Mezőgazdák, 1931 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1931-01-01 / 1. szám

1931. január hó »MEZŐGAZDÁK« 400 q takarmány darálása................................... T30 = 520 P kősó, biztosítás, szénsavas mész stb._........... ... — = 300 « 15.000 P forgótőke 7‘5°/p*os kamatja 6 hóra _ — = 560 « 600 q takarmány után tőzsdei bizományi díj, befuvarozás, kirakás................................... —‘45 == 270 « kb. 19.000 P készérték utá­n 1% hízlalási jutalék — = 190 « 400 q szemes tengeri (1930. XII. 13»i V. havi natáridős jegyzés)—------— ... ......... 12­45 = 4980 « 200 q la takarmányárpa (1930. XII. 13*i tőzsde» jegyzés) ............................................. 13’20. 2640 « 100 drb. sertés kihízva belekerül ... 18.906 P 600 q feletetett takarmány után 19­5%-os súly» felvétel mellett 117 q lesz a súlyszaporulat, mely szerint a végsúly a beállítási súllyal összevonva (60­(-117) ki fog tenni 177 q*át. Ennek önköltségi egységára (18.906:177) kg.­kint 106 pengő. Feltéve, hogy a hízók kihízási idején 10 fillérrel drágábban, azaz 1*16 pengőért lennének Kőbányán adhatók, úgy ez árnál a 177 q végsúly 1770 pengő hasznot mutat fel. Ismeretes, hogy sertéshízlaló telepünk nemcsak a takarmány és hízási költségeket előlegezi, hanem a sovány sertés értékének 50%-át, a mindenkori Nem­­zeti Bank kamatlábnál 2%-kal magasabb kamatszámí­­tás mellett, kölcsönképen is folyósítja. Ez alapon fel­­tehető, hogy a jelen esetben a sertéstulajdonosnak 4000 pengője feküdt a hízlalási folyamatban, amely idő alatt 1770 pengőt jövedelmezett. A befektetett tőke 96,3%-kal gyümölcsözött (ebbe a százalékba be van tudva az előirányzatban alapul vett 7­5%-os kamatszámítás is). Tagadhatatlan, hogy az esetben, ha hízott sertéseket annak idején a 106 filléres egységi áron alul kellene értékesíteni, úgy a 10 filléres mínusz ugyancsak 1770 pengős veszteség előidézője lehetne. Az esélyeknek tere van aszerint, amint a hízottsertési­árak a 106 filléres előirányzási árat felfelé vagy lefelé hagyják el. Fiatal hússertések hizlalását, illetve sonkasül­­dőkké vagy baconokká való feljavítását ez évben sertéshízlaló telepünk már nagyobb mérvben bevezet­­hette. Ezideig nem szívesen vállalkoztunk fiatal, pár hónapos hússüldők hizlalására azért, mert ezeknél a legutóbbi időkig a sertéspestissel szembeni védekezés nem mutatta azt a megszokott sikert, amelyet a mang­alicáknál már rég elértünk. A hússüldőknek télr­eállítására pedig még csak gondolni sem mertünk, mert télvíz idején nemcsak a sertéspestist kellett figye­­lembe venni, de féltünk a rachitistől is (zsugorodás). Hála a tudomány haladásának, ma már ezek a veszé­­lyek is elháríthatók. Saját telepeinken is számos fiatal húsjellegű falkánál végeztünk sertéspestis elleni szimul­­tánortásokat, amelyeknek eredményei legmesszebbmenő várakozásainkat is kielégítették. Darabonkint 17 kg.-os súlytól kezdve 100 kg.-os súlyig (ezenfelül már nagyon drága a szimultánojtás) különféle súlyban kerültek szimultánozásra angol sertések. A legtöbb falkánál alig észrevehető reakciót váltott ki. A kényszerszúrás lábon alul maradt. A szimultánojtás után a tiszta vírusos ojtást észrevétlenül kiállták, miáltal meg is szerezték a kihízásig tartó aktív immunitást. A lezsugorodással szemben pedig összehasonlító kísérleteink révén a D-vitaminnal értünk el meglepő eredményeket. Előzetes adagolással nemcsak, hogy nyomát sem láttuk a lábbántalmaknak, hanem a hat hétig Pekket evő falka, 40 kg.»os beállítási súlya mellett, 202 kg. súlyra hízott ki akkor, amidőn ugyan» abból a nyájból kiszakított, ugyancsak 40 kg.»os, de Pekk nélkül tartott süldő 171 kg. súlyban már nem bírta tovább a hizlalást. Más alkalommal pedig már nagyon súlyosan beteg, térden menő 140 kg.-os darabon» kinti súlyú, rachitisben szenvedő sertéseket sikerült D»vitaminadagolással talpraállítanom és 207 kg. súlyra kihízlalni. Az érintett tapasztalatok alapján meg mertük ez év őszén már azt tenni, hogy elfogadtunk télire darabonkint 17 kg.-os beállítási súllyal nemesített német süldőket javításra, illetve hizlalásra. Ezeket telepeinken szimultánoztuk, ivartalanítottuk, majd tiszta vírussal is ojtottuk. Nyolc hete áll ez a falka hizlal­­dánkban, a 120 darabból csak egy darab hiányzik, de az is csenevész egyed volt, amely már a beállítása­kor satnyán érkezett. A legszebb reményeket fűzöm ahhoz, hogy ez a falka a telet nyomtalanul el fogja viselni, a vele feletetett takarmányt pedig angol süldők­höz méltóan értékesíti. Mit szólnának az ilyen beállítási súlyhoz a régi kőbányaiak? Nem is olyan régen, még az a szakma­­beli generáció is, amelyhez én is tartozom, azt val­­lotta, hogy süldőket flaszteren nem lehet nevelni. Lehet biz’ azt! Csak a takarmány összeállításában meg kell adni mindazokat a tápanyagokat, tápsókat és vitamin­ anyagokat, amelyeket a fejlődő állat meg­­kíván ahhoz, hogy abból izmot, csontot, zsírt, vért, zsigert, bélt, szarut, szőrt, izommunkát stb. állíthasson elő. Ismeretesek azok a csirkenevelő kalitkák, amelyek­­nek legfelső (hatodik vagy hetedik) emeletébe teszik a naposcsirkét, ahonnan hetenkint egy emelettel lejebb sülyednek. Mikor elérik a földszintet (6—7 hetes kort), anélkül, hogy kint lettek volna a természet szabad ölén, mint kifogástalan tollazatú, külemű és súlyú rántanivaló csirkék »szabadulnak« ki a kaliti­kából. Ezek a szárnyasok olyan takarmánykompozí­­ciót kapnak, amelyben legalább 16-féle anyag van bizonyos százalékos arányban képviselve. Ugyanilyen takarmányozási étlapokat készített Lehmann professzor is a húsfüldők javításához, akinek a vezérelveit tettük mi is magunkévá, azzal a különbséggel, hogy meg­­engedhető esetekben a,,drága állati eredetű fehérjét a sokkal olcsóbb növényi fehérjével igyekszünk helyet­­tesíteni. Olcsóbban termelünk, anélkül, hogy a súly­ felvételben lemaradnánk. A helyszűke nem engedi meg, hogy ezekről a tanulságos hízlalási eredményekről táblázatban részle­­tesen beszámoljak. Kivonatosan közlök egy példát. Ez év július 2-án beérkezett 62 darab, darabonkint 37 kg.-os nemesített német süldő, melyeket az álta­­lünk összeállított és elnevezett »Bacon»keverék«*kel (árpadara, húsliszt, kölesdara, olajpogácsa, borsódara, tengeridara bizonyos százalékos összetételéből áll) tartottunk. Ebből szeptember 18-ig összesen elfogyasz* 3. oldal Gazdasági vetőmagvakban és pedig lóhere, lucerna, baltacím, nyúlszapuka, tavaszbükköny, Viktória, borsó stb. ne fedezze addig szükségletét, míg MAGOSZTÁLYUNKTÓL ajánlatot nem kér. „Toborozzunk új tagokat szövetkezetünknek!“

Next