyakorlati ember szempontjából, úgy a »Salan« hatását a gyakor­­lati élet szempontjából is beható tanulmány tárgyává tettük, cikkíró és asszisztensem. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a »Salan« ma a legjobb fertőtlenítőszer, annyi jó tulaj­­donsággal rendelkezik, mely egy gyakorló állatorvost és gazdát mindenképpen kielégíthetnek. Éppen az állatok kezelésénél nem közömbös az, hogy milyen szert használnak sebkezelésre, de még inkább egyedi és tömegfertőtlenítésre. Az állatgyógyászatban, különösen tehenészetek­­ben, rendkívül fontos egy olyan szer alkalmazása, mely a tejre sem szag, sem íz, sem más tekintetben nincs káros befolyással, mert hisz közismert dolog, hogy a tej minden szag, íz stb. iránt rendkívül érzé­­keny, azt magába veszi, miáltal vagy megromlik, vagy egyébként mint fogyasztási cikk, élvezhetetlenné válik. Gazdák, állattenyésztők előtt nem kell részletesen magyaráznom a fertőtlenítés jelentőségét éppen a tehenészetekben, mindenki tudja, hogy éppen tehe­­nészetekben sűrűn fordulnak elő ragadós betegségek, járványok, ahol a legtöbb esetben más mód, mint a fertőtlenítés, nem is áll rendelkezésünkre a baj, a betegség elfojtása céljából. Egy alaposan, lelkiismeretesen és gondosan végre*­hajtott fertőtlenítés igen sok esetben megakadályozza a járványok terjedését, sőt magát a járványt is meg­­szünteti. Ami a »Salan« gyakorlati jelentőségét illeti, úgy azt kipróbáltuk járványos elvetélésnél, fertőző hüvelyhurutnál, magzatburkok visszamaradásánál, mirigykóros esetekben, sebkezelésnél, eccemánál (ló* nál, kutyánál), de kísérletet tettünk tejgazdaságban istálló* és edényfertőtlenítéssel is stb. Tapasztalatom az, hogy a »Salan« 3%*os oldata igen előnyösen használható visszamaradt magzatburkok eltávolításakor méhöblítésre, amennyiben a már esetleg bűzössé vált (rothadó) magzatburkot, illetve az ezáltal keletkezett szagot — mely a tejre igen ártalmas — azonnal meg­­szünteti. De megszünteti a méhben a magzatburok visszamaradása folytán beállott gyuladási folyamatot, megszünteti egy további fertőzés lehetőségét, meg­­akadályozza azt, hogy sepsis keletkezzék. Alkalmazásakor (irrigálás) nem marja, nem ingerli a hüvely és méh nyálkahártyáját, minek folytán az állat nem erőlködik és így nem áll elő a méhelőesés lehetősége sem. Baktericid hatása folytán a méhből kikerülő fertő­­zött váladékot fertőtleníti és így a ragály továbbterjedé­­sének útját állja, ami egyébként bekövetkezhetnék. Ugyanúgy a fertőző hüvely hurutnál, mely makacs betegség, valamint egyéb hurutos, váladékképződéssel járó hurutot, gyuladást is megszünteti. Tekintettel arra, hogy a »Salan«*nak, mint fentebb említve volt, többféle betegségnél jótékony hatása van, de azok tárgyalása egy közlemény keretében igen nagy terje­­delmet venne igénybe, így majd az egyes betegségeket külön*külön fogom ismertetni. A »Salan« kapható a Magyar Mezőgazdák Szö* vetkezete áruosztályánál. Dr. K.é. I SZÖVETKEZETI MOZGALOM I “ _____________________________ ■ BliaillliliiiBfiRlllllBlllltCiailii­giigiii Új kirendeltségünk Győrött. Azon a programmszerű úton, amelyen haladva az ország területén kirendeltségeink hálózatát törek­­szünk kiépíteni és tökéletesíteni. Debrecen, Szombat* «Minden ügyünkben vegyük hely, Nyíregyháza, Pápa, Lepsény és Szolnok után egyik legfontosabb gócponthoz, Győrhöz jutottunk el, ahol újév napján a győrvidéki kirendeltségünk kezdi meg működését. Épp úgy, mint Szolnokon a Jásznagykunszolnok* vármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értéke* sítő Szövetkezetével, Győrött is a Győrvidéki Mező* gazdák Szövetkezetével létesítettünk barátságos meg* állapodást, amelynek alapján az immár 5 év óta dicséretreméltó eredménnyel működő győri szövet* kezet áruüzletét átvettük s győrvidéki kirendeltségünk* ként tovább vezetjük. Irodáink és raktáraink a Győr* vidéki Mezőgazdák Szövetkezete eddigi telepén lesz* nek elhelyezve a Vilmos császári út és a Teleky*utca sarkán, Győr város központjában, annak egyik leg­­szebb helyén és amely telepet a Győrvidéki Mező* gazdák Szövetkezete 5 éves munkájának eredménye* képpen saját magáénak vallhat. Erről a tranzakcióról nemcsak igazgatóságunk, hanem Győr és egész vidéké­ nek gazdatársadalma örömmel vett tudomást, mert olyan fontos kereskedelmi gócpontban, mint Győr, amely fekvésénél, hajó*, vasút* és országúthálózatánál fogva formálisan a Felsődunántúl kapuja, Wien és Budapest közt a legjelentősebb állomás, kívánatos, hogy egyik legnagyobb kirendeltségünknek székhelye legyen, amely teljesítőképességével a jelentkező min­­den gazdaigényeknek meg tud felelni. Kirendeltségünk választmányában ugyanazok a vezető gazdák foglal­­nak helyet, akik a Győrvidéki Mezőgazdák Szövet­­kezetének igazgatósági tagjai voltak s ezen vidéki altruista intézményt megfontolt, bölcs irányításukkal egyrészt igen tekintélyes anyagi eredményekhez juttat* ták, amely a szövetkezet nagyértékű ingatlanaiban lát* ható, másrészt tiszteletreméltó erkölcsi eredmények iga­­zolják szorgalmas munkájukat, összetartásukat, amelyek láthatók nemcsak a győrvármegyei, hanem Győr vár­­megyével szomszédos vármegyék gazdaközönségének részben spontán, részben szükségszerű Győr felé való gravitálásában. Kirendeltségünk Győrött a Győrvidéki Mező­­gazdák Szövetkezetének régi, kipróbált tisztviselőkará­­val az eddig járt legjobb utakon fog haladni. Ha visszatekintünk Győr gazdatársadalmi életében arra az 5 esztendőre, amely a Győrvidéki Mezőgazdák Szövetkezete mögött van, nagy elismeréssel kell meg­­emlékeznünk a vezető gazdák kiváló agilitásáról, össze­­tartásáról és eredményes működéséről, amely például szolgálhat az ország minden vidéki központjának. A régi vármegyei Gazdasági Egyesület ezelőtt 5 esz­­tendővel nyert új vezetőséget , hogy a gazdatársadalom­­nak, a mezőgazdaságból élőknek minél nagyobb rétegeit, minél nagyobb számát tömörítse akcióképes, erős és hatalmas egységbe, megalakították a Győr­­vidéki Földmívelők Egyesületét s ezzel egyidőben a Győrvidéki Mezőgazdák Szövetkezetét 1920. január havában. Azóta lankadatlan szorgalommal, kedvvel dol­­goztak s egyik társadalmi intézményt a másik után hív­­ták Győrött életre; így az ő agilitásuknak köszönhető a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának Győrött történt elhelyezése. A Győrvidéki Földmívelők Egyesü­­lete 95 községben létesített a régi gazdakörök mintájára községi földmívelő köröket megfelelő helyi vezető­­ségekkel s ezek a körök élő és aktív szervei lettek nemcsak az Egyesületnek, hanem áruellátás terén a Szövetkezetnek is. Ez a programmszerűen kiépített hálózat és a szolid kereskedelmi elvek alapján kifejtett szorgalmas munka tette azután lehetővé és érthetővé azt, hogy a Győrvidéki Mezőgazdák Szövetkezete ma a város belterületén egy sok millió korona értékű, igen szépen berendezett árukereskedelmi vállalat cél­­jaira szolgáló nagy telket s azon tekintélyes számú igényibe szövetkezetünket!“

Next