Mezőgazdák, 1928 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1928-01-01 / 1. szám
1928. január 1. »MEZŐGAZDÁK« sára, valamint baromfiak tenyészegyedeinek jobb kifejleszthetésére vonatkozó kísérletek jártak. Míg e kísérletek malacokkal, borjakkal, üszőkkel és különféle baromfiakkal folytak, mai ismertetésünkben arról a tapasztalatról kívánunk beszámolni, melyet a lecithines állattáppornak lábbadozó lovaknál való alkalmazásásnál szereztünk. A háború alatt különösen nagy jelentősége volt annak, hogy a sebesülésekből, vagy betegségekből kigyógyult, de ezek következtében erősen leromlott lábbadozó lóállományt gyorsan újra erőhöz juttassák s így ismét alkalmassá tegyék a harctéri szolgálatra. Az ország legkülönbözőbb lókórházaiban e cél elérésére kísérletek folytak a lecithines állattápporral a legkitűnőbb eredménnyel. Lapunk szűk kerete nem engedi meg, hogy az összes lefolytatott kísérleteket, illetőleg a lecithines állattáppor rendszeres használatának összes eredményeit felsoroljuk, ezért csak a legszembeszökőbbeket ismertetjük az alábbiakban. I. A budapesti Tattersallban felállított lókórházban: a) egy bőrbaj és sántaság folytán leromlott ló kezelés közben 30 napi etetés alatt 27 kg. súlygyarapodást ért el; b) egy genyes ízületi gyulladásban szenvedő ló kezelés közben 30 napi etetés alatt ugyancsak 27 kg. súlygyarapodást mutatott. II. A nagykanizsai tüzérségi központi raktárparancsnokság lókórházában: a) egy influenzából gyógyult ló 15 napi etetés alatt 245 kg.»ról 311 kg.»ra hízott, tehát súlygyarapodása 66 kg. volt; b) egy másik, ugyancsak influenza után lábbadozó ló 15 napi etetés alatt 270 kg.»ról 340 kg.»ra hízott, itt a súly» gyarapodás 70 kg. volt. III. A budapesti Ferenc József lovassági laktanyában felállított elkülönített lókórházban : a) egy rükkór ellen gyógykezelt ló kezelés közben 24 nap alatt súlyban 6 kg.»mal gyarapodott; b) egy túlfeszített munkában teljesen kimerült ló, mely gyengesége folytán az etetés első 6 napja alatt 295 kg.-ról 289 kg.-ra még tovább fogyott, az etetés 24-ik napján súlya 319 kg. volt, tehát a soványodás megszűnésének napjától a kísérlet befejezésének napjáig, vagyis 18 nap alatt 30 kg. súlygyarapodást ért el. Ez utóbbi kísérlet alkalmával két azonos kondiciójú ló ellenőrző állatnak lett beállítva, melyek közül a lecithines állattáppor kivételével azonos takarmányozás mellett az egyik 2 kg.»ot, a másik 8 kg.»ot vesztett súlyából a kísérleti 24 nap alatt. Valamennyi megemlített esetben a lovak fején» kint és naponkint 33 gr. lecithines állattáport kaptak. Ha már most az I. a), I. b) és III. b) alatti hasonló eseteket közelebbről vizsgáljuk, arra az eredményre jutunk, hogy 30 nap alatt 1—1 kg. lecithines állattáppor elfogyasztása után a lábbadozó lovak átlagosan 30 kg. súlygyarapodást értek el. Ez a gyarapodás a lótartó gazdára nézve, akinek minden kiadott fillérrel számolnia kell, mindössze 3—4 pengős havi kiadást jelent, amely a haszonállat kondíciójának gyors visszanyerésével bőségesen megtérül. Más elbírálás alá esik a II. a) és II. b) alatti eset, ahol a több mint mégegyszer akkora súlygyarapodásnak az a magyarázata hogy e két esetben fiatal, tehát még fejlődésben levő lóról volt szó, mert az állat fejlődésének időszakában a lecithinnek sokszorosan nagyobb hatása van, mint a teljes kifejlettség korában, amilyenben a fentebb tárgyalt I. a), I. b) és III. b) alatti lovak voltak. Ugyancsak más elbírálásban részesítendő a III. a) alatti eset, itt ugyanis rakkórság elleni kezelés alatt álló lóról volt szó, amely időszak semmiképen sem alkalmas a megbízásra. Azonban az összes esetek összhangzásban vannak a más állatnemekkel végzett kísérletekkel, azt bizonyítják, hogy a lecithines állattáppor a legbiztosabb eredménnyel használható ott, ahol bármi okból elerőtlenedett, legyengült és lesoványodott állatoknak gyors feljavítása a cél. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznünk még arról is, hogy az idei lóverseny idényben számos versenylóidomítónk a lecithines állattápport verseny»lovaknak fokozottan jó kondícióba hozására használta ugyancsak teljes sikerrel. Talán még jobb eredménnyel járt az eredetileg és tulajdonképen emberi gyógytápszerként, a főváros összes nagy kórházaiban legsikeresebb eredménnyel kipróbált, lecithines cukorpor abrakoltatása a versenyparipákkal. Az ezeknél elért eredményekről ugyancsak a versenyidény lezárása és az elért versenyeredmények összeállítása után fogunk részletesen beszámolni, amidőn a különböző ménésekben folytatott etetési kísérletek is lezárulnak és végeredményei ismertekké lesznek. Annyit azonban már most megállapíthatunk, hogy a lecithines állati táppor nemcsak lábbadozó állatok gyors erőhöz juttatására, hanem egészséges állatok munkateljesítményének fokozására is igen sikeresen alkalmazható. Keltetőgépek részletfizetési kedvezménnyel. Csonka»Magyarország külkereskedelmi mérlegé ben mind nagyobb és nagyobb értékkel szerepel az élő* és leölt baromfi*, valamint a tojáskivitel. Okszerű baromfitenyésztés pedig ma már el sem képzelhető mesterséges keltetők és nevelőgépek nélkül. Ezért szövetkezetünk, szem előtt tartva részint a mai rendkívül nyomott gazdasági viszonyokat, részint azt, hogy már a kisebb gazdaságok is megpróbálkozhassanak a mesterséges keltetéssel, egy minimális tőke* befektetést és úgyszólván a semmivel határos üzem* költséget igénylő keltetőgép beszerzését és forgalomba hozatalát határozta el. Ez a gép a Gergely-féle »Kolumbus« védjegyű, melegvízfűtésű keltetőgép. Üzemköltsége úgyszólván ingyenes, amennyiben a legszerényebb háztartásban sem okoz nehézséget reggel és este 10—16 liter víznek a felforralása a reggeli- és vacsorafőzéssel egyidejűleg. Elesik tehát a petróleum* fűtéses gépekhez egy*egy keltetésnél szükséges 16—20 liter petróleum ára, valamint a rendkívül piszkos, kellemetlen és emellett nagy figyelmet igénylő lámpa, tisztogatás, úgyszintén a nem megfelelő, tisztátalan petróleum használata esetén előálló bűz, füstszag és az erős kormozódás folytán keletkező fűtési zavarok stb. A szükséges hőmegtakarítást egy hőszabályozó készülék végzi, mely teljesen automatikusan működik és a gépben az előírt hőfokot megtartja. A gép biztonságának fokozása céljából automatikus hőjelzőkészülékkel és a hőmérőt sötétben megvilágító belső kis villanykörtével is fel van szerelve, azonban ez nem lényeges kelléke a gépnek, mivel enélkül is tökéletesen működik. Ezek csupán kényelmi és biztonsági szempontokból lettek alkalmazva. Tekintettel arra, hogy a villanyvilágítás csak akkor fogyaszt áramot, amikor a hőmérőt ellenőrizni akarjuk, egy zseblámpaelem 2—3 keltetésen át is elégséges. A hő*jelzőkészülék pedig ugyanazt a szerepet tölti be, amit a gőzgépeknél a biztonsági szelep: jelzi a szabály® talán kezelés következtében előállott abnormitást és azt célozza, hogyha a kezelő esetleg nem végezte volna el az előírásos forróvízbeöntést, a tojások mégse legyenek kockáztatva. Előírásos kezelés mellett a hőjelzőkészüléknek egyáltalában nem szabad működnie. E gép ajánlásánál szövetkezetünket főleg az a cél vezeti, hogy olyan gép beszerzése legyen lehetséges. .Toborozzunk új tagokat szövetkezetünknek* 3. oldal