Mezőgazdák, 1926 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1926-01-01 / 1. szám
4. oldal »MEZŐGAZDÁK« 1926. január 1. nyéknek, csakhogy ezek nem a földből, hanem a levegőből nyerik azt. Azonban miért éppen csak a legumizónok mehetik a levegőből a szükséges nitrogént? Ezt a kérdést negyedszázaddal ezelőtt Hellriegel tanár oldotta meg, amennyiben megállapította, hogy nem a hüvelyesek vonják ki a levegőből a nitrogént, hanem bizonyos velük együtt élő baktériumok. Ezek a baktériumok a hüvelyesek gyökerén lévő gumócskákban élnek és erről közönségesen gumós baktériumoknak szokták nevezni. Ezek pirinyó kis élő testek (gombácskák) olyan kicsinyek, hogy ezer darabot kell hosszukban egymásután rakni, hogy egy millimétert kitöltsünk velük és csak kitűnő mikroszkóppal látható. Amilyen kicsinyek, olyan gyorsan szaporodnak, fél órába se telik, hogy egy ilyen kis baktérium kettéhasadjon, sőt kedvező körülmények között egy nap alatt egy baktériumból 1600 trillióra szaporodik (1600X18 nulla). Minden kulturföldben van ilyen gumós baktérium és mihelyt egy hüvelyesnek a magja csirára nyílik, az azon fejlődő hajszál gyökereibe hatolnak be és a fenti rohamossággal szaporodnak. Ott azután a levegőből nitrogént gyűjtenek és vendéglátó növényeknek adják át. A tenyészidő leteltével visszavándorolnak a földbe. Ez a felfedezés megmagyarázta, hogy a hüvelyesek addig bevetetlen földön miért nőnek rosszul, éppen a gumós baktériumok hiánya miatt. Ha azonban a baktériumokat mesterséges úton odajuttatjuk, csekély mennyiségű megfelelő földdel (mely földön már hüvelyes nőtt egyszer), akkor a hüvelyesek most már itt is normálisan fejlődnek. Ezt talajoltásnak nevezik. Az oltás ilyen módja csak akkor bizonyult jónak, ha az oltó* anyagul felhasznált földben előzőleg a hüvelyesek különösen előnyösen fejlődtek. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy a földnek az odahordása körül* ményes és költséges és vele együtt különböző gyom* magvak is odajutnak. Hiltner tanár arra a gondolatra jutott, hogy bakté riumoknak tiszta tenyészetét használja fel. Ezirányú munkája közben rájött, hogy minden fajta hüvelyes nek speciálisan nevelődött gumós baktériumra van szüksége. Egy kis üvegcse tiszta tenyészet egész hektár földön terjesztheti el a baktériumokat. A kezdet* leges sikerek után nem maradhattak el rossz tapasztalatok és tévedések és így a gazdák nem törődtek az oltás kérdésével. Sok évi kutatás és kísérletezés után sikerült az összes hibákat kiküszöbölni és kb. 20 évi kísérlet után olyan oltóanyagot tudunk mezőgazdasági növények számára előállítani, amely még a leg* rosszabb földön is javítja a termést. A mesterségesen kitenyésztett baktériumok ugyanis hatékonyabbak a földben maguktól szaporodóknál. Most tehát nem a földet oltjuk, hanem a vető* magvat olyképpen, hogy ezen baktériumkultúrák prepa* ratumát kevés vízzel keverjük és ezzel a magot be* spricceljük. Egyes esetekben 200%-os hozamtöbbletet értek el. Az oltásnak nemcsak a gyökerek fejlődésére, de a föld feletti részek fejlődésére is egyforma hatása van és a kísérletek szerint ott, ahol a növény gyengén fejlődött, mert nem oltatott be, ugyanott a beoltott igen erősen fejlődött és aránylag nagy gumócskák képződtek rajtuk.Ezen körülménynek nemcsak a többi termelés, hanem a növényvédelem szempontjából is megvan az az előnye, hogy a növényt férgeknek, betegségeknek ellenállóvá fejleszti. Felmerült az a kérdés már most, hogy lehetne más növényeknek a hozamát ily módon növelni. Mert azt tapasztalták, hogyha a rozsot borsóval keverve vetik, akkor az előbbi sokkal élénkebben zöld és a hozama is nagyobb. Így közel állt a gondolat, hogy borsó vagy más hüvelyes baktériumával más kalászos vagy egyéb növény is beoltható. Hosszú évek kutatásai után sikerült ezt a problémát megoldani, vagyis a leguminózok gumós baktériumát is más növényekhez asszimilálni. Ezirányú munkálat eredménye az »Azoform«. Az »Azoform« vetőmagtrágyában az egyes növé* nyeknek külön*külön asszimilált baktériumok kultúrái vannak. Ezért minden növényhez másfajta »Azoform«*ot kell adni. A fentiek értelmében az »Azoform« bakté* riumai az ő vendéglátó növényeiknek a levegő nitro* génjét leköti és ezeket a növények számára emészt* hetővé teszi. Az »Azoform«*ban ezenkívül olyan bakté* riumok is vannak, amelyek a növény tápanyagait, mint pl. a foszforsavakat és a gabonaneműeknek külö*nösen fontos káliumot könnyen oldódó alakban dol* gozzák fel. * s A baktériumok folyékony tápanyagban tenyész* tetnek ki. Ilyen alakban azonban nehéz lenne bizton* ságosan szállítani és nem is lenne tartós. Ezért ezt a tenyészetet tápanyagokkal preparált földbe szivárogtat* juk és így töltjük bádogdobozokba. Ilyen formában tartósan marad hatékony. A bádogdobozok úgy vannak méretezve, hogy azok tartalma egy kat, holdhoz szükséges vetőmaghoz teljesen elegendő. Az »Azoform« nem azonos a különböző nevek alatt forgalomba hozott és talaj baktériumok keverékéből álló preparátumokkal (Alinit, Nitragin, Nitrofer, Edamphon stb.), miután ezek nem növényenként asszimilált gumós baktériumokat tartalmaznak. Egy módosítással még az is sikerül, hogy az »Azoform« a hüvelyeseknél is hatékonyabban foghat, mint az eddigi tiszta tenyészetek. Ennélfogva a zöldtrágyázás célját szolgáló vetőmagvak oltása is fontossá vált, mert ezeknek igazi sikere az »Azoform« útján biztosítható. Az »Azoform« használata a következő : közvetlen vetés előtt tiszta edénybe kell a doboz tartalmát önteni, melyet egy liter vízzel hígítunk fel és egy fa* darabbal jól elkeverjük. Ezt az oltófolyadékot vető* maggal keverjük el és átlapátolással, vagy kézzel való keveréssel gondoskodunk róla, hogy minden egyes szem vagy gumóhoz jusson, de azért nedvessé ne váljék. Oltás után rögtön vetni kell. Az »Azoform« előnyei röviden összefoglalva a következők: Egyszerű a szállítása, használata költség mentes. Tartós, kezelése a legegyszerűbb és minden növényre külön*külön asszimilálva van. Jó hatású a csiraképességre (gabonaneműeknél 30°/o*ig) és fokozott terméshozamot biztosít, a műtrágyák nagyrészének megtakarításával jár. Az »Azoform« külföldön a gyakorlatban minden várakozást beváltott és így elvégzett munkám nemcsak teoretikus, hanem széleskörű gyakorlati eredményt hozott, amelyről vetített képek is tökéletesen meggyőzték Önöket. Remélem, hogy ezen előadásommal sikerült önökkel az »Azoform« lényegét és célját megismertetni. Amikor előadásom alatt tanúsított kitüntető figyelmükért és megjelenésükért köszönetet mondok, mindennemű érdeklődés számára szívesen rendelkezésre állok. Az »A z o f o r m« beszerezhető szövetkezetünk Növényvédelmi Osztályánál. Használati utasítást és egyéb ismertető nyomtatványokat kívánatra készséggel küldünk. Ehhez hozzáfűzhetjük, hogy ma már számos magyar szakvélemény bizonyítja, hogy a magyar talaj- és éghajlati viszonyok mellett is kitűnően bevált az »Azoform». inr* „Minden ügyünkben vegyük igénybe szövetkezetünket!“ **1KÜ