Mezőgazdák, 1930 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1930-01-01 / 1. szám
1930. január hó »MEZŐGAZDÁK« folyószámlabetétek összegét — 1,8 milliárd pengőre tehető, tehát az összes betétek az államháztartás fentebb ismertetett bevételi többletének még ma is csak 75%-át teszik ki. Másik összehasonlító adatot keresve felemlítjük, hogy az 1924. év eleje óta a magyar köz*gazdaság mintegy 13735 millió pengő értékű hosszú* lejáratú kölcsönt vett fel, ami a fenti bevételi több*letnek alig több, mint 50%-a. örömünkre szolgál, hogy jelenlegi pénzügyminiszterünk ezen a téren merőben új csapáson halad s így az állami kiadások rögzítésének hatása elé a legnagyobb várakozással tekinthetünk. Az égető tőkeszükség legfontosabb tényezője az okok ama csoportjának, melyek összességükben a gazdasági válságot eredményezik. Magyarul elszegényedésnek lehet ezt a folyamatot nevezni. Ez a magyarázata a fogyasztóképesség csökkenésének is, ami a kereskedők sorait tizedeli meg. Éppen ezért hiba a gazdasági válságot a mezőgazdaság körére szorítani. Kétségtelen, hogy miután hazánkban a leghatalmasabb fogyasztóréteg az agrártársadalom, ha a mezőgazdasági termelés válságban nem volna, a gazdasági válságot a kereskedelem is kevesbbé, vagy talán nem is érezné. A mezőgazdasági válság, tehát hazánkban a gazdasági válságnak legsúlyosabb tünete, de nem oka. A gazdasági válság három forrásból ered. 1. Európa elszegényedése, tehát az általános tőkehiány, amit a világháború idézett elő. 2. A gazdasági elzárkózás gazdasági politikája, a gazdasági autarkia eszméje, amely az európai közgazdaságok gazdasági politikáját meghatározza és ami mint azt első közleményünkben kifejtettük, szintén háborús örökség és a nemzetközi árucserének legnagyobb akadálya. 3. Harmadik oka a válságnak az amerikai verseny. Ezek közül pillanatnyilag a legnagyobb fontosságú a hitelválság, tehát a tőkehiány. Nem igen lehet vitatkozni azon, hogy ha Európa az anyagi javaknak bőségében volna, többet lenne képes fogyasztani és olcsób*ban termelni. Ezzel az európai ipari és mezőgazdasági termelés egyensúlya biztosítva volna. Ezzel szemben az a helyzet, hogy az olcsóbb tőkével termelő amerikai termelés a védvámok ellenére is abban a helyzetben van, hogy az európai szükségletet több vonatkozásban, előnyösebben tudja kielégíteni, mint az európai térmelés. Kereshetjük okát sok tényezőben, azonban nem szabad magunkat tévútra vezettetnünk, mert európai vonatkozásban ezen a helyzeten nem segít sem a minőségi termelés, sem a racionalizálás, mert először is mindezekhez nagyobb tőke szükséges, hiszen köztudomású, hogy minőségi termelés csak a belterjesebb gazdaságokban lehetséges s a racionalizáció is kétségtelenül befektetéseket igényel. Nem vonatkoznak ezek a megjegyzések teljes mértékben arra, hogy közgazdaságunk helyzetét Európában miként javíthatjuk meg, erre későbben kívánunk itérni. Csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a nagyobb és olcsóbb tőke az amerikai közgazdaságnak Európával szemben olyan előnyt jelent, melyet figyelmen kívül hagyni nem lehet és nem szabad. A gazdasági autarkia, az önellátásgondolata, amely uralkodó eszméje az európai közgazdaság politikájának s melylyel bevezető közleményünkben foglalkoztunk, az amerikai versennyel szemben azért teremt rendkívüli hátrányos helyzetet Európára nézve, mert az európai közgazdaságok egységét széttagolja s azért a túlnyomó gazdasági erő uralkodó helyzetét még fölényesebbé teszi, miután vele szemben csak apróbb gazdasági közületeket enged csatasorban állítani. íme a gazdasági válság két hatalmas forrása háborús örökség. A gazdasági történelem tanúsága szerint, a háborút sohasem fejezték be békekötéssel, mert a nyomorúságot, melyet a háborúk okoztak, nemzedékeknek kellett megszenvedniük. Ez volt a helyzet olyan esetekben is, amikor a vérontások után az államokat kormányzó férfiak becsületesen jobb belátásra s állami kormányzói kötelességük tudatára ébredtek és egész természetesen a helyzetet ma jelentékenyen súlyosbbítja az, hogy e rettenetes bellum omnium contra omnes után a béke traktákat vezető, és a kontraktusokat szövegező consulokból a jóhiszeműségnek, jobb belátásnak legparányibb mértéke is hiányzott és szándékuk oda irányult, hogy a háborút a fegyveres térről az anyagi tönkretétel terére áthelyezzék, tehát, hogy a háborút örök időre konszolidálják. — y.—y. (Folytatjuk.) Stech Géza m. kir. gazdasági tanácsos, ügyv. igazgató — vezérigazgatóshelyettes. A közelmúlt napokban kettős kitüntetés érte Stech Gézát, szövetkezetünk érdemes ügyvezető igazgatóját. 1929. december hó 17-én a Kormányzót főméltósága a hazai mezőgazdaság fejlesztése érdekében kifejtett működésének elismeréséül neki a gazdasági tanácsosi címet adományozta, szövetkezetünk igazgatósága pedig 1929. dec. hó 19-én tartott ülésében vezérigazgató*" helyettessé nevezte ki. Mind a két kitüntető elismerés, a címadományozás ugyanúgy, mint a kinevezés szövetkezeti életünk fiatalabb generációjának egyik kiváló tagját jutalmazta azokért a rendkívüli érdemekért, melyeket munkásságával a legutóbbi terhes tíz esztendőben szövetkeze* tünk szervezetében közgazdaságunk, különösen agrár* társadalmunk javára működve, szerzett. Stech Géza m. kir. gazdasági tanácsos, mint a titkárság vezetője, a kommunizmus után tevékeny részt vett szövetkezetünk személyzeti reorganizációjában, majd éppen a legválságosabb időben, az infláció korszakában a pénz- és hitelügyi osztály vezetését vette át. Ezeket a rendkívül kényes és bonyolult ügyeket mindig nagy előrelátással, alapos szakértelemmel s tapintattal intézte és munkaereje sikeresen birkózott meg a legnehezebb feladatokkal. A hitelválság bekövetkezése ott találta Stech Gézát igazgatói minőségben a hitelügyi osztály élén, melyet felügyelete, sőt vezetése alatt tartott későbben, mint ügyvezető*igazgató is. Az egyre nagyobbodó hiteligé* nyek arányos kielégítése, a fedezet előteremtése, künn* lévőségek behajtása, hitelek biztosítása, stb. oly rend* kívül kényes és nehéz feladat ebben az időben, mely kiváló tehetséget, rátermettséget, szakértelmet és fárad* hatatlan munkát igényel. Stech Géza amellett, hogy ezt az ügykört maradék* talanul ellátta, még tudott magának időt szakítani arra is, hogy a szövetkezet minden más ügyében tájékozód* jék s betekintést nyerjen a felügyelete alatt, irányítása szerint működő más osztályok ügymenetébe, így felügyelete alá tartoznak az összes kirendeltségek, melyek működésének felügyelete már egymagában olyan ügykör, mely meghaladja az átlagos munkaerő teljesítőképességét. Stech Géza m. kir. gazdasági tanácsos mint vezér* igazgató*helyettes az alelnök*vezérigazgató állandó helyettesítésén s a szövetkezetnek adott alkalmakkor való képviseletén kívül a pénz* és hitelügyi, szőlészeti, szervezési osztályokra felügyel és a kirendeltségek üzleti irányításában és adminisztrációjában tevékenykedik. # * * Stech Géza m. kir. gazdasági tanácsos, vezérigazgató helyettes Rimaszombaton, 1894-ben született s a gimnáziumi érettségi megszerzése után tanulmányait Berlinben a Handelshochschule der Kaufmannschaft Berlin foly* MT** „Toborozzunk új tagokat szövetkezetünknek!“ 3. oldal