Mezőgazdák, 1927 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
4. oldal 1927. január 1. »MEZŐGAZDÁK« József, Madas Mihály, Mándy Sándor, Mándy Tibor, K. Mándy Uradalom Nyírbátor, lovag Meissl Erna, Mocsáry Dániel, Nádas Gyula, gróf Pejacsevich Elemér, Pribyl Sándor, Polgár Ilona, dr. Pósch Gyula, dr. Rácz Albertné, dr. Radnay Ferenc,özv.Renfer Gusztávné szül. Steiner Anna, Rocsa József, Sánta Imre, dr. Sibrik Dezső, Simon Sándor, Spiegel Márton, Streicher Lajosné szül. Luby Sarolta, Szalay Pál, Szarka Gyuláné, Székely László, özv. Szemere Hubáné Patay Anna, Szilárd Péterné Polgár Paula, Szobonya Imre, Szobonya László, Szüle József, Szűcs Ervin, vitéz Toókos Gyula, P. Tóth János, Vass Ferenc, báró Villasecca Lajos, Weisz Mór, báró Wimmersperg Flóra, özv. Wosching J. Györgyné szül. Innerehner Albiné és gróf Zichy Livia Clara. Egyidejűleg 2099 drb. pótüzletrész jegyeztetett. A tagok száma ezidőszerint 6217. A 20 pengős üzletrészek száma 73.058. Hirdetmény. Kamatlábváltozás. Az igazgatóság 1927 január 1stől kezdve a folyószámlabetétek utáni kártérítést 5000 pengőn aluli tételeknél 7%-ra, 5000 pengőn felüli betéteknél 1 WV-osra szállította le, 3 hónapra zárolt számláknál pedig ugyanezen időponttól kezdődőleg évi 8/2%-t térítünk. A tőkekamatadót, illetve kamatilletéket, úgy mint eddig, a szövetkezet viseli. Halálozás. Őszinte részvéttel jelentjük Józsa Pál, galántai Lelovich Gyula, galsai Polgár Andor, Potsa Bertalan, Szilágyi József, Jármy József és Tisza Imre tagjaink elhunytát. Emléküket mindenkor kegyelettel fogjuk megőrizni. Kozma Ferenc emlékezete. A magyar népies lótenyésztés apostolának és megszervezőjének nemes egyéniségét méltatja Magyar Kázmérnak, Kozma volt munkatársának emlékbeszéde, melyet a Magyar Gazdák Szemléjének most megjelent száma tartalmaz. Ugyan* ebben a folyóiratban Bárczy Dezső államtitkár a gazda* ifjak kiképzéséről értekezik. Dr. Csepregi Horváth János, a magyar szövetkezeti mozgalom XIX. század* beli utolsó évtizedének történetét ismerteti. Dr. Csérer Lajos a régi Erdély mezőgazdasági adóit ismerteti, eredeti források alapján, meglepő analógiával a mai viszonyokra. A vezető cikk a választópolgárságnak a választásokkal szemben való érdeklődésének csökkenésével foglalkozik, érdekes külföldi adatokat mutatva be. Ezeken kívül több apró aktualitás és könyvismertetések egészítik ki a változatos számot. A Magyar Gazdák Szemléje az egyetlen magyar tudományos agrár és szövetkezeti szellemű folyóirat, mely a következő évvel harminckettedik évfolyamába lép. A folyó*iratot Bernát István alapította, Czettler Jenő szerkeszti, helyettes szerkesztője Ihrig Károly. Előfizetni, illetőleg egyes számot megvenni a Magyar Gazda* szövetségben lehet (IX., Üllői*út 25.), előfizetési díj 12 pengő, a mostani szám ára 25.000 korona. Motorkezelői tanfolyam a M. Kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézetben (Budapest, VIII., József*körút 6. szám). A tanfolyam célja, hogy hallgatóival a motorok (gázmotorok, belső elégésű motorok) működési elveit, szerkezetét, okszerű kezelését, karbantartását, végül üzemét rendszeres elméleti és gyakorlati oktatás útján megismertesse. A tanfolyam tárgykörei: I. rész. A benzin*, nyersolaj*, generátor* gázmotorok, úgyszintén a Diesel* és nyersolajmoto*rok. II. rész. A személy* és teherautomobilok, autó* ERODÁL O M ■ ■ Megjelent a népművelés kézikönyve. Hézag* pótló munka hagyta el a sajtót a napokban: »Az ismeret* terjesztő előadások lélektana, módszere és eszközei.« Minden népművelőnek nélkülözhetetlen. Az ismeret* terjesztő előadások megszervezésére, rendezésére, az előadások összeállítására, felépítésére ad gyakorlati tanácsokat; foglalkozik a vetítőgépekkel és vetítésre alkalmas képekkel, rádióval. A munka írója Bene Lajos, a népművelés régi, kipróbált harcosa. A mű megrendelhető lapunk kiadóhivatala útján. »A sikeres méhészkedés feltételei, módja és eszközei.« írta: Héjas Endre, az Országos Magyar Méhészegyesület alelnöke, 448 oldal, 445 képpel és szövegközi ábrával. Kiadja az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (»Pátria«*nyomda R.*T., Budapest, IX., Üllői*út 25.). Boltj ára fűzve 20 pengő. — Nagynevű méhészeti szakíróink, Sötér K., Ambrózy B. báró nagyszabású művei elfogytak, újabb kiadásuk lényeges átdolgozást és tetemes költséget igényelne . Boczog nádi munkája egy*rendszer szolgálatában áll; a kézen* forgó kisebb vezérfonalak nem elégítik ki a tanulni* vágyó méhészek s a művelt nagyközönség egyre fokozódó igényeit. Olyan munkára volt szükség, amely elméleti részében a legújabb vizsgálatok alapján álta lánosan érthető módon ismertessen meg a méhnek, ennek az egyszerű rovarnak s mégis csodálatos lényé nek természetrajzával, a méhcsalád bámulatra méltó életével, gyakorlati részében pedig felölelje mindazokat a méhészeti rendszereket és méhészkedési módokat, amelyek sikert ígérnek s a többtermelést szolgálják. Héjas munkája első részében főleg Zander tanár, a HIRER in buszok, motoros ekék, traktorok. A tanfolyam tartama : a tanfolyam 6 hétig tart. Ebből az I. részre 4, a II. részre 2 hét esik. Az elméleti előadások 6 héten át, minden hétköznapon este XII1— 8*ig tartatnak. A gyakorlati oktatás az intézet gépcsarnokában összesen 5 fél* napon át, d. u. 2—6*ig tart. Beiratkozni lehet: a M. Kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet irodájában (Budapest, VIII., József*körút 6., I. 8.) 1927 január hó 3*tól 10*ig, köznapokon d. u. 12—1*ig és 5—7*ig. A jelentkezők kötelesek igazolni mesterségüket és foglalkozásukat. A tanfolyam kezdete 1927 január hó 10-én este órakor az I. em. 44 . sz. tanteremben. Vizsga: a hallgatók a tanfolyam elvégezte után vizsgát tehetnek, a vizsga sikeres letételéről bizonyítványt nyernek. Községek Kongresszusa. Több ízben hírt adtunk arról, hogy a falvak érdekképviseleti szerve, a Faluszövetség új szervezetet létesített, a Községek Kongresszusát, mely szervezet célja volna, hogy mint a falvak központi képviselete, lehetővé tegye, hogy a községek fejlődését elsősorban azok igyekezzenek irányítani és célkitűzéseiket érvényesíteni, akik azoknak megvalósításában elsősorban érdekeltek. A Községek Kongresszusa lenne az a szerv, mely a vármegyék, városok és községek közötti társadalmi, kulturális és gazdasági kapcsolatot hivatva lenne fenntartani és módot biztosítana arra, hogy azok a közérdekű kívánságok és óhajok, melyek eddig a falvak vezetői részéről, mint pusztában elhangzott szavak szállottak el, meghallgatásra találjanak illetékes fórumok előtt is. A községek első kongresszusának összehívását a Faluszövetség a jövő évi január hó később megállapítandó napjára halasztotta el. „Minden ügyünkben vegyük igénybe szövetkezetünket!“*^ÜSÜI